A különbözõség lehetõségét egy nemzetközi kutatócsoport – melynek tagjai Dr. Martin Beer és Andrew King professzor (University of Leicester), Dr. Mario Livio (Space Telescope Science Institute) és Dr. Jim Pringle (University of Cambridge) – vetette fel a Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Társaság) folyóiratának legújabb számában, miután megvizsgálták a mintegy 100 ismert bolygórendszert, és felállítottak két lehetséges bolygókeletkezési modellt.
A mi Naprendszerünkben
az összes planéta pályája (eltekintve a különleges
esetnek számító Plútótól) közelítõleg
kör alakú, és a négy óriásbolygó
Napunktól távol kering. Az eddig detektált exobolygók
– melyek mind a Jupiterhez hasonlóak – jóval közelebb
helyezkednek el központi csillagukhoz, és sokkal elnyúltabb,
elliptikusabb pályán mozognak.
„Megfigyeléseinknek
két magyarázata lehet” – mondja Dr. Beer. „A legmeglepõbb
következtetés az, hogy a planéták több módon
is kialakulhatnak, és a csillagászok eddigi feltételezése
– miszerint a bolygók csak egyféleképp alakulhatnak
ki – tévedés.”
A Naprendszerünkre érvényes bolygókeletkezési modell szerint a Jupiterhez hasonló bolygóóriások a kisebb kõzetbolygók (pl. a Föld) övezetén kívül alakultak ki, s gravitációs hatásuk révén az õket alkotó hatalmas tömegû anyag külsõ, hideg tartományaiba nagy mennyiségû gázt vonzottak magukhoz környezetükbõl. A csillaghoz közelebbi kõzetbolygók a magasabb hõmérséklet miatt nem tudtak gázt lekötni.
A legnépszerûbb elképzelés szerint az óriásbolygók közvetlenül gravitációs összehúzódás révén is kialakulhatnak. Ilyen módon viszont a kõzetbolygók egyáltalán nem keletkezhetnek. Vagyis ha ez a modell minden eddig ismert bolygórendszerre alkalmazható, akkor egyik esetben sincs remény arra, hogy Földünkhöz hasonló, akár életet is rejtõ planétákat találjunk.
A csoport tagjai azonban egyelõre óvakodnak bármilyen következtetés elhamarkodott levonásától, és felhívják a figyelmet a Naprendszer és a többi bolygórendszer közötti látszólagos ellentmondás fennállásának másik lehetséges okára. A jelenlegi technológiával még nem vagyunk képesek a Naprendszerünkhöz hasonló rendszerek detektálására, így a kiválogatási szisztéma erõsen torzíthatja a statisztikákat – hasonlóan ahhoz a halászhoz, aki úgy gondolja, hogy minden hal nagyobb 10 cm-nél, mivel ekkorák a hálóján lévõ lyukak, s így csak ennél nagyobbak akadnak fenn rajta.
Még nagyjából öt év, míg a tudósok el tudják dönteni, melyik feltételezés volt helyes. Azonban a jelenlegi adatok alapján nem zárható ki annak a lehetõsége, hogy Naprendszerünk különleges helyet foglal el a bolygórendszerek sorában.
Forrás: http://www.spaceflightnow.com/news/n0408/03solarsystem/
Fordította:
Szalai Tamás (II. éves csillagász hallgató)
2004.08.04.