A csillagok közül nagyon sok rezgéseket végez. Az oszcilláció során a csillag rétegei vagy csak sugárirányban (radiális pulzáció), vagy horizontálisan is elmozdulhatnak (nemradiális pulzáció).

A pulzáció következtében a csillag mérete és felszíni hõmérséklete megváltozik, így a fényteljesítménye illetve a fényessége is. A fényváltozás idõbeli menetét fénygörbének hívjuk, melynek fõ jellemzõi az amplitudó és a periódus:

A pulzáló változók típusai (a HRD-n kb. felülrõl lefelé haladva):

• LBV (Luminous Blue Variables): Nagy luminozitású eruptív kék változók, 1 magnitudónál nagyobb szabálytalan fényességváltozással, amelyek tömegvesztése  az erõs csillagszél által valószínûleg a globális pulzációs instabilitás következménye. S Doradus vagy Hubble-Sandage változóknak is nevezik a csoportot.
• a Cyg: Kváziperiodikus A színképtípusú szuperóriások 0.1 magnitudó körüli amplitudóval és néhány napos vagy hetes periódussal. Többszörös periodicitás, nemradiális módusok.
• z Oph: Gyorsan forgó O vagy korai B színképtípusú csillagok. Nagy felbontású spektroszkópiával színképvonal-profil változást mutatnak. Magas rendû nemradiális (l~m) módusok.
• b Cep: Korai B óriások 0.1 magnitudó körüli amplitudóval és pár órás periódussal. Néhányuk többszörösen periodikus, radiális és nemradiális p módusok fordulnak elõ. b CMa típusnak is hívják õket. A c Cen valószínûleg prototípusa a rövid periódusú alcsoportnak.
• SPB (Slowly Pulsating B stars): Közepes és korai B csillagok 9 órás vagy hosszabb fényességbeli és színképi változással, ami nem magyarázható fedéssel vagy rotációval. Többszörös periodicitás, nemradiális g módusok. 53 Per csillagoknak is nevezik a csoportot.
• Be csillagok: Gyorsan forgó, nagy tömegvesztésû emissziós B csillagok. Kismértékû, kváziperiodikus változásukat valószínûleg pulzáció okozza. Példa: LQ And.
• roAp csillagok (rapidly oscillating Ap stars): Gyorsan forgó, különleges (pekuliáris) A színképtípusú csillagok sok fém-vonallal és erõs mágneses térrel. 5-20 perc közötti, ezred vagy század magnitudós fényesség változást mutatnak. Példa: a Cir.
• d Scuti: III-IV-V luminozitási osztályú A vagy F csillagok néhány órás periódussal és pár század vagy tized magnitudós amplitudóval. Mono- vagy multiperiodikusak, radiális és/vagy nemradiális módusok. Korábban törpecefeidákként vagy AI Vel csillagokként szerepeltek.
• SX Phe: A d Scutikhoz nagyon hasonló, de öreg (II. populációs) szubtörpe csillagok.
• g Dor: A d Scutikhoz nagyon hasonló, de hidegebb csillagok az instabilitási sáv vörös oldalánál.
• Nap-típusú oszcillátorok: Globális nemradiális (p és/vagy g módusok) akusztikus pulzációt végzõ csillagok, hasonlóan a Naphoz.
• Anomális cefeidák: Az RR Lyrae típushoz hasonló, de nagyobb luminozitású csillagok, majdnem kizárólagosan csak a fémszegény törpe elliptikus galaxisokban (pl. Draco) fordulnak elõ.
• RR Lyrae: Öreg, II. populációs A színképtípusú óriás csillagok a Tejútrendszer korongjában és halójában, gyakoriak a gömbhalmazokban. Halmaz-változóknak is hívták õket. 0.2-1 nap periódussal, néhány tized és két magnitudó közötti amplitudóval változtatják fényességüket. A abszolút fényességük nagyon hasonló, 0.5-0.6 magnitudó, így távolságmeghatározásra alkalmasak. Általában radiálisan pulzálnak, de újabban nemradiális módusokat is kimutattak. Altípusok: RRab (F), RRc (1H), RRd (F+1H), RRe (2H). Sok esetben 20-300 napos periódussal, több tized magnitudóval változik a pulzációs amplitudó (Blaskó-effektus).
