Óriástávcsövek: jelen és jövő
(Meteor 2000/9. szám)

A 2,5 m-es Hooker-távcső a Wilson-hegyen 1917-ben készült el, 30 évig volt csúcstartó (Hubble is ezzel dolgozott). 1948-tól jó negyed évszázadig a Palomar hegyi 5,1 méter (200 inch) átmérőjű Hale teleszkóp volt a legnagyobb műszere a csillagászoknak. Az oroszok 1975-ben megépítették a 6 m-es BTA-t (Nagy Azimutális Távcső) a Kaukázusban. Az utóbbi években és a közeljövőben egymás után állnak csatasorba a még nagyobb teleszkópok. A chilei Andok és a Hawaii-szigeteki Mauna Kea hegycsúcsain egész óriástávcső arzenált hoztak létre. Az USA-beli Sziklás-hegység déli részén és a Kanári-szigeteken is sok komoly berendezés található. Nem csak a főtükör átmérő növelése, hanem a technikai újítások alkalmazása is ugrásszerű teljesítmény javuláshoz vezetett. A sokszor több száz tonnás monstrumokat, tökéletesen kiegyensúlyozott mechanikai gyöngyszemeket fantasztikus pontossággal állítják a kívánt irányra a számítógépek. A határfényesség a 30 magnitudó közelében jár, a légköri hatások miatt korlátozott felbontóképességet a tükrök finommozgatásával (aktív és adaptív optika) jelentősen javítani lehet.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) hatalmas energiát és költséget nem kímélve megvalósítja tervét: Chile egyik hegycsúcsán 4 db 8-méteres távcsőből álló komplexum született, a VLT. Az UT 1, 2, 3 és 4 jelű teleszkópok egyedi égi nevet kaptak a helyi nyelv szerint: Antu (Nap), Kueyen (Hold), Melipal (Dél Keresztje) és Yepun (Szíriusz). Hamarosan munkába áll a negyedik egység is. Ha majd egyszerre végeznek megfigyelést mind a négy távcsővel ugyanarról az objektumról, egy 16,4 m-es aperturának megfelelő minőséget érnek el.

Az amerikaiak AURA (Association of Universities for Research in Astronomy) egyesületének Gemini terve is megvalósulóban van. Két 8 m-es, szinte egyforma távcsövet állítottak fel az északi, illetve a déli féltekén. A két 10 m-es, mozaiktükrű Keck és a japán Subaru Hawaiin, a két 6,5 m-es Magellán rövidesen Chilében fürkészi a Világegyetem rejtélyeit.

Most összefoglaljuk a legnagyobb távcsövek jellemzőit. A táblázatban a műszer neve után a főtükör átmérője, a nyílásviszony, az optika és az állványzat típusa, a távcső helye és az üzembe állítás időpontja következik. A sorrend a legnagyobb elérhető apertura szerint csökkenő, a végén a 3-3 legnagyobb Schmidt teleszkóp és lencsés távcső (refraktor) szerepel.
 
Távcső neve Apertura, 
nyílásviszony
Optikai rendszer, állványzat Hely Földrajzi hely Elkészülés, egyéb
Very Large Telescope (VLT) 4 x 8,2 m

f/13,5; 15

Ritchey-Chrétien,

altazimut 

Cerro Paranal,

Chile

24o 34' D
70o 24' Ny
2635 m 
1998-2001
ESO
Keck Telescopes

(Keck I és II)

2 x 9,82 m

f/1,75;15;25

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 49' É
155o 28' Ny
4150 m
1991, 1996
2x36 1,8 m-es szegmens
Large Binocular Telescope (LBT) 2 x 8,4 m

f/1,14;5,4;15

Cassegrain,

altazimut

Mount Graham, Arizona, USA 32o 42' É
109o 51' Ny
3170 m
2004, olasz és német partnerekkel
Gran Telescopio Canarias (GTC) 10,4 m

f/1,75;15;25

Ritchey-Chrétien,

altazimut

La Palma, Kanári- szigetek, Sp.o. 28o 49' É
17o 55' Ny
2400 m
2002, 36 hatszögletű
szegmens
Hobby-Eberly Telescope (HET) 9,1 m

f/1,4; 4,7

Szférikus,
csak azimut
mentén forog
Mount Fowlkes, Texas, USA 30o 41' É
104o 01' Ny
2002 m
1997, német
partner, 91 szegmens
Southern African Large Telescope (SALT) 9,1 m

