A világegyetem sötét korszaka

Az ősrobbanást követő lehűlés után a hidrogén alapállapotba került, és elnyelte a színképének megfelelő sugárzást. A z~6 vöröseltolódás körüli kvazárok színképében a hidrogén Lyman-alfa vonalától kisebb hullámhosszakon folyamatosan jelen lévő jelentős abszorpció figyelhető meg (Gunn-Petterson-vályú). Ez arra utal, hogy a sugárzás kezdetben semleges hidrogénben haladt, amely a sugárzás elnyelésével ionizálódott. A közelebbi kvazárok színképében nem folytonos, hanem eseti jellegű Lyman-alfa abszorpciós vonalakat láthatunk (Lyman-alfa erdő), jól mutatva, hogy a korai csillagok sugárzásától a semleges hidrogén elkezdett ionizálódni, és semleges állapotban csak elszórt felhőkben maradt meg. Azon túl, hogy így megismerhettük a galaxisok közötti anyag állapotának fejlődését, az abszorpciós szerkezetek alapján ismét olyan megfigyelhető jelenséghez jutottunk, amelyből közvetlenül következtethetünk az anyag eloszlására a korai világegyetemben.