A szimulációk szerint egy 5-6 milliárd évvel ezelőtti ütközés egy, a Galaxis tömegénél tízszer kisebb kompakt kísérővel hasonló szerkezetet hozhatott létre. Kimutatták, hogy az összeolvadásos folyamatok is szélesítik a korongot, de kisebb mértékben, továbbá csavarodást és egyéb megfigyelhető fémességi gradienseket hagynak maguk után. Több kisebb szülőgalaxis rugalmatlan összeolvadása viszont a megfigyelthez hasonló vastag korongpopulációt alakíthat ki, ez esetben is lesz fémesség szerinti gradiens. A vastag korongban megfigyelhető kismértékű gradiensek esetleg a két elmélet együttes megvalósulására utalnak.

Fontos megfigyelés azonban, hogy az öreg korongban a sebességdiszperzió egyre nő a fémtartalommal, azaz az öregebb csillagok sebességdiszperziója nagyobb (szakkifejezéssel dinamikus fűtés, dynamical heating). Ez azért van, mert két dinamikai szórási folyamat növeli a csillagok sebességét. Az egyik, hogy a kisebb tömegű csillagok a fiatal korong nagyobb tömegű képződményei mellett elhaladva perturbálódnak, és általában impulzust nyernek. Ennek a szórásnak a súlya természetesen fordítottan arányos a már meglévő sebességdiszperzióval, vagyis azzal az idővel, amennyit a csillagok a fiatal korongban töltenek. A másik, ennél idővel fontosabbá váló folyamat a spirálkarokon elszenvedett dinamikai szóródás; ez elsősorban a vertikális komponenseket növeli meg. A Galaxis dinamikai vizsgálata szerint a második folyamat általában sokkal jelentősebb.