f/1,4; 4,7

Szférikus,
csak azimut
mentén forog
Sutherland,

Dél-Afrika

32o 23' D
20o 49' K
1798 m
2003, több
partner, 91 szegmens
Subaru Telescope 8,2 m

f/1,8; 12,2

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 50' É
155o 29' Ny
4139 m
1999, japán
Gemini Telescope North 8,1 m

f/16

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 49' É
155o 28' Ny
4214 m
1999, AURA
az iker távcső északi része
Gemini Telescope South 8,1 m

f/16

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Cerro Pachón, Chile 30o 14' D 70o 43' Ny
2715 m
1999, AURA 
az iker távcső déli része
MMT Observatory 6,5 m

f/5; 9; 15

Cassegrain,

altazimut

Mount Hopkins,

Arizona, USA

31o 41' É
110o 53' Ny
2606 m
2000, a régi 4,5 m-es MMT helyén
Magellan I és II 2 x 6,5 m

f/1,25;11 ;25

Gregorian és Cassegrain,
altazimut
Las Campanas, Chile 29o 00' D 70o 42' Ny
2300 m
1999-2002
Bolshoi Teleskop Azimutal'ny (BTA) 6,0 m

f/4; 30

Cassegrain,

altazimut

Pastukhov,

Oroszország

43o 39' É
41o 26' K
2070 m
1975, új tükör 1978-ban,
SAO
Large Zenith Telescope (LZT) 6,0 m

f/1,5

Paraboloid,

fix

Maple Ridge, BC, Kanada 49o 17' É
122o 34' Ny
395 m
2000, forgó higanytükör
Hale Telescope (200-inch) 5,08 m

f/3,3;16;30

Cassegrain,

lópatkó ív

Palomar Mountain,

CA, USA

33o 21' É
116o 52' Ny
1706 m
1948, Caltech
William Herschel Telescope (WHT) 4,2 m

f/2,5; 10,94

Cassegrain,

altazimut

La Palma, Kanári- szigetek, Sp.o. 28o 46' É
17o 53' Ny
2332 m
1987
SOAR 4-m Telescope 4,2 m

f/16

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Cerro Pachón, Chile 30o 21' D 70o 49' Ny
2701 m
2002, brazil-amerikai
Victor M.Blanco Telescope (CTIO 4-m) 4,0 m

f/2,8; 8

Ritchey-Chrétien,

ekvatoriális

Cerro Tololo, Chile 30o 10' D 70o 49' Ny
2215 m
1976, Inter-American Observatory
Anglo-Australian Telescope (AAT) 3,9 m

f/3,3;8;15;36

Ritchey-Chrétien,

ekvatoriális

Siding Spring, 

Ausztrália

31o 17' D 149o 04' K
1130 m
1974
Mayall Reflector

(Kitt Peak 4-m)

3,81 m

f/2,7;8;15,7

Ritchey-Chrétien,

ekvatoriális

Kitt Peak, Arizona, USA 31o 58' É
111o 36' Ny
2120 m
1973
United Kingdom Infrared Tele-scope (UKIRT) 3,8 m

f/2,5 ;36

Cassegrain,

angol keret

Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 50' É
155o 28' Ny
4194 m
1978, angol
infravörös
távcső
Advanced Electro-Optical Sys.Tel. (AEOS) 3,67 m

f/1,5

Cassegrain,

altazimut

Haleakala,

Hawaii, USA

20o 42' É
156o 15' Ny
3058 m
2000, addig
katonai
Canada-France-Hawaii Tele-scope (CFHT) 3,58 m

f/3,8;8;20;35

Cassegrain,

lópatkó ív

Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 49' É
155o 28' Ny
4200 m
1979
Telescopio Nazionale Galileo (Galileo) 3,58 m

f/2,5; 6; 11

Ritchey-Chrétien,

altazimut

La Palma, Kanári- szigetek, Sp.o. 28o 45' É
17o 54' Ny
2370 m
1998, olasz
ESO 3,6-m Telescope 3,57 m

f/3; 8,1; 32

Ritchey-Chrétien,

lópatkó villás

La Silla, 

Chile

29o 15' D 70o 43' Ny
2387 m
1977
3,5-m Telescope 3,5 m

f/3,5; 10; 45

Ritchey-Chrétien,

lópatkó ív

Calar Alto,

Spanyolország

37o 13' É 
2o 33' Ny
2168 m
1984, német-spanyol
New Technology Telescope (NTT) 3,5 m