• H-hiányos csillagok (H-deficient stars): Színképükben hidrogént nem vagy alig mutató csillagok 0.1 és 40 nap közötti periódussal. Altípusok: R CrB csillagok, H-hiányos szén (HdC) csillagok, extrém hélium (eHe) csillagok. Példa: PV Tel.
• R CrB: Hidrogénben szegény, szénben gazdag eruptív változócsillagok, amelyek az idõnkénti erõs elhalványulás mellett kváziperiodikus pulzációt is mutatnak. A periódus 30-100 nap közötti, az amplitudó nagyobb mint 1 magnitudó.
• Cefeidák (d Cephei csillagok): Radiálisan pulzáló fiatal (I. populációs) fényes szuperóriás csillagok. A periódusuk 1 és 135 nap közötti, az amplitudó 0.1-2 magnitudó. A HRD-n jól meghatározott helyen, az instabilitási sávban helyezkednek el. A periódusuk egyenesen arányos a luminozitásukkal, így a fényváltozásukból meghatározható a távolságuk (periódus-fényesség reláció). Néhányuk többszörös periodicitást mutat (beat cefeidák). Más elnevezéseik: klasszikus cefeidák, I. típusú cefeidák.
• W Vir: A cefeidákhoz nagyon hasonló, de kisebb tömegû, II. populációs, idõsebb csillagok. A HRD-n és a P-L reláció szerint a cefeidák alatt, velük párhuzamosan találhatók. Periódusuk 1-35 nap, az amplitudó 0.3-1.2 magnitudó. II. típusú cefeidáknak is hívják õket.
• BL Her: A W Virginis típushoz hasonló radiális pulzátorok. A fényváltozási görbéjükön a leszálló ágon egy púp van. A periódus 1-8 nap.
• RV Tau: Szuperóriás II. populációs csillagok. Hasonlóak a W Vir típushoz, de hosszabb, 30-150 napos a periódusuk, az amplitudó legfeljebb 5 magnitudó. A fénygörbe két minimumot mutat. Alosztályok: RVa és RVb (az átlagfényesség itt hosszú, akár ezer napos periódussal változik).
• SRd: Szemireguláris (félszabályos) sárga óriások és szuperóriások változatos csoportja. Néha emissziós színkép, a periódus 30-1100 nap, az amplitudó néhány tizedtõl négy magnitudó lehet.
• Lc: Szabálytalan, lassú fényváltozású M szuperóriások, mintegy 1 magnitudós amplitudóval.
• SRc: Félszabályos, késõi színképtípusú pulzáló szuperóriások. A periódus 30 naptól néhány ezer nap, az amplitudó 1 magnitudó körüli. Altípus: OH-IR (infravörös, OH gyök a színképben) csillagok.
• Lb: Lassan, szabálytalanul, periodicitást nem mutatóan változó késõi színképtípusú óriás csillagok.
• SRa: A Mirákhoz hasonló, de 2.5 magnitudónál kisebb amplitudójú vörös óriások 35 és 1200 nap közötti periódussal.
• SRb: Az SRa típushoz hasonló csillagok, de gyakori a többszörös periodicitás, a periódus és az amplitudó változása.
• Mirák: Radiálisan pulzáló vörös óriás és szuperóriás csillagok. Az amplitudó általában 2.5 magnitudónál nagyobb, a periódus 80-1200 nap, átlagosan kb. 1 év. Néha többszörös periodicitás mutatható ki. LPV (Long Period Variables) elnevezést is használnak rájuk.
• EC 14026: Multiperiodikus pulzáló forró szubtörpék (sdB, log g ~ 6.0, T_eff ~ 35000 K). A periódus 120-500 másodperc, az amplitudó változása < 1%.
• PNNV (Planetary Nebula Nuclei Variables): Nagyon forrók, planetáris ködök központi csillagai. A periódus 1000-3000 másodperc.
• GW Vir (vagy DOV): Multiperiodikus, nemradiálisan pulzáló, nagyon forró leendõ fehér törpék (pre-white dwarfs). Speciális színképtípusuk DO vagy PG 1159. Másik nevük: DOV csillagok. A periódus 400-1200 másodperc.
• DB változók (vagy DBV): Multiperiodikus, nemradiálisan pulzáló, hélium-atmoszférájú fehér törpék, 100-1000 másodperces periódussal.
• ZZ Ceti (vagy DAV): Multiperiodikus, nemradiálisan pulzáló, hidrogén-atmoszférájú fehér törpék, néhány perces periódussal. Az amplitudó 0.001-0.3 magnitudó.

RR Lyrae képsorozat
Cefeida képsorozat
Mira-SR képsorozat
delta Scuti képsorozat
ZZ Ceti képsorozat
nemradiális pulzáció képsorozat

Periódusanalízis képsorozat