Szatmáry Károly
Csillagászati oktatás és ismeretterjesztés - körkép

Az oktatásról

Csillagászatoktatás már az óvodában kezdődhet, amikor például az éjszakák-nappalok és az évszakok váltakozásának, a Nap, a Hold és a csillagok égi mozgásának vázlatos magyarázata vagy a Naprendszer leírása kerülhet elő. Ne gondoljuk, hogy ez túl korai! A gyerekek a tévéből és máshonnan olyan sok ismeretet összeszednek, amin még az óvónők is meglepődnek. Az általános iskolában az 5-6. osztályban a természetismeret, majd a 7-8. osztályban a fizika és a földrajz tananyagában szerepel egy kevés csillagászat. A csillagászat tantárgyi helyzete ma szinte rosszabb, mint akár egy évszázada. A 20. század első felében viszonylag jelentős volt az asztronómia tananyag az iskolákban. A könyvekben az akkori modern ismeretek is gyorsan megjelentek. Az űrkorszak beköszöntével – paradox módon – az oktatásban teret vesztett a csillagászat.
            A középiskolákban – az iskola típusától függően – szintén alig-alig fordulnak elő csillagászati-űrkutatási leckék a földrajz és a fizika tananyagában. Sajnos a természettudományi tantárgyak utóbbi években történt nagyarányú óraszámcsökkentése is közrejátszott ebben. A diákokat ugyanakkor nagyon érdekli a témakör. Tapasztaltam magam is, hogy amikor a fizikaórán csillagászat kerül elő, akkor olyan gyerekek is aktívakká válnak, akik egyébként nem lelkesednek a fizikáért. Régebben sok iskolában volt csillagászati szakkör, de a szakköri rendszer már alig működik. Általában hiányzik a szertárakból a távcső, a diákoknak nem tudják megmutatni az égbolt csodáit.
            A legjobb megoldás az lenne, ha a csillagászat önálló tantárgy volna, például az utolsó évben, vagy legalább fakultáción választható lenne. Érettségi tárgy is lehetne, illetve már lehet is, hiszen akkreditálva van. Az egyik fő gond azonban az, hogy – őszintén szólva – a tanárok nagy része nem eléggé felkészült egy ilyen tárgy oktatásához. A Sulinet Digitális Tudásbázis, illetve az MCSE új oktatási anyaga (http://tudasbazis.csillagaszat.hu) sokat segíthet a tanároknak, de nem oldja meg a problémákat. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által évente megrendezett Általános illetve Középiskolai Fizikatanári Ankétokon olykor csillagászat a téma (mint idén Kaposváron), de ez nem tudja helyettesíteni a rendszeres és sokakra kiterjedő továbbképzéseket. Az egyetemeken csillagászat szakos tanárképzés nincs, a fizikatanár szakosok hallgatnak egy féléves kurzust, a földrajztanárok meg sok helyen még annyit sem.
            A felsőoktatásban a kétciklusú rendszer bevezetésének áldozatul esett a korábbi 5 éves csillagász szak is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1968-tól) és a Szegedi Tudományegyetemen (1999-től) volt ilyen szak. Manapság, ha valaki csillagász szeretne lenni, legjobb ha a fizika alapképzésre (BSc) jelentkezik (esetleg földtudományira az ELTE esetében). A fenti két egyetemen másodévtől választhatja a csillagász szakirányt, ahol számos ilyen témájú kurzust hallgathat. Az alapszak elvégzése után jelentkezhet a csillagász mesterképzésre (MSc), ahol két év komoly munka után szerezheti meg a csillagász diplomát. A mesterszakra elméletileg minden természettudományi, műszaki vagy informatikai alapszak elvégzése után lehet jelentkezni, de a felvétel föltétele előírt kreditmennyiségű csillagászati, fizikai