Az Uránusz holdjai

    11 gyűrűje és 27 holdja ismert. 1977-ben az Uránusz elhaladt egy csillag előtt. A fedést megelőzően és utána a csillag fényessége néhányszor lecsökkent, így fedezték fel a gyűrűket. A Voyager-2 űrszondával és a Hubble-űrtávcsővel is találtak még gyűrűket. A Földről nézve a gyűrűk síkjának a helyzete folyamatosan változik.

    A gyűrűket méteres nagyságú, sötét felszínű jeges kődarabok alkotják. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával, az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

    Az Uránusz 5 legnagyobb holdja:

Miranda: Uránusztól való átlagos távolsága: 129900 km átmérője: 471 km A Miranda a nagyobb holdak közül a legkisebb és legbelsőbb, 1,4 nap alatt megkerüli az Uránuszt. A holdon egymástól nagyon eltérő felszíni formák láthatók. Az idősebb kráterekben gazdag és enyhén hullámos területekre helyenként hatalmas szirtek, barázdák és völgyek rakódtak, melyek később alakultak ki. Anyagának nagyjából a fele jég, fele kőzet.

Ariel: Uránusztól való átlagos távolsága: 191900 km átmérője: 1158 km

Umbriel: Uránusztól való átlagos távolsága: 266 000 km átmérője: 1169 km Az 5 nagyobb hold közül a legsötétebb felszínű.

Titania: Uránusztól való átlagos távolsága: 436 300 km átmérője: 1578 km A Titania az Uránusz legnagyobb holdja. Kb. 9 nap a keringési periódusa. Felszínét jég borítja, amit hosszú völgyek és kráterek szabdalnak fel. A legnagyobb kráter a 200 km átmérőjű Gertrudis-medence.

Oberon: Uránusztól való átlagos távolsága: 583 500 km átmérője: 1522 km

Kisebb Uránusz-holdak: Belinda, Cordelia, Ophelia, Desdemona, Puck, Sycorax