f/2,2; 11

Ritchey-Chrétien,

altazimut

La Silla, 

Chile

29o 16' D 70o 44' Ny
2353 m
1989
Astrophysics Research Consor. Telescope (ARC) 3,5 m

f/1,75

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Apache Point,

New Mexico, USA

32o 47' É 105o 49' Ny
2800 m
1994
Wisconsin-Indiana-Yale-NOAO (WIYN) 3,5 m

f/1,75; 6,3

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Kitt Peak,

Arizona, USA

31o 57' É 111o 36' Ny
2089 m
1994
Starfire Optical Range Reflector 3,5 m

f/1,5

Cassegrain,

altazimut

Kirtland Air Force Base, NM, USA 34o 58' É 106o 28' Ny
1876 m
1994
C. Donald Shane Telescope (120-inch) 3,05 m

f/5; 17; 36

Cassegrain,

villás ekvatoriális

Mount Hamilton, CA USA 37o 21' É 121o 38' Ny
1290 m
1959, Lick
Observatory
NASA Infrared Telescope Facility (IRTF) 3,0 m

f/2,5; 35;120

Cassegrain, angol keret Mauna Kea,

Hawaii, USA

19o 50' É
155o 28' Ny
4208 m
1979
3-m Liquid Mirror Telescope (NODO) 3,0 m

f/1,725

Paraboloid,

fix

Cloudcroft, NM, USA 32o 58' É
105o 44' Ny
2758 m
1996, forgó higanytükör
Harlan J. Smith Telescope (107-inch) 2,72 m

f/3,9; 8,8; 18

Ritchey-Chrétien,

angol kereszt

Mount Locke,

Texas, USA

30o 40' É
104o 01' Ny
2075 m
1969, McDonald Observatory
Shajn Reflector (Crimean 102-inch) 2,64 m

f/3,8; 16; 40

-,

villás ekvatoriális

Nauchny, Ukrajna 44o 44' É
34o 00' K
346 m
1960, KrAO
Byurakan Reflector 2,64 m

f/3,6; 16; 40

Cassegrain, villás ekvatoriális Mount Aragatz,

Örményország

40o 20' É
44o 18' K
1406 m
1976
Nordic Optical Telescope (NOT) 2,56 m

f/11

Ritchey-Chrétien,

altazimut

La Palma, 
Kanári- szigetek, Spanyolország
28o 45' É
17o 53' Ny
2382 m
1989
Irénée du Pont Telescope (100-inch) 2,54 m

f/3,0

Ritchey-Chrétien,

villás ekvator.

Las Campanas, Chile 29o 00' D 70o 42' Ny
2282 m
1976
Isaac Newton Telescope (98-inch INT) 2,54 m

f/3; 15

Cassegrain,

ekvatoriális

La Palma, 
Kanári- szigetek, Spanyolország
28o 46' É
17o 53' Ny
2336 m
1984, korábban Angliában
Hooker Telescope (100-inch) 2,5 m

f/5; 16; 30

Cassegrain, angol keret Mount Wilson, CA, USA 34o 13' É
118o 03' Ny
1742 m
1917
Stratospheric Obs. for Infrared Astron. (SOFIA) 2,5 m

f/19,6

Cassegrain,
Boeing 747-SP
repülőgép
Repül -
-
13000 m
2002, NASA és német partner
Sloan Reflector 2,5 m

f/5

Ritchey-Chrétien,

altazimut

Apache Point, New Mexico, USA 32o 47' É 105o 49' Ny
2800 m
1998, SDSS program
Hubble Space Telescope (HST) 2,4 m

f/12,9;30;48;96

Ritchey-Chrétien,

3-tengely stab.

Föld körüli pályán -
-
600 km
1990, NASA
Hiltner Telescope 2,34 m

f/7,5; 13,5

Ritchey-Chrétien,

villás ekvator.

Kitt Peak, Arizona, USA 31o 59' É 111o 26' Ny
1939 m
1986
Vainu Bappu 2,33 m

f/3,25;13;43

Cassegrain,

lópatkó ív

Kavalur, Tamil Nadu, India 12o 35' É 78o 50' K
725 m
1985
Bok Telescope (90-inch) 2,3 m

f/9; 45

Ritchey-Chrétien,

villás ekvator.