és matematikai kurzusok előzetes teljesítése. Ezen alapok nélkül nem lehetne 2 év alatt csillagászt képezni egy hallgatóból. A fizikus mesterszakon is van néhol asztrofizika modul. Sajnos a BSc és az MSc képzés (szinte minden szakterületen) igen zsúfolt tematikájú lett, sok a kontakt óra, alig jut ideje a hallgatóknak arra, hogy szakmájuk egy részében elmélyedve és valamely kutatócsoporthoz csatlakozva tudományos diákköri munkát végezzenek. Emiatt a TDK mozgalom, ez a csodálatos és sikeres magyar unikum, veszélybe kerülhet. Az utolsó tanévben a szakdolgozat elkészítésére is sokkal kevesebb idő jut a korábbiakhoz képest.
            A csillagászképzésen kívül az űrkutatás egyre inkább megjelenik több műszaki területen is, hiszen szükség van jó szakemberekre a hazai, egyre bővülő űripari műhelyek számára. Több vidéki felsőoktatási és középfokú intézmény is bekapcsolódott űrszonda makettek építésébe, tapasztalataikat rendszeresen kicserélik. Ezt a tevékenységet az ELTE planetológiai csoportja koordinálja.
2003-ban elkészült egy 47 oldalas, igen részletes beszámoló Hargitai Henrik szerkesztésében "Csillagászat és űrkutatás és oktatása Magyarországon" címmel (http://planetologia.elte.hu/uroktatas.doc). Ebben a hazai kutatóhelyek és témák bemutatása mellett szerepel a csillagászat helyzete a közoktatásban és a felsőoktatásban, valamint az ismeretterjesztésben.
            Ha valaki tudományos kutató szeretne lenni, akkor legjobb, ha a mesterdiploma megszerzése után jelentkezik valamelyik doktori iskolába, ahol van asztrofizika oktatási program (a két említett egyetemen). A hároméves képzés célja a PhD (doktori) fokozat megszerzése. Örvendetes, hogy több kutatóintézeti kolléga vállal egyetemi előadásokat és PhD- témavezetést.
            Az egyetemeken és főiskolákon a szabadon választható kurzusok között népszerűek a csillagászati-űrkutatási témájú, bevezető szintű előadások. Nálunk (SZTE TTIK) korlátozni kell a létszámot, mert csak 130 fős a fizika nagyelőadónk. Persze sokan azért veszik fel ezeket a tárgyakat, mert azt hiszik, hogy könnyen teljesíthetők, és be sem kell járni az előadásokra. Ebben csalódnak.
            A csillagászat oktatásánál különösen fontos a szemléltetés, képek, ábrák, videók bemutatása. A szakterület rohamos fejlődése miatt minden évben kissé át kell dolgozni a tananyagot. A tankönyvkiadás csak nagy késéssel tudja követni az új eredmények bemutatását, ezért kiemelt a folyamatosan aktualizálható digitális oktatási segédanyagok szerepe.
            A nemzetközi összehasonlítás nehéz, hiszen mindenütt változnak a tananyagok. Számos országban önálló tantárgy a csillagászat, külön tankönyvvel, de leggyakrabban választható, fakultatív tárgy a 16–18 éves diákok számára.
            Az European Association for Astronomy Education (EAAE) szervezet fő célja a csillagászat oktatásának fejlesztése. A 2007/2008. tanévben kérdőívvel felmérték (24 ország 60 tanárának válaszai alapján), hogy hol, milyen tananyagban, mennyi csillagászat szerepel. Ennek eredménye a "The ASTRONET Infrastructure Roadmap: A Strategic Plan for European Astronomy" című kiadvány VI. függelékében összefoglaló táblázatban szerepel (http://www.astronet-eu.org/IMG/pdf/Astronet-Book.pdf). A vizsgált országok mindegyikében van valamennyi csillagászat az iskolai tantervekben. Mi valahol a középmezőnyben vagyunk.

