1. Csillagok szerkezete ----------------------- 1.1. Mit fejez ki a viriáltétel egy csillagra alkalmazva? a.: a csillag teljes energiájának hőmérsékletfüggését b.: a csillag gravitációs energiája és belső energiája közti összefüggést c.: a csillag egyensúlyának stabilitását d.: a csillag környezetével történő kölcsönhatását 1.2. Milyen fizikai mennyiségek szerepelnek az ideális gáz állapotegyenletében? a.: a tömeg, a sűrűség és a térfogat b.: a hőmérséklet és a térfogat c.: a nyomás és a térfogat d.: a nyomás, a részecskeszám és a hőmérséklet 1.3. Hogyan függ a sugárzási tér nyomása a hőmérséklettől? a.: lineárisan b.: négyzetesen c.: köbösen d.: negyedik hatványon 1.4. Mennyi a Nap centrumában a hőmérséklet? a.: kb. 500 ezer K b.: kb. 2 millió K c.: kb. 15 millió K d.: kb. 150 millió K 1.5. Mit ad meg a nyomási skálamagasság? a.: a csillaglégkör vastagságát b.: a nyomás értékét a csillag felszínén c.: a nyomás értékét a csillag centrumában d.: a nyomás helyfüggését a csillaglégkörben 1.6. Mi kell ahhoz, hogy egy csillag anyaga elfajulttá váljon? a.: magas hőmérséklet b.: nagy sűrűség c.: nagy tömeg d.: mindezek együttesen 1.7. Mitől függ az elfajult állapotú anyag nyomása? a.: a tömegtől b.: a hőmérséklettől c.: a térfogattól d.: a sűrűségtől 1.8. Mit fejez ki a Schwarzschild-kritérium? a.: a konvektív energiaterjedés stabilitását b.: a sugárzási energiaterjedés stabilitását c.: a csillag egyensúlyának stabilitását d.: a fehér törpecsillag maximális tömegét 1.9. Mi a Gamow-csúcs? a.: közkedvelt kirándulóhely a svájci Alpokban b.: egy M tömegű csillag elméletileg lehetséges maximális luminozitása c.: magreakció beindulásához szükséges kritikus hőmérséklet d.: magreakció hatáskeresztmetszetének maximuma 1.10. Melyik kölcsönhatás játszik döntő szerepet a béta-bomlásban? a.: erős kölcsönhatás b.: gyenge kölcsönhatás c.: elektromágneses kölcsönhatás d.: gravitációs kölcsönhatás 1.11. Mi történik a béta-bomlás során? a.: egy proton bomlik neutronra, elektronra és neutrínóra b.: egy neutron bomlik protonra, elektronra és neutrínóra c.: egy neutron bomlik protonra, elektronra és antineutrínóra d.: egy neutron bomlik antiprotonra, elektronra és antineutrínóra 1.12. Melyik magreakció képes szénatommagot előállítani? a.: szén-nitrogén-oxigén ciklus b.: proton-proton ciklus c.: inverz béta-bomlás d.: 3-alfa folyamat 2. Csillagfejlődés ------------------ 2.1. Mi a Jeans-tömeg? a.: csillagközi gázfelhő gravitációs összehúzódásához szükséges minimális tömeg b.: csillagközi gázfelhő gravitációs összehúzódásához szükséges maximális tömeg c.: csillagközi gázfelhő minimális tömege d.: csillagközi gázfelhő maximális tömege 2.2. Mit fejez ki a kezdeti tömegfüggvény? a.: a csillag tömegét a magreakció beindulásakor b.: a csillag tömegét az összehúzódás kezdetén c.: adott tömeggel keletkező csillagok számát d.: egyazon felhőből keletkező csillagok maximális össztömegét 2.3. Mit ad meg a Schönberg-Chandrasekhar-határ? a.: a csak hidrogént tartalmazó csillag maximális tömegét b.: a He-ból álló csillagmag maximális tömegét c.: a csillag inaktív hidrogénburkának kiterjedését d.: az elfajult állapotú fehér törpecsillag maximális sűrűségét 2.4. Mikor jut egy csillag fejlődése során az aszimptotikus óriáságra? a.: a horizontális ágon való fejlődés után b.: a Hayashi-vonalon történő fejlődés után c.: a fősorozaton történő fejlődés során d.: a fehér törpe állapot után 2.5. Mi történik egy csillagban a fősorozaton? a.: H - He fúzió a légkörben b.: He - C