1950: Jan Oort, az üstökösmagok milliárdjait tartalmazó Oort-felhõ feltételezése
1951: Gerard Kuiper, a Naptól 40-100 Cs.E. távol kisbolygók és üstökösök feltételezése, Kuiper-öv
1951: Ewen és Purcell, felfedezik a van de Hulst által megjósolt 21,1 cm-es rádió hidrogén vonalat
1951: Smith és Baade, rádiógalaxis felfedezése
1952: Walter Baade, kimutatja a cefeida pulzáló változócsillagok két típusát
1953: Gerard de Vaucouleurs, galaxis szuperhalmazok és nagy skálájú inhomogenitás az eloszlásukban
1953: Alpher, Herman, Follin, a horizont probléma elsõ felismerése a kozmológiában
1954: A Tejútrendszer spirálszerkezetének feltérképezése
1955: Martin Ryle, rádiótávcsõ interferometria
1955: John Wheeler, a tér-idõ leírása a Planck skálán
1956: Reines és Cowan, neutrinó és anti-neutrinó kísérleti kimutatása
1957: Burbidge, Burbidge, Hoyle, Fowler, elemek keletkezése a csillagokban, magfúziós folyamatok
1957: A szovjet Szputnyik-1, az elsõ mesterséges hold
1958: Az elsõ amerikai mûhold: Exlorer 1, megalakul a NASA
1958: Martin Ryle, távoli kozmológiai rádióforrások fejlõdésének kimutatása
1958: David Finkelstein, fekete lyukak eseményhorizontjának természete
1959: MIT, radar visszhang a Vénuszról
1959: a Luna 3 elõször fényképezi a Hold tulsó oldalát
1960: Pound and Rebka, a gravitációs vöröseltolódás kimutatása a Földön
1960: Matthews and Sandage, kvazár optikai azonosítása
1961: Jurij Gagarin, elsõ ember a Föld körül
1962: John Glenn, az elsõ amerikai ûrhajós
1962: Mariner II ûrszonda a Vénusznál
1962: Giacconi, Gursky, Paolini, Rossi, kozmikus röntgensugárzás kimutatása
1963: Roy Kerr, forgó fekete lyukak elmélete
1963: Maarten Schmidt, az elsõ kvazár felfedezése
1963: Schmidt, Greensite, Sandage, a kvazárok távolságának meghatározása
1964: Hoyle, Taylor, Zeldovics, a hélium kialakulása az õsrobbanás után
1964: Roger Penrose, a fekete lyukak szinguláris tulajdonsága
1964: Salpeter és Zeldovich, fekete lyukak feltételezése kvazárok és rádiógalaxisok magjában
1965: Penzias és Wilson, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás detektálása
1965: Dicke, Peebles, Roll, Wilkinson, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás magyarázata
1965: Rees és Sciama, a kvazárok a múltban nagyobb számban voltak
1966: a Cygnus X-1 röntgenforrás felfedezése
1966: az elsõ sima leszállások a Holdra (Luna 9 - SZU, Surveyor 1 - USA)
1967: Bell és Hewish, a pulzárok felfedezése
1967: Irwin Shapiro, relativisztikus idõ-késés radar megfigyelése a Merkurról
1967: John Wheeler, a "fekete lyuk" elnevezés bevezetése
1967: Andrej Szaharov, 3 kritérium a kozmológiai anyagtöbbletre az antianyaggal szemben
1968: Joseph Weber, elsõ próbálkozás a gravitációs hullámok kimutatására
1968: az elsõ emberes ûrrepülés a Hold körül (Apollo 8: Borman, Lovell és Anders)
1969: Ellis, Hawking és Penrose, szingularitás elmélet az õsrobbanásra
1969: Donald Lynden-Bell, fekete lyukak a galaxismagok közepén
1969: Raymond Davis, Nap-neutrinó detektor egy aranybánya mélyén
1969: Neil Armstrong és Edwin Aldrin, elsõ emberek a Holdon (Apollo 11)
1969: kvazárokról érkezõ rádióhullámok eltérülésének kimutatása a Nap mellett