Ország	Mely tantárgyakban fordul elő csillagászat?	Önálló tantárgy a csillagászat?	Hány éves kortól kezdenek csillagászatot tanulni?	Mikor, mennyi a csillagászat tananyag?	Hogyan kapnak képzést a tanárok?
Belgium	kémia, matematika, fizika, földrajz	nem	9–11 éves	2 év, néhány lecke az ált. iskolában és a középiskola végén	csak néhány planetáriumi elődás
Bulgária	általános tudomány (humán és természet), fizika, földrajz, csill. klubok az iskolákban	2001 óta nem, fakultatív tárgy 18 éveseknek	10–11 éves	4 év, néhány lecke	előadások pedagógiai központokban, bemutató csillagvizsgálókban, planetáriumokban, konferenciák
Ciprus	földrajz, fizika és csillagászat	csak fakultatív tárgy 16 éveseknek	11 éves	1 év az ált. iskolában, néhány lecke középiskolában	műhelyek, előadások
Dánia	fizika, természet és technika, kémia	fakultatív tárgy 10–12 éveseknek	ált. iskola 3. vagy 4. osztály	a középiskolai fizikában központi szerepe van	a tanárképzés része
Egyesült Királyság	természettudomány, fizika	néhol fakultatív tárgy 16 éveseknek	7 éves	2 évig néhány lecke	konferenciák, egyesületek, planetáriumok, helyi csillagvizsgálók
Finnország	fizika, környezet-tudományok, földrajz	fakultatív tárgy 16 éveseknek	8 éves	néhány lecke 10 éven át	speciális előadások továbbképzéseken, választható kurzusok
Francia- ország	földrajz és fizika, földtudomány	nem	6 éves	1-2 óra 6–10 évtől, 3 hét/év 16–18 éveseknek	amatőrcsill. és tanár egyesületek, csillagvizsgálók, planetáriumok
Görögország	földrajz, fizika és csillagászat	fakultatív tárgy 16 éveseknek	9 éves	néhány lecke az ált. iskolában, 10 lecke a 12–15 éveseknek	a tanárképzésben nincs, vagy csak néhány előadás
Hollandia	természettudomány, fizika	eseti egyetemi felkészítő			tanárképzésben nincs, műhelyek, továbbképzések
Lengyel- ország	természettudomány, földrajz, fizika	nem, de a középiskolai tárgy neve fizika és csillagászat	7 éves	11 éven át néhány lecke	műhelyek, előadások, egyetemeken és csillagvizsgálókban, planetáriumokban
Lettország	fizika, természet- tudományok, földrajz	fakultatív tárgy 17-18 éveseknek	8–9 éves	összesen 48 óra 11 éven át	egyetemen kevés, továbbképzéseken, csillagvizsgálókban
Litvánia	földtudomány, fizika	nem	11–12 és 16–18 éves	ált. isk. 2 évig néhány lecke, 3 év középisk. fizika 10%-a	pedagógiai egyetemeken fizika tanszékeken
Luxemburg	természettudomány, fizika, földrajz	nem	10 éves	10–13 év eseti, 17–18 év néhány lecke	nincs speciális tanárképzés, konferenciák és előadások
Magyarország	fizika, földrajz	nem, néhány helyen fakultatív tárgy	13 éves	néhány lecke, 9. osztály földrajz, 11–12. osztály fizika	1 féléves kurzus fizika és földrajz tanár szakos hallgatóknak, tanári ankétok
Málta	ált. isk. természettudomány, középiskolai fizika	nem	13–15 éves	2 évig néhány lecke	helyi tanárcsoportokban, néha csill. klubok
Német- ország	fizika, természet és technika	igen, újabban a csillagászat része a fizika záró-vizsgának	11 éves	néhány lecke 3 éven át	speciális kurzusok néhány tartományban
Olaszország	földtudományok és fizika	nem	6 éves, nem mindig	legfeljebb 3 hónap 3 évben	kezdő kurzus és amatőrcsill. egyesületekben
Portugália	fizika, kémia, földrajz, biológia	nem	8 éves	8 éven át néhány lecke	pedagógiai továbbképzéseken
Románia	fizika, földrajz, matematika	1997 óta nem, néhol fakultatív	11 éves	5 óra/év 7 évig	nyári iskolákon
Spanyol- ország	fizika, földrajz, technika, matematika	néhány régióban fakultatív tárgy 16 éveseknek	6 éves, de 3–4 éveseknek is van anyag	12 éven át néhány izolált lecke	előadások, műhelyek, továbbképzések
Svájc	földrajz, fizika, matematika	nem	10–11 éves (földrajz)	néhány lecke	műhelyek, előadások, speciális kurzusok
Svédország	fizika, földrajz	nem, kivéve néhány iskolát	9 éves körül	pár éven át néhány lecke	rövid kurzus a természettudomány és fizika leendő tanárainak