Kitt Peak, Arizona, USA 31o 57' É 111o 36' Ny
2071 m
1969
Mount Stromlo 2,3-m ATT 2,3 m

f/2,1; 18

Cassegrain, altazimut Siding Spring, Ausztrália 31o 16' D 149o 03' K
1149 m
1984
Wyoming Infrared Telescope 2,29 m

f/2,1; 27

Cassegrain, angol keret Jelm Mountain, WY, USA 41o 06' É 105o 59' Ny
2943 m
1977
Tautenburg Schmidt 2,00/1,34 m

f/3,0

Schmidt,

villás ekvator.

Tautenburg, Németország 50o 59' É 11o 43' K
331 m
1960
Oschin 48-inch Telescope 1,83/1,24 m

f/2,47

Schmidt,

villás ekvator.

Palomar Mountain, CA, USA 33o 21' É 116o 51' Ny
1706 m
1948
U.K. Schmidt Telescope 1,83/1,24 m

f/2,5

Schmidt,

villás ekvator.

Siding Spring, Ausztrália 31o 16' D 149o 04' K
1145 m
1973
Yerkes 40-inch Refractor  1,016 m

f/19,04

német ekvatoriális Williams Bay, WI, USA 42o 34' É 88o 33' Ny
334 m
1897, Univ. of Chicago
36-inch Refractor 0,895 m

f/19,7

német ekvatoriális Mount Hamilton, CA USA 37o 20' É 121o 39' Ny
1290 m
1888, Lick Observatory
Grande Lunette (Meudon 33-inch) 0,83 m

f/19,5

német ekvatoriális Meudon, Franciaország 48o 48' É 
2o 14' K
162 m
1889

Most pedig lássuk, milyen tervek vannak a jövő távcső-gigászaira. A 10 méteres kategóriában a Keck-teleszkópokat a spanyol GTC követi. Mint a modern nagy műszerek mindegyike, ez is adaptív optikai rendszerű lesz, azaz a légköri torzító hatásokat a tükrök finom deformációjával kiküszöbölik, így a képek élessége vetekszik az űrbeli HST teljesítményével. A GTC is hatszögletű tükör-szegmensekből áll, a franciák készítik el. A költségek 75 millió dollárra rugnak.

A Nagy Binokuláris Távcső (LBT) Arizonában: egy hatalmas állványon két 8,4 m-es egybeöntött főtükör. Interferometriai üzemben a felbontásuk egy 23 m-es műszerével ér fel. 2004-re készül el olasz, amerikai és német koprodukcióban 84 millió dollárért.

Jó úton halad az eddigi legnagyobb egyedi távcső elkészítése. A Southern African Large Telescope (SALT) nevű műszer a dél-afrikai csillagászati obszervatórium (SAAO) Sutherland-i megfigyelő bázisán kerül felállításra, és 2003-ban indulnak a mérések. A mintegy 20 millió dolláros költségek felét a Dél-Afrikai Köztársaság, felét pedig a nemzetközi együttműködő partnerek (lengyel, amerikai, német és új-zélandi intézetek) biztosítják. A SALT a déli ikertestvére lesz az északi HET-nek. A Hobby-Eberly Telescope 1999-ben kezdte működését Texasban. Ezek a speciális óriástávcsövek nagyszámú, halvány égitest színképének vizsgálatára szolgálnak.

A SALT főtükrét 91 darab 1 méter széles, 5 cm vastag, szabályos hatszög alakú, teljesen egyforma (!) tükör-szegmens alkotja. A 11x10 méteres tükörfelület 77,6 négyzetméter területű (mint egy lakás!), az egyidőben hasznosítható része 9,2 m átmérőjű legfeljebb. A teleszkóp hossza 13 m, tömege 82 tonna. A költségek azért kicsik aránylag, mert a tükör egy rögzített fémszerkezeten nyugszik, tengelye 37 fokot zár be a függőlegessel. A távcső csak azimutálisan forog, a segédtükör mozgatásával állítják be a célpont objektumot. A SALT tulajdonképpen az Arecibo-i fix rádiótávcső optikai megfelelője. Két égitest között az átmozgás kevesebb, mint 5 percet igényel. A vizsgálható égterület deklinációban +10 fok és -75 fok közötti.
A főtükör 0,052 mikrométer pontossággal gömbfelület (l/10-es), a szférikus aberrációt egy segédoptikával korrigálják. A látómező 8 ívperc átmérőjű (negyede a Hold látszó átmérőjének). A látómezőben lévő 10-20 objektum fényét külön-külön vezethetik optikai szálakkal a detektorokba. A vizsgálható hullámhossz-tartomány az ultraibolyától a közeli infravörösig terjed (340-2500 nm). A felbontás 0,25-0,5 ívmásodperc. A fő kutatási terület a halvány galaxisok és kvazárok színképének elemzése, valamint más csillagok bolygóinak keresése lesz.