fúzió a magban c.: C - O fúzió a légkörben d.: H - He fúzió a magban 2.6. Mi történik egy csillagban a vörös óriás ágon? a.: H - He fúzió a magot övező héjban b.: H - He fúzió a magban c.: He - C fúzió a magban d.: He - C fúzió a magot övező héjban 2.6. Mi történik egy csillagban a horizontális ágon? a.: H - He fúzió a magot övező héjban b.: H - He fúzió a magban c.: He - C fúzió a magban d.: He - C fúzió a magot övező héjban 2.7. Mennyi a kollapszár szupernóva-robbanáshoz szükséges minimális csillagtömeg? a: 1 naptömeg b: 2 naptömeg c: 4 naptömeg d: 8 naptömeg 2.8. Milyen objektum robban fel egy Ia szupernóva során? a.: vörös óriáscsillag b.: fehér törpe c.: neutroncsillag d.: fekete lyuk 2.9. Mi a Roche-térfogat? a.: kettős rendszer belső Lagrange-pontján átmenő ekvipotenciális felület által bezárt térfogat b.: kettős rendszer külső Lagrange-pontján átmenő ekvipotenciális felület által bezárt térfogat c.: kettőscsillagban a q=0,38 tömegarányhoz tartozó térfogat d.: kettős rendszer belső Lagrange-pontja és a tömegközéppont közötti térrész 2.10. Mi történik, ha egy kettős rendszerben a nagyobb tömegű csillag anyagot ad át a társának? a.: a szeparáció nő, a periódus csökken b.: a szeparáció csökken, a periódus nő c.: a szeparáció nő, a periódus nő d.: a szeparáció csökken, a periódus csökken 3. Változócsillagok ------------------- 3.1. A Nap melyik változócsillag-típusba nem sorolható? a.: pulzáló b.: eruptív c.: rotáló d.: kataklizmikus 3.2. Radiálisan pulzáló csillagoknál mi áll fenn? a.: A periódus egyenesen arányos az átlagsűrűséggel. b.: A periódus fordítottan arányos az átlagsűrűséggel. c.: A periódus egyenesen arányos a tömeggel. d.: A periódus fordítottan arányos a tömeggel. 3.3. Mely csillagok a legöregebbek az alábbiak közül? a.: delta Scuti b.: RR Lyrae c.: béta Cephei d.: delta Cephei 3.4. Mit ábrázol a Petersen-diagram a pulzáló csillagoknál? a.: A periódus függvényében az amplitúdó. b.: Az egyik periódus függvényében a másik periódus. c.: Az egyik periódus függvényében a periódusok aránya. d.: A periódusok aránya függvényében az amplitúdók aránya. 3.5. Mi jellemzi a Nap típusú oszcillációt? a.: Kis amplitúdójú radiális módusok. b.: Nemradiális gravitációs g-módusok. c.: Sztochasztikus rezgések a koronában. d.: Nemradiális akusztikus p-módusok. 3.6. Mi a furcsa az Algol-paradoxon esetén? a.: A kisebb tömegű komponens előrébb van a fejlődésben. b.: A nagyobb tömegű komponens előrébb van a fejlődésben. c.: A nagyobb tömegű komponens kitölti a Roche-térfogatát. d.: A nagyobb tömegű komponensről anyag áramlik át a kisebbre. 3.7. Mire használható az O-C diagram? a.: A fényváltozás periodikusságának kimutatására. b.: Periódusváltozás kimutatására. c.: Többszörös periodicitás kimutatására. d.: Fénygörbe amplitúdójának meghatározására. 3.8. Mely változócsillagokat nem használják távolságmeghatározásra? a.: RR Lyrae csillagok b.: delta Cephei csillagok c.: Ia típusú szupernóvák d.: foltos csillagok 3.9. Mikor jön létre P Cygni vonalprofil? a.: Nemradiális pulzáció során. b.: Foltos csillag forgása során. c.: A csillagról nagy sebességgel kiáramló anyagfelhő esetén. d.: Csillag körüli akkréciós korong forró foltjánál. 3.10. Milyen fénygörbék esetében célszerű wavelet-analízist alkalmazni? a.: Ha erősen hiányos a mintavételezés. b.: Ha amplitúdó- vagy frekvenciamoduláció van jelen. c.: Ha véletlenszerű, fehér zajhoz hasonló. d.: Algol típusú fedési kettősöknél. 