Szerbia

fizika, földrajz

csak a matematikai gimnáziumban (heti 2 óra, tankönyvvel)

fizikából gimn. 4. oszt. l0 óra, földrajzban 1.oszt. 1-2 óra

Szlovénia	általános tudomány (humán és természet), fizika, földrajz, csill. klubok az iskolákban	1 évig fakultatív tárgy 13–15 éveseknek	6 éves	ált. isk. 6 évig néhány lecke, 3 év középisk. fizika és földrajz 10%-a	fizika és földrajz tanár szakos hallgatóknak egyetemen, csillagvizsgálókban
Törökország	csillagászat, fizika és általános tudomány	fakultatív tárgy 16 éveseknek, heti 2 óra	8 éves	8 óra/év végig	fizikatanár szakos hallgatóknak az egyetemen

            Néhány érdekesség még a nagyvilágból: A NASA és az ESA egyre nagyobb gondot fordít a csillagászat és űrkutatás oktatásának támogatására. Kiváló tematikus honlapokat készítenek a különböző korosztályú diákok számára, és demonstrációs eszközöket kínálnak a tanároknak (NASA: http://www.nasa.gov/audience/foreducators/ , ESA: http://www.esa.int/SPECIALS/Education/).
           A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) is szívén viseli a csillagászat oktatását, egyik albizottsága erre hivatott (http://physics.open.ac.uk/IAU46/). Legutóbbi tanulmánykötetük: Innovation in Astronomy Education (http://cambridge.org/uk/catalogue/catalogue.asp?isbn=9780521880152). A Csillagászat Nemzetközi Éve egyik központi szervezése a Galileo Tanárképző Program (http://www.galileoteachers.org). Szeretnék elérni, hogy 2012-re világszerte több ezer „Galilei tanár” legyen, akik egy felkészítő után a csillagászatot beviszik az osztályokba. Sok más on-line kezdeményezés is van (pl. http://bubl.ac.uk/LINK/a/astronomyeducation.htm, http://www.astrosociety.org/education.html, http://www.scienceinschool.org/astronomy). A csillagászat oktatásának speciális folyóiratai az Astronomy Education Review (http://aer.noao.edu) és a Communicating Astronomy with the Public (http://www.capjournal.org).
            Kínában (Hong Kong) a középiskolai fizikatanároknak továbbképzést tartanak a csillagászat és az űrkutatás témakörében, mert az IT (Információ és Technológia) ismeretek átadása miatt fontosnak tartják (https://tcs.edb.gov.hk/main/TDU/ComPreviewForm.asp?CourseID=EI0020070299&LanguageFlat=1&Posted=1&Web=1&Freeze=0).
            Kevéssé ismeretes, hogy a Nemzetközi Diákolimpiák között van csillagászati is. 1996-ban orosz kezdeményezéssel alapították, azóta évente ősszel rendezik meg középiskolások két korcsoportja (16 év alatt és felett) számára (http://www.eaae-astro.org/eaae/olympiad/). Az olimpián a tagországok nemzeti versenyeinek győztesei vesznek részt. Sajnos hazánk nem tag, eddig nem szerepeltünk ilyen diákolimpián.