1970: Stephen Hawking, a fekete lyukak eseményhorizontjának felszíne mindig nõ
1971: Bolton, Murdin, Webster, a Cygnus X-1 mint fekete lyuk jelölt
1971: az elsõ jármû a Holdon (Apollo 15)
1972: Jacob Bekenstein, fekete lyukak entrópiájának fogalma
1972: Tom Bolton, a Cygnus X-1 fekete lyukként azonosítása
1973: Ostriker és Peebles, sötét anyag a galaxisokban
1973: Klebesadel, Strong, Olson, a Gamma Ray Burst (GRB) jelenség kozmikus eredete
1973: Edward Tyron, az Univerzum mint kvantumfluktuáció
1973: elsõ közelképek a Jupiterrõl (Pioneer 10)
1973: a Skylab ûrállomás fellövése
1974: Yoneya, Scherk, Schwarz, a gravitáció húr (string) elmélete
1974: Taylor és Hulse, relativisztikus jelenségek egy kettõs pulzárnál
1974: Stephen Hawking, fekete lyukak sugárzása
1974: elsõ közelképek a Merkúrról (Mariner 10)
1975: Chincarini és Rood, csomósodások a galaxisok eloszlásában
1976: Levine és Vessot, relativisztikus idõ-dilatáció kimutatása rakétáknál
1976: a Viking 1 és a Viking 2  leszáll a Marsra, panoráma felvételek
1977: James Elliot, az Uránusz gyûrûinek felfedezése
1977: Tifft, Gregory, Joeveer, Einasto, Thompson, láncolatok és üregek a galaxishalmazok eloszlásában
1977: Berkley, dipól anizotrópia a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban
1977: Gunn, Schramm, Steigman, kozmológiai alapokon: csak három fajta neutrinó létezik
1978: James Christy, a Charon, a Plutó holdjának felfedezése
1978: Taylor és Hulse, gravitációs hullámok közvetett kimutatása egy kettõs pulzárnál
1979: Voyager, a Jupiter gyûrûinek felfedezése
1979: Walsh, Carswell, Weymann, egy kvazár képének kettõzõdése gravitációs lencse hatás miatt
1979: Alekszej Sztarobinszkij, az inflációs világegyetem elmélete
1979: az elsõ európai Ariane rakéte indítása
1979: Voyager 1 és Voyager 2, közelképek a Jupiterrõl és holdjairól
1980: Voyager 1, közelképek a Szaturnuszról és holdjairól
1980: a Solar Maximum Mission mûhold felbocsájtása
1980: Frederick Reines, a neutrinó oszcilláció elmélete
1980: Alan Guth, infláció a korai univerzumban
1981: Linde, Albrecht, Steinhardt, új inflációs világmodell
1981: Voyager 2, közelképek a Szaturnuszról és holdjairól
1981: az elsõ ûrrepülõgép, a Columbia indítása
1983: az IRAS ûrtávcsõ feltérképezi az égboltot infravörös tartományban
1986: Geller, Huchra, Lapparent, a galaxisok eloszlásának buborékos szerkezete
1986: Vega 1, Vega 2, Giotto ûrszondák a Halley üstökösnél
1986: a Challenger ûrrepülõgép katasztrófája
1986: a Mir ûrállomás elsõ elemeinek fellövése
1986: B. Paczynski, a gravitációs mikrolencse jelenség
1986: Voyager 2, közelképek az Uránuszról és holdjairól
1987: szupernóva robbanás felfedezése a Nagy Magellán Felhõben
1987: Masatoshi Koshibas, neutrinók detektálása a szupernóvából
1989: Voyager 2, közelképek a Neptunuszról és holdjairól
1989: a Magellán szonda radartérképet készít a Vénusz felszínérõl
1989: Tim Berners-Lee, a World Wide Web létrehozása
1989: a Hipparcos asztrometriai mûhold pályára állítása
1990: John Mather, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás spektruma (COBE)
1990: a Hubble Space Telescope (HST) foldkörüli pályára állítása ûrrepülõgépppel
