Részecskenyalábok

A nyalábokat (jeteket) az aktív galaxismagok (AGN) szupernagy tömegű központi fekete lyukának, az akkréciós korongnak és a mágneses erővonalaknak a bonyolult rendszere hozza létre. A környezettel való kölcsönhatás során nagyenergiájú részecskékből álló, kiloparszek (vagy ennél is nagyobb) hosszúságú nyalábok alakulnak ki, amelyek az akkréciós korongra merőlegesek. Mivel az akkréciós korong (egyensúlyi helyzetben) a fekete lyuk egyenlítői síkjában helyezkedik el, a nyaláb egyúttal a fekete lyuk spinjének irányát is kijelöli. Szokásos feltevés, hogy a nyalábok és a spinek iránya azonos.

A szupernagy tömegű fekete lyukak többsége relativisztikus nyalábokat bocsájt ki. A nyalábok jelenléte és a gyors forgás korrelál egymással. A nyaláb létrejötte és fennmaradása azonban független attól, hogy fennáll-e az akkréció. Utóbbi csupán a nagy spin létrejöttében játszik szerepet.

Az 5.13 és 5.14 ábrák két példát mutatnak be nagy léptékű nyalábokra.

A részecskenyalábok kis léptékű struktúráját az ún. Very Large Baseline Interferometry (VLBI) technikákkal lehet tanulmányozni.

5.13. Ábra: A Centaurus A aktív galaxis, valamint a galaxis síkjára közel merőleges nyalábok. A kép az optikai-, röntgen- és rádiótartományokban készült felvételek (hamis színekkel ábrázolt) szuperpozíciójaként állt elő. [Forrás: http://www.nasaimages.org/ ]

5.14. Ábra: Az M87 galaxisban formálódó óriásnyaláb, valamint annak nagy felbontású struktúrája, melyet a Very Large Baseline Array (VLBA) technikával készítettek. [Forrás: http://www.nasaimages.org/ ]