A tudomány népszerűsítésről, ismeretterjesztésről

A tudományos ismeretterjesztés a csillagászat és az űrkutatás területén különösen fontos, mivel számos hiedelem, babona és tévhit kering az emberek között (asztrológia, azaz csillagjóslás, UFO-hit, nem is jártak emberek a Holdon, rólam neveznek el csillagot stb.). Az emberek nagy része nem tudja, hogy nap mint nap használja, élvezi az űrkutatás eredményeit, amelyeket a műholdak Földről készül felvételeiből nyernek.
A hazai ismeretterjesztés éllovasa a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE, http://www.mcse.hu), amelynek több ezer tagja van: szakcsillagászok, amatőrcsillagászok és szimpatizánsok. Néhány, szinte „megszállott” tisztségviselője és aktivistája önzetlen munkája miatt olyan sikeres a tevékenységük. Az óbudai Polaris csillagvizsgáló a bázis, itt rendszeres nyitva tartások során fogadják a látogatókat. Az előadások és távcsöves bemutatók mellett szakköröket is szerveznek a diákok számára. Nyaranta távcsöves találkozókat, észlelőtáborokat rendeznek. Az egyesület jelenteti meg a jelenleg egyetlen csillagászati havilapot, a Meteort, amit a tagok illetményként kapnak. Másik nagyon jelentős kiadványuk a Meteor Csillagászati Évkönyv, amely minden év végén jelenik meg. A terjedelem fele az aktuális égi jelenségekről szól, a másik fele színvonalas, de a nagyközönség számára is érthető cikkeket tartalmaz a csillagászat új eredményeiről. Ezeken kívül számos más kiadványt is gondoznak: csillagtérképeket, könyveket adnak ki, szórólapokat terjesztenek. Az egyesületnek helyi és szakcsoportjai vannak, a közös érdeklődésűeket gyűjtik egybe. Az MCSE által gondozott honlapok, különösen az új tudományos eredményekről tudósító hírportál (http://hirek.csillagaszat.hu) és a tudásbázis, példaértékűek.
A Magyar Asztronautikai Társaság az űrkutatás népszerűsítését tűzte zászlajára. Havi kiadványa az Űrkaleidoszkóp, és az Űrtan évkönyvet is megjelenteti. Rendszeresen szerveznek diákpályázatot, a nyerteseket űrtáborba viszik. A Természet Világa is évente hirdet pályázatot a természettudomány sok területén (így csillagászati kategóriában is), amelyen számos középiskolás diák vesz részt.
            A budapesti TIT Uránia Bemutató csillagvizsgálóban is rendszeresen fogadják a látogatókat. A planetáriumokban tetszőleges földrajzi helyre és időre vonatkozóan megmutatható, milyen az égbolt, és felgyorsítva lehet nyomon követni az égitestek látszólagos mozgását. A Népligetben a TIT Budapesti Planetárium hazánk legnagyobb „csillagszínháza”. Kapacitása nincs teljesen kihasználva. A Kecskeméti Planetárium 1-2 osztály fogadására alkalmas, a közelmúltban létrehozott egri planetárium még kisebb. Az ELTE egyik lágymányosi épületének tetején lévő központi nagy gömb is egy planetárium, de sajnos még nincs vetítőműszer benne. A pécsi planetárium és csillagvizsgáló sajnos megszűnt, épületét lebontották. Tervezés alatt áll néhány kisplanetárium, de megvalósításuk még bizonytalan.
Az országban több tucat bemutató csillagvizsgáló van, de alig néhány tart nyitva rendszeresen. A fenntartók általában oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok vagy önkormányzatok. Örvendetes, hogy számos, jól felszerelt magáncsillagda is fogad időnként látogatókat. A finanszírozási problémákkal küzdő obszervatóriumok közül csak azok maradnak fenn és működnek sikeresen, ahol néhány ember szívügyének tekinti az ismeretterjesztést, és ellenszolgáltatás nélkül végzi a bemutatókat. Például a Szegedi Csillagvizsgáló 1992 óta minden péntek este nyitva tart, évi kb. 5000 látogatót fogad. Saját személyzete (bérköltsége) nincs, a szegedi egyetem oktatói és hallgatói vállalnak ügyeleteket.