1991: a Compton Gamma Ray Observatory indítása, a GRB-k eloszlása izotróp
1991: a Galileo ûrszonda elhalad a Gaspra kisbolygó mellett, közelképek
1992: Mather és Smoot, fluktuációk a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban (COBE)
1992: a MACHO és az OGLE gravitációs mikrolencse megfigyelési programok indítása
1992: Jewitt és Luu, az elsõ Kuiper-övbeli kisbolygó felfedezése
1993: az Endeavour ûrsikló legénysége kijavítja a HST képalkotási hibáját
1994: HST, fekete lyuk az M87 galaxis középpontjában
1994: a Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódik a Jupiter légkörébe
1995: Mayor és Queloz, az elsõ extraszoláris bolygó felfedezése másik csillag körül
1995: a SOHO napkutató ûrszonda indítása
1995: a Galileo ûrszonda pályára áll a Jupiter körül, közelképek
1997: a Hale-Bopp üstökös a Nap és a Föld közelében, szabad szemmel látható
1997: BeppoSAX röntgen ûrtávcsõ, a GRB-k extragalaktikus eredetûek
1998: Perlmutter, Garnavich, távoli szupernóvák alapján az univerzum gyorsulva tágul
1998: Super-Kamiokande, a neutrinó oszcilláció alátámasztása
1998: a Nemzetközi Ûrállomás (ISS vagy Alfa) építésének megkezdése
1999: a Chandra és az XMM-Newton röntgen ûrtávcsövek pályára állítása
1999: teljes napfogyatkozás Európában
2000: a NEAR ûrszonda leszáll az Eros kisbolygóra
2001: A Mir ûrállomás lezuhantatása a Csendes-óceánba
2001: a Deep Space-1 ûrszonda elhalad a Borrelly üstökös mellett, közelképek
2001: az Odyssey szonda pályára áll a Mars körül, közelképek

Magyar vonatkozású események:

1946: Bay Zoltán holdradar kísérlete
1946: a Magyar Csillagászati Egyesület megalakulása
1947: a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megnyitása
1951: a Csillagvizsgáló Intézet az MTA-hoz kerül
1957: a Bajai csillagvizsgáló (mûholdmegfigyelõ állomás) alapítása
1958: az MTA Napfizikai Obszervatórium a debreceni botanikus kertbe kerül
1962: a 90 cm-es Schmidt távcsõ Piszkéstetõn
1963: Magyarországi Amatõrcsillagászok I. Országos Találkozója
1964: megalakul a Csillagászat Baráti Köre
1966: az 50 cm-es Cassegrain távcsõ Piszkéstetõn
1966: a Föld és Ég folyóirat kiadása
1967: az ELTE Csillagászati Tanszék a Ludovika térre kerül
1974: az 1 m-es RCC távcsõ Piszkéstetõn
1975: kisplanetárium felavatása Pécsett
1976: a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium létesítése
1977: a TIT Budapesti Planetárium megnyitása
1977: ûrtávközlési állomás Taliándörögdön
1980: az elsõ magyar ûrhajós, Farkas Bertalan repülése
1980: 60 cm-es Cassegrain távcsõ Szombathelyen
1981: 100 éves a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
1983: kisplanetárium felavatása Kecskeméten
1986: a KFKI mûszereivel a VEGA szondák a Halley üstökös közelében
1989: újraalakul a Magyar Csillagászati Egyesület
1992: a Szegedi Csillagvizsgáló megnyitása
1998: az ELTE Csillagászati Tanszék Lágymányosra költözik
1999: 100 éves a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet
1999: teljes napfogyatkozás Magyarországon
2001: az óbudai MCSE Polaris csillagvizsgáló megnyitása

Összeállította: dr. Szatmáry Károly
Észrevételeket ide kérem: k.szatmary@physx.u-szeged.hu