Kísérteties fények a Fiastyúkban

A Hubble űrtávcső felvételén a Fiastyúk egyik csillaga által megvilágított sötét porfelhő látható. Az ilyen típusú csillagközi felhőket reflexiós ködöknek nevezzük.

A Fiastyúk szabad szemmel is látható a téli égbolton a Bika csillagképben, tőlünk 380 fényévre van. Szebb estéken akár 8-9 csillagát is látni lehet. Kisebb távcsővel több, mint 100 csillagot is meg lehet különböztetni egymástól.

1890-ben Barnard amerikai csillagász a Merope csillag mellett fedezte fel először a ködöt, mely később az IC349 nevet kapta. A köd azért ilyen fényes, mert igen közel van a csillagokhoz, alig 1-2 fényév távolságra. Korábban azt gondolták, hogy a Fiastyúk ebből jött létre, de a legújabb vizsgálatok szerint csak átsuhannak egymáson mintegy 11 km/s sebességgel.

A mostani Hubble felvételen a Merope maga nem látszik, a csillag sugarait a távcső optikája okozza, nem valódiak.

Ahogy a felhő egyre jobban megközelíti a csillagot, a részecskék egyre lassúbbá válnak a csillagszél miatt. A képen látható szálas szerkezetnek az az oka, hogy a kisebb porszemeket jobban elfújja a szél, mint a nagyobbakat, a kisebb szemcsék a felvétel bal alsó sarkában találhatók.

Az elkövetkező pár ezer év során a porfelhő át fog haladni a Fiastyúkon.

Mészáros Szabolcs
Eredeti forrás: http://oposite.stsci.edu
2000. december 6.