Az angol VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) 2004-ben kezdi működését Chilében. Bár "csak" 4 m a főtükör átmérője, ilyen méretnél szokatlanul nagy a látómező: 1,7 fok. 2002-re készül el 40 millió dollárért.
Speciálisan színképelemzési célokra fejlesztik a kínaiak a LAMOST (Large Sky Area Multi-Object Spectroscopic Telescope) távcsövet. Észak-Kínában, a Nagy Fal közelében kerül felállításra 2004 körül, ára 30 millió dollár. 4 m-es főtükör, 5 fokos látómező (!) jellemzi. A 20 spektrográfba optikai szálon egyszerre 4000 égitest fénye vezethető majd.

Az amerikai LSST (Large-aperture Synoptic Survey Telescope) 6,5 m-es főtükörrel szintén nagy látómezővel rendelkezik majd. Fő kutatási területe a halvány kisbolygók lesznek, mind a földsúrolók mind a Kuiper-öv objektumai. Hasonló felépítésű távcső lesz a 8,4 m-es DMT (Dark Matter Telescope), amely a nevének megfelelően az Univerzum sötét anyagát kutatja majd, többek között a gravitációs lencse jelenség alapján.

A szuperóriások következnek. Érdekes megfigyelni a távcsövek elnevezését is, egyre nehezebb rálicitálni a többire. A 30 m-es kaliforniai CELT (California Extremely Large Telescope) 400 millió dolláros fedezete még nem jött össze. Ha van még hely, szintén Mauna Keára kerülne, a Keck nagyított testvéreként. Szintén amerikai terv a 30 m-es GSMT (Giant Segmented Mirror Telescope).
A svéd Lund Obszervatórium is kirukkolt egy 50 m-es távcsővel. A paraboloid főtükör 585 darab hatszögletű szegmensből állna, a segédtükör "csupán" 4 m-es. Az XLT (Extremely Large Telescope) 750 millióba kerülne.
Hasonló terve van a NOAO-nak ( National Optical Astronomy Observatory). A MAXAT (Maximum Aperture Telescope) 30 és 50 m közötti átmérőjú műszerre még nincs végleges elképzelés, de a milliárd dollárt emlegetik. Sokkal olcsóbb terv az ELT (Extremely Large Telescope), amely 30 m-es főtükre 127 egyforma szegmensből állna. Nem mozgatható minden irányba, az égboltnak csak 70 százalékát látná a horizont felett, a csillagokat is csupán 1 óráig követhetné, de "csak" 250 millióba kerülne (a két Keck áránál ez 50 %-kal több).

És most jön a csúcs: az ESO komolyan szeretné megépíteni 16 év alatt az OWL (OverWhelmingly Large Telescope, a rövidítés baglyot jelent) 100 méteres távcsövet. A focipálya méretű, 1500 tonnás főtükör 2000 egyforma, 2,2 m-es hatszögletű, 500000 számítógép-vezérelt (ez talán a legnagyobb kihívás) finommozgatóval külön-külön állítható szegmensből állna. Ez a felület nagyobb, mint a jelenlegi összes profi távcső együttesen! A szférikus főtükör gömbi hibáját egy 5 tükörből álló (a Kecknél nagyobb) segédoptika korrigálná. Ha minden munkanap elkészül egy szegmens, akkor 8 év kell az összeshez. Nappal 4 virágszirom alakú légkondicionált fedél tartja az éjszakai hőmérsékleten a főtükör negyedeit. Ha védeni kell, egy aréna nagyságú hangárt tolnak a teleszkóp fölé. A távcső 20000 tonnás mechanikai szerkezete mintegy 4000 db 2 m átmérőjű csövet tartalmaz majd. A műszer 100 m-es magasságát az Eiffel-toronyhoz hasonlítják. A határfényesség 38 magnitudó, a felbontás 1,4 ezred (!) ívmásodperc lenne (ekkora szög alatt látni egy 1 forintos átmérőjét 2000 km-ről, vagy a Földről a 3 m-es holdautót a Holdon). Vizsgálhatóvá válhatnak Nap-típusú csillagok a Virgo galaxishalmazban, halvány fehér törpék az Androméda-ködben, Jupiter-szerű bolygók 30 fényévig. Az 1 milliárd dolláros költség nem is tűnik soknak (a 10 éves HST-nél olcsóbb lenne). A pénz még nem áll rendelkezésre, a VLT befejezése és az ALMA (lásd lentebb) előbbre való.