4. Galaktikus csillagászat -------------------------- 4.1. Milyen típusú galaxis a Tejútrendszer? a.: elliptikus b.: normál spirális c.: küllős spirális d.: szabálytalan 4.2. Milyen függvény írja le a világító anyag eloszlását a Tejútrendszer korongjában? a.: exponenciális b.: lineáris c.: parabolikus d.: hatványfüggvény 4.3.: Milyen függvény írja le a világító anyag eloszlását a Tejútrendszer központi régiójában? a.: exponenciális b.: lineáris c.: parabolikus d.: hatványfüggvény 4.4.: A Tejútrendszer melyik alrendszeréhez tartoznak a gömbhalmazok? a.: a koronghoz b.: a bulge-hoz c.: a halóhoz d.: a középponthoz 4.5.: Hol helyezkedik el a Sagittarius A objektum a Tejútrendszerben? a.: a Nap közvetlen környezetében b.: a Sagittarius-spirálkarban c.: a halóban d.: a Tejútrendszer középpontjában 4.6.: Mi a lokális nyugalmi pont? a.: a Tejútrendszer centruma körül körsebességgel keringő pont a Nap közelében b.: a Naprendszer tömegközéppontja c.: a Naphoz közeli csillagok tömegközéppontja d.: a Föld-Nap egyenes nyugalomban lévő pontja 4.7.: Milyen alakú pályákon keringenek a csillagok a Tejútrendszerben? a.: körpályákon b.: ellipszispályákon c.: egy körpálya és két egymásra merőleges irányú harmonikus rezgés szuperpozíciójaként előálló pályákon d.: egy körpálya és két egymásra merőleges irányú parabolapálya szuperpozíciójaként előálló pályákon 4.8.: Mit jellemeznek az Oort-konstansok? a.: a Tejútrendszer korongjának alakját b.: a Tejútrendszer differenciális rotációját c.: a Nap pozícióját a Tejútrendszerben d.: a lokális nyugalmi pont pozícióját a Tejútrendszerben 4.9.: Milyen alakú a Tejútrendszer rotációs görbéje? a.: a centrum környékén lineáris, azon kívül konstans b.: a centrum környékén parabolikus, azon kívül konstans c.: a centrumtól kifelé monoton növekvő d.: a centrum környékén monoton növekvő, egy adott távolságtól monoton csökkenő 4.10.: Mi a korotációs zóna? a.: az a tartomány, ahol a csillagok azonos szögsebességgel keringenek b.: az a tartomány, ahol a spirálkarok azonos szögsebességgel forognak c.: az a tartomány, ahol a CoRoT űrtávcső kering d.: az a tartomány, ahol a csillagok és a spirálkarok keringési szögsebessége megegyezik 5. Relativisztikus asztrofizika ------------------------------- 5.1. Milyen mozgásoknál nem fontos a relativisztikus korrekciók használata? a.: GPS műholdak Föld körüli keringése b.: a Marshoz érkező szondák leszállása c.: anyagfelhő fekete lyukba zuhanása d.: a bolygók Nap körüli keringése 5.2. Gömbszimmetria esetén hány szabad függvényt tartalmaz a metrikus tenzor? a.: egyet b.: kettőt (X) c.: hármat d.: négyet 5.3. Mire vonatkozik az Oppenheimer-Volkoff-egyenlet? a.: a gravitációs sugár kifejezése b.: a hidrosztatikai egyensúly relativisztikus változata c.: pozitív nyomás esetén a csillag méretének alsó korláta d.: a csillag tömege és sűrűsége közötti összefüggés 5.4. Mi jellemzi a neutroncsillagokat? a.: 10 km körüli sugár, 0,4 Nap-tömeg b.: 100 km körüli sugár, 0,4 Nap-tömeg c.: 10 km körüli sugár, 1,4 Nap-tömeg d.: 100 km körüli sugár, 1,4 Nap-tömeg 5.5. Miért kapott Nobel-díjat Taylor és Hulse 1993-ban? a.: a gravitációs hullámok közvetett kimutatásáért b.: a gravitációs hullámok közvetlen kimutatásáért c.: egy kettős pulzár felfedezéséért d.: a pulzárok felfedezéséért 5.6. Hogyan határozták meg a Tejútrendszer központi fekete lyukának tömegét? a.: a körülötte keringő csillagok mozgásából b.: a belehulló anyag sugárzásának mértékéből c.: a körülötte lévő csillagközi anyag mozgásából d.: a mag körüli dudor (bulge) nagyságából 5.7. Milyen független