A Hubble Űrtávcső legújabb felvételén a szomszédos Kis Magellán Felhő egyik csillagkeletkezési régióját figyelhetjük meg. Az N81 jelű ködben sok fényes, nagy tömegű, fiatal csillag található, melyek mind a ködből keletkezhettek. Ezek a csillagok nagy mennyiségben veszítenek anyagot a csillagszél következtében, érdekes gubószerű alakzatokat létrehozva a környezetükben.

A kép közepén lévő két fényes csillag egy szoros kettős, ami igen erős ultraibolya sugárzást bocsát ki, mely fénylésre készteti a körülöttük lévő ködöt. Ezek a csillagok kb. 300000-szer fényesebbek, mint a mi Napunk. A világító felhőtől távolabbi hideg anyag főként hidrogén molekulákból és porból áll. A sötét anyag nagy része láthatatlan, de egy kis része benyúlik a fényes felhő elé, hosszú vonalakat, csomósodásokat létrehozva. A forró központi csillagok is ebből a sötét anyagból keletkezhettek.

A csillagászok nem voltak biztosak abban, hogy csak pár nagy tömegű csillag van beágyazva a ködbe, vagy található több kisebb tömegű társa is. A mostani Hubble felvételen egyértelműen látszanak a kisebb tömegű csillagok is. Ez a döntő információ hatással lehet a csillagkeletkezési elméletekre. Az N81 szinte felkínálja a mélyebb betekintést a heves csillagkeletkezés folyamataiba. A Kis Magellán Felhő ilyen terű vizsgálata különösen fontos, hisz intersztelláris felhőinek kémiai összetétele jelentősen különbözik a Tejútrendszerétől. Az N81 tanulmányozásával vizsgálhatjuk a régi és messzi galaxisokban a csillagok keletkezését akkor, amikor még nem szennyeződtek héliumnál nehezebb elemekkel az intersztelláris felhők.

A Kis Magellán Felhő alig 180000 fényévre található a Tejútrendszertől és csak a Föld déli féltekéről látható. Az N81-et 1997 szeptemberében vizsgálta a Hubble.

Mészáros Szabolcs
Eredeti forrás: http://oposite.stsci.edu
2000. október 5.