A legsikeresebb programok azok, amikor néhány távcsövet a települések legforgalmasabb helyein állítanak fel egy-egy este. Ilyenkor még azok a járókelők is belenéznek a teleszkópokba, akik nem vennék a fáradtságot, hogy elmenjenek bemutató csillagvizsgálókba. Az ilyen „járda-csillagászat” viheti el a legtöbb emberhez a Galilei-élményt, az égitestek csodálatos látványának személyes megtapasztalását. A Csillagászat Nemzetközi Évében, 2009-ben, ez volna a legfőbb cél. A programszervezők listája, elérhetősége külön honlapon szerepel (http://www.csillagaszat2009.hu). Az MCSE szervezésében idén szerettük volna az ismeretterjesztés sok más formáját is megvalósítani. Egy-két csuklós buszt berendeztünk volna úgy, hogy mozgó kiállítás legyen, benne sok poszterrel és demonstrációs eszközzel, valamint távcsövekkel és szakemberrel. A településeket járva, távcsöves bemutatókat tartva, sok ezer emberhez juthatnánk el ily módon. Sajnos ehhez már az önerő nem elég, finanszírozó pedig nem akadt.
Ebben az évben a rendezvények közül kiemelkedtek a versenyek. Már 2008 végén meghirdettük a Kepler, illetve a Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedőt – általános, illetve középiskolás korosztálynak. Három forduló az interneten zajlott, majd a legjobb csapatok részére szóbeli döntőket szerveztünk (http://www.bajaobs.hu).
A hazai csillagászati intézmények is egyre inkább próbálják népszerűsíteni tudományos eredményeiket, főleg honlapjaikon. Ez külföldön már régóta szokás, hiszen az adófizetők pénzéről van szó, tájékoztatni kell őket. A tudósok egy része sajnos soha nem foglalkozik szakterülete népszerűsítésével, sőt nem is értékeli az ilyen munkát. Mások viszont lelkesen és érthetően magyarázzák a tudományos eredményeket, amikor csak lehetőségük van rá. Szerencsére nagyon sok a jó előadó. A kisebb-nagyobb TV-csatornáknak jobban ki kellene használniuk őket, sokkal több olcsó és érdekes műsort készíthetnének.
Az ismeretterjesztés egyik sikeres fóruma volt a Mindentudás Egyeteme. Itt számos csillagászati és űrkutatási témájú előadás is elhangzott. Azóta több hasonló kezdeményezés történt, pl. Mindentudás Főiskolája és hasonló, helyi előadássorozatok. Dicséretes, hogy ezek többsége felkerült az internetre, bármikor megtekinthetőek.
Összegzésül: a csillagászat sajnos a mai természettudományi oktatás csökkentési és összevonási próbálkozásainak áldozatul eshet, illetve méltánytalanul háttérbe szorulhat. Ezzel szemben egyre nagyobb szerepet kellene kapnia az űrkutatással együtt. Érdemes volna kihasználni, hogy a gyerekek többségét érdekli ez a témakör. A természettudományos gondolkodás fejlesztése mellett sok technikai és informatikai ismeretet is nyújthatunk oktatása során. Az ismeretterjesztés jobban áll, de finanszírozása nincs megoldva, lehetőségei pályázatok elnyerésétől is erősen függenek, így nem eléggé stabil és tervezhető. Mint minden tudományágban, a csillagászat esetén is pártucat elkötelezett ember és lelkes tanárok, tudósok munkáján múlik, hogy mennyire lesz ismert, népszerű és érthető.

Oktatási beszámolók:
Bérczi Szaniszló: 2001, Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása az ELTE TTK-n, Világűr, Természet Világa 132. évf. 2001. II. különszám, 64-66.o. http://planetologia.elte.hu
Érdi Bálint: 2008, Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2007-ben, Meteor csillagászati évkönyv 2009 (szerk. Benkő J., Mizser A.), 382-385.o. Magyar Csillagászati Egyesület, Bp. http://astro.elte.hu
Szatmáry Károly: 2007, A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2005-2006-ban, Meteor csillagászati évkönyv 2008 (szerk. Benkő J., Mizser A.), 327-332.o. Magyar Csillagászati Egyesület, Bp. http://astro.u-szeged.hu

Megjelent: 
Természet Világa, Feltárul a Világegyetem, 2009. I. Különszám, 87-88-89-90.o.