Személyi és műszaki feltételek

A Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai: dr. Szatmáry Károly tudományos főmunkatárs, dr. Vinkó József tudományos főmunkatárs, Gál János tudományos segédmunkatárs, Balog Zoltán (fizika), Kaszás Gábor és Kiss László (fizikus) hallgatók. Az említettek a József Attila Tudományegyetem (JATE) Kísérleti Fizika (Szatmáry, Gál, Kaszás, Kiss), illetve Optika és Kvantumelektronika (Vinkó, Balog) Tanszékén dolgoznak.
A már meglevő műszerparkot (ld. Csillagászati Évkönyv 1994, 208. old.) pályázati pénzekből sikerült kiegészíteni egy Celestron-11 28 cm-es Schmidt-Cassegrain-típusú távcsővel és egy ST-6-os CCD kamerával. A kamerához a Johnson-féle UBVRI fotometriai rendszert tartalmazó léptetőmotoros szűrőváltó csatlakozik. Ez a műszeregyüttes a tudományos kutatás mellett az oktatásban is fontos szerepet játszik, így a belvárosban, a Béke-épület tetején állítottuk fel.
A hatékonyabb ismeretterjesztés érdekében beszereztünk egy 20 cm-es Newton-típusú távcsövet is.

Kutatás

Tudományos kutatási programunk a korábbiaknak megfelelően a változócsillagok területéhez tartozik, azon belül is a pulzáló változók és a szoros fedési kettősök képezik vizsgálataink tárgyát. A hosszúperiódusú pulzáló változócsillagok tanulmányozásához különböző számítógépes adatbankokhoz fordultunk (AFOEV, VSOLJ, MCSE VCsSz, BAA VSS), míg a rövidperiódusú pulzálók és fedési kettősök esetén főleg a szegedi 40 cm-es távcsővel végzett többszín-fotometriai mérésekre alapoztunk.
A hosszúperiódusú pulzáló változócsillagok évtizedes vizuális adatsoraira sikeresen alkalmaztuk a fénygörbe-paraméterek vizsgálatában igen hatékony wavelet-analízist. Segítségével jellemeztük a V Boo félszabályos változó amplitúdócsökkenését. A T UMi Mira-típusú változócsillag rendkívül gyors perióduscsökkenését a hélium-héj fellobanás megfigyelhető jeleként értelmeztük. Negyven Mira-változó periódusát pontosítottuk, majd ezekből következtettünk feltételezhető hosszútávú periódusváltozásukra. A TX Dra félszabályos változó fénygörbéje alapján pulzációs módusazonosítást hajtottunk végre, amelyből - felhasználva az elméleti csillagmodelleket - meghatározhattuk a csillag fizikai paramétereit (tömeg, sugár, luminozitás).
A BE Lyn nagyamplitúdójú delta Scuti-típusú és a TU UMa RRab-típusú változócsillag O-C diagramjának ciklikusságát a kettős rendszerekben fellépő fényidő-effektusal modelleztük, majd ebből meghatároztuk a feltételezett másodkomponensek alapvető paramétereit (pályaelemek, tömeg, fényesség).

Az iota Boo kisamplitúdójú delta Scuti-típusú csillag fényváltozását minden korábbinál pontosabban sikerült kimutatni és leírni.
Tizenkilenc klasszikus cefeida szimultán UBV és uvby fotometriája alapján meghatároztuk a csillagok vörösödését, effektív hőmérsékletét, felszíni gravitációs gyorsulását és fémtartalmát.
A VW Cep W UMa-típusú fedési kettőscsillag folyamatos fotometriájával, majd 1995 őszén a torontói David Dunlap Observatory (DDO) 188 cm-es távcsövével végzett spektroszkópiájával nyomonkövettük a mágneses aktivitás időfejlődését, a fénygörbére való hatásait, illetve a kromoszférikus aktivitásból származó spektrális jellegzetességeket.
A TX Del-ről Baade-Wesselink analízissel kimutattuk, hogy valószínűsíthetően I. populációs cefeida. Húsz II. populációs cefeida nagyfelbontású spektroszkópiájával (szintén a DDO-ban) tanulmányoztuk a csillagok légkörében kialakuló sebességteret, és annak hatásait a radiális sebesség-görbékre.
Részt vettünk az 1995 februárjában és novemberében megszervezett nemzetközi OW Gem-kampányban, amelynek elsődleges célja a kb. 1100 nap periódusú fedési kettős fő- és mellékminimumának (előbbi két, utóbbi négy hétig tart) pontos kimérése volt.
A beszámolási időszakban Vinkó és Szatmáry megvédte kanditátusi értekezését. Kaszás és Kiss két, Balog egy tudományos diákköri dolgozattal sikeresen szerepelt az 1993-as és 1995-ös országos tudományos diákköri konferencián. Részt vettünk több nemzetközi konferencián (Pádova, Visegrád, Baja, Hága, Fokváros), amit 3 elnyert OTKA pályázatunk tett lehetővé.

Oktatás és ismeretterjesztés

A JATE fizikus és fizika szakos hallgatói a tantervi kötelezettségek szerint részesülnek csillagászati oktatásban. A fizikus hallgatók laboratóriumi gyakorlat keretében megismerkednek a csillagvizsgáló műszereivel és az alkalmazott méréstechnikákkal (fotoelektromos fotometria, CCD-s mérések és számítógépes képfeldolgozás). Ezek mellett rendszeresen meghirdettünk szabadon felvehető speciálkollégiumokat (Csillagászattörténet, Asztrofizika, Modern csillagászat, Naprendszer), amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek a bölcsész és jogász hallgatók körében is.
Péntekenként továbbra is nyitvatartunk a nagyközönség számára 18 és 21 óra között, míg keddenként az MCSE Szegedi Helyi Csoportja számára biztosítunk helyet. Kiemelkedően látványos csillagászati események idején (holdfogyatkozás, Perseida-maximum stb.) rendkívüli nyitvatartásokat is hirdetünk.

(Meteor csillagászati évkönyv 1997, 218-220. oldal, Magyar Csillagászati Egyesület, Bp. 1996)