A Mars holdjai
Két holdja ismert: a Phobos
és a Deimos, szabálytalan alakúak. Mindkét
holdat Asaph Hall fedezte fel 1877-ben,
és az ókori görög mitológia két figurájáról, Arész
hadisten két fiáról nevezték el. Jelentésük deimos
- rémület (pánik) és phobos – rettegés
(fóbia).
Jelenleg mindkét
égitest csaknem kör alakú, a marsi egyenlítőhöz közeli pályán kering.
A marsi holdak eredetének részletei
mind ez idáig tisztázatlanok. Korábbi elképzelések szerint valószínűleg
befogott aszteroidák. Alakjuk és összetételük a C-típusú kisbolygókéra hasonlít, azaz szénben gazdag
sziklának tekinthetőek, de sok vízjeget is tartalmazhatnak. A holdak kémiai
összetétele és mérete az sugallja, hogy a Mars és a Jupiter között lévő fő kisbolygó-övezetből
kerültek Mars körüli
pályára a Jupiter perturbációját
követően, esetleg a bolygó korai, sűrű légköre
fékezhette le az égitesteket a befogáshoz
szükséges sebességre.
Egyes kutatók szerint a két kis hold
egy valaha létezett nagyobb hold darabjai. A szinkron pályán mozgó nagyobb
holdat a Mars gravitációs (árapály-)
ereje egyszerűen szétdarabolhatta. A
hold
szétesésekor a nehezebb darabok spirális
pályán hamar a Marsba csapódhattak.
Ezek szerint a holdak közeteinek összetétele
megegyezik. A Phobos és a Deimos
felszínét összehasonlítva azonban
nyilvánvaló különbségeket lehet
felfedezni.
Újabb elképzelés szerint a
holdak a Mars és egy kisebb
égitest ütközése során kidobódott
anyagból állhatttak össze lazán, sok
üreggel,
ami kis sűrűségüket (kb. 2 g/cm3) és a marsi talaj anyagához való
hasonlóságukat magyarázza.
A Phobos
gyorsabban kering a Mars körül (7 óra 39 perc), mint ahogy a bolygó megfordul a
saját tengelye körül. Az árapályerők lassan, de állandóan csökkentik a
pályasugarát, emiatt a Phobos néhány millió éven
belül a Mars felszínébe fog csapódni. Felszínén a
krátereken kívül párhuzamos barázdasorok
is láthatók, ami réteges szerkezetre utal. Legnagyobb
krátere a 9 km átmérőjű Stickney (MGS szonda képe).
Az ESA Mars Express szondával készített képek a Phobos közelében történt elrepülések során (2004).
A felbontás: m/pix (méter/képelem).
|
Phobos |
Deimos |
A Deimos keringése csak egy
kicsit hosszabb (1 nap 6 óra 18 perc), mint a Mars forgási periódusa, azaz
majdnem szinkron pályán mozog. A Deimos
pályájának mérete egyre növekszik.
A Deimost a
bolygó felszínén
tartózkodó megfigyelő csupán egy kiterjedés
nélküli fényes pontnak láthatja.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter
(MRO) szondájának közelképei (2009).
A Deimos felszínét valószínűleg vastag por (regolit) borítja, és a
feltehetőleg idősebb sima területek sokkal vörösebbnek mutatkoznak, mint a
friss becsapódási kráterek és a kiemelkedő hegygerincek környezete.