Ebben az összefoglalóban a jelenlegi és a jövőbeli űrtávcsövekkel nem foglalkozunk, de már hallani fantasztikus, 1 km átmérőjű berendezés tervéről is.
Itt csak megemlítjük, hogy a rádiótávcsövek világában is intenzív a fejlődés. Az amerikai Green Bank 1988-ban összeomlott 91 méteres antennája helyére 2001-re felépítik az új 100x110 m-es parabola 2004 darab, motorokkal egyenként is mozgatható alumíniumpanelből álló gyűjtőtükrét. A rádiócsillagászat legújabb "gyümölcse" az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) lesz. 2010-re a chilei Atacama sivatagban 64 egyforma, 12 m átmérőjű parabola antennát állítanak fel. Ezek összfelülete megegyezik egy 96 m-es tányéréval. A Föld legnagyobb teljesítményű csillagászati műszeregyüttese lesz, amely a 0,33-10 milliméteres hullámhossz-tartományban végzi a megfigyeléseket. Ezen hullámok nagy részét a légköri vízgőz elnyeli, ezért tervezték a 5000 méter magasan fekvő sivatagba, bolygónk talán legszárazabb vidékére. A milliméteres sugárzás sok bonyolult molekulára jellemző, így a csillagközi anyag kémiája jobban megismerhetővé válik. Aktív galaxisok, csillagképződési helyek is szerepelnek a kutatási programban.

A rádióteleszkópok együtt interferométerként használhatók, hasonlóan az Új-Mexikói VLA (Very Large Array) lánchoz. Az alapvonal hossza 16 m-től 12 km-ig változhat, utóbbi esetén a felbontóképesség eléri a 0,01 ívmásodpercet, ami a HST-nél és a legnagyobb földfelszíni optikai távcsövekénél is tízszer jobb. Az 550 millió dolláros költségek felét az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF), felét az ESO és más európai szervezetek fedezik. Ha Japán is csatlakozik a tervhez, akkor 750 millióból 96 antennát állítanak fel. Sajnos azonban az ilyen nagy beruházások azzal járnak, hogy takarékossági szempontok miatt bezárnak kisebb obszervatóriumokat, így a csillagászok egy része műszer nélkül marad. (Gondolom, szívesen elfogadnánk ezekből az 1-2 méteres optikai és 10-20 méteres rádiótávcsövekből.)

Örvendetes, hogy egyre több magyar kutató, sőt egyetemi hallgató mérési lehetőséget kap a nagy külföldi csillagvizsgálókban. Persze csak alaposan kidolgozott, eredményekkel kecsegtető megfigyelési programoknak adnak távcsőidőt. A hazai műszerpark a fentiekhez képest szerény, de kiváló, nemzetközi szintű sikerek érhetők el velük is, ha megfelelő célokra, objektumtípusokra, technikákra és detektorokkal használjuk őket.

Internet ajánlat:
Összefoglaló a felszíni óriástávcsövekről: http://www.seds.org/billa/bigeyes.html
Összefoglaló a keringő űrtávcsövekről: http://www.seds.org/~spider/oaos/oaos.html
VLT: http://www.eso.org
GTC: http://www.gtc.iac.es
LBT: http://medusa.as.arizona.edu/lbtwww/
Mauna Kea: http://www.ifa.hawaii.edu/mko/mko.html
HST: http://hubblesite.org
HET: http://www.as.utexas.edu/mcdonald/het/het.html
SALT: http://www.salt.ac.za
Gemini: http://www.gemini.edu
Subaru: http://www.subaru.naoj.org
BTA: http://issp.ac.ru/univer/astro/sao/btatab.html
VISTA: http://www-star.qmw.ac.uk/~jpe/vista/
LAMOST: http://lamost.bao.ac.cn
DMT: http://www.dmtelescope.org
CELT: http://www.ucolick.org/~celt/
XLT: http://nastol.astro.lu.se/~torben/50m/50m.html
MAXAT: http://www.gemini.anu.edu.au/science/maxat/
OWL: http:// www.eso.org/projects/owl/
Felhasznált irodalom:
Astronomy 1999. december
Sterne und Weltraum 2000. július
Sky and Telescope 2000. augusztus

Képmelléklet (nagy méretű képek!)
Dr. Szatmáry Károly