paraméterei vannak egy fekete lyuknak? a.: tömege, sugara, perdülete b.: tömege, elektromos töltése, perdülete c.: tömege, mágneses tere, perdülete d.: tömege, elektromos töltése, mágneses tere 5.8. Milyen irányban sugározhat egy fekete lyuk környezete? a.: a fekete lyuk körüli akkréciós korong síkjában b.: a fekete lyuk egyenlítői síkjában c.: a fekete lyuk forgástengelye irányában d.: az akkréciós korong síkjától 37 fokban 5.9. A fekete lyuk forgását a belehulló, vele egy irányban forgó anyag a.: nem befolyásolja b.: lassítja c.: felpörgeti d.: állandósítja 5.10. Az X alakú rádiógalaxisok keletkezésének melyik nem modellje? a.: kettős aktív galaxismag (AGN) b.: visszafolyás a spirálkarokból a mag felé c.: nyaláb-réteg kölcsönhatás d.: spinátfordulás fekete lyukak összeolvadása során 6. Kozmológia ------------- 6.1. Melyik nem az ősrobbanás megfigyelési bizonyítéka? a.: a mikrohullámú háttérsugárzás b.: a galaxisok színképének vöröseltolódása c.: a H-He előfordulási arány d.: a sötét anyag térbeli eloszlása 6.2. A Világegyetem tágulása mit jelent? a.: a stabil térben távolodnak egymástól a galaxisok b.: a tér tágul, ezért a galaxisok távolodnak egymástól c.: a méretek minden skálán növekednek d.: a sugárzás energiasűrűsége gyorsabban nő, mint az anyagsűrűségé 6.3. Hogyan lehet magyarázni a távoli szupernóvák fényességét? a.: gyorsulva tágul a Világegyetem b.: lassulva tágul a Világegyetem c.: állandó ütemben tágul a Világegyetem d.: a távolsággal arányosan, minél távolabbi, annál halványabb 6.4. Milyen hatványok szerepelnek a kozmológiai állandó által dominált korszakban a por és a sugárzás energiasűrűségének exponenciális időfüggésében? a.: -3, -3 b.: -3, -4 c.: -4, -3 d.: -4, -4 6.5. A korai Univerzumban mikor keletkeztek atomi részecskék a kvarkokból? a.: 10^11 K hőmérsékleten b.: 10^12 K hőmérsékleten c.: 10^13 K hőmérsékleten d.: 10^14 K hőmérsékleten 6.6. A kozmikus háttérsugárzás milyen hőmérsékletű volt a lecsatolódáskor? a.: 100000 K b.: 30000 K c.: 3000 K d.: 100 K 6.7. Az alábbi megfigyelések melyikéből következtethetünk leginkább arra, hogy az Univerzum nagy skálán sík (K=0)? a.: H-He előfordulási arány b.: kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás c.: akusztikus barionoszcillációk d.: Ia típusú szupernóvák megfigyelése 6.8. Miért különbözik a neutrínó-háttérsugárzás hőmérséklete a foton háttérsugárzásétól? a.: Mert a neutrínók fermionok, míg a foton bozonok. b.: Mert a neutrínók hamarabb lecsatolódtak a kozmikus plazmáról. c.: Nem különbözik a hőmérsékletük. d.: Mert a korai Univerzum elektron-pozitron annihiláció korszakában a neutrínó és foton háttérsugárzás hőmérséklete eltérően változott. 6.9. Mi a Mészáros-effektus? a.: A por energiasűrűsége perturbációjának időben logaritmikus növekedése a sugárzásdominált korszakban b.: A sugárzás energiasűrűsége perturbációjának logaritmikus növekedése a pordominált korszakban c.: A por energiasűrűsége perturbációjának oszcillációja a sugárzásdominált korszakban d.: A sugárzás energiasűrűsége perturbációjának oszcillációja a pordominált korszakban 6.10. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban fellépő alábbi hatások melyike az integrális Sachs-Wolfe-effektus? a.: A gravitációs potenciálok hatása az utolsó szóródási felületen. b.: A háttérsugárzás diffúziós skálán való termalizációja. c.: A sötét anyag nemlineáris sűrűségperturbációinak hatása. d.: A fotonok gravitációs potenciálokon való áthaladása során a potenciálok megváltozásának hatása.