III. Mechanika

 

III.4 Pólusraállás

A mechanika rektaszcenziós tengelyébe egy pólustávcső található. A deklinációs tengelyen lévő furatba egy porvédő sapka található, ezt ki lehet csavarni a tengelyhüvelyből, s a deklinációs tengelyt megfelelő irányba fordítva a pólustávcső átlát a tengely furatán. Az okulárban (l. 3.5 ábra, 1) egy szállemez található, ami segítségével a környező csillagokhoz képest be lehet állítani a pólust (a távcső látómezeje mintegy 5 fok). Előbb azonban a rektaszcenziós tengely mechanikai tengelyével egybeesőre kell állítani a kereső optikai tengelyét. Ezt a 3.5 ábrán 2-el jelölt kis állítócsavarokkal tehetjük (3 db, 120 fokra egymástól).

3.5 ábra
A pólustávcső okulárja

A Sarkcsillagot a látómező közepére állítva (l. alább) forgassuk el a távcsövet a rektaszcenziós tengely körül, s figyeljük meg, elmozdul-e a csillag. Ha igen, finoman állítsunk a 2-el jelölt csavarokon, ismét hozzuk középre a Polarist, és addíg ismételgessük ezt, amíg az óratengely mentén körbeforgatva a távcsövet a Sarkcsillag a látómező közepén nem marad. Ezután a szállemez alapján, beazonosítva az egyes csillagokat, beállíthatjuk az égi pólust.

Az óratengely magasságát és hosszúságát a következő módon állíthatjuk:

A 3.6 ábrán látható 1-el jelölt rögzítőcsavarokat (2x2 db) enyhén lazítsuk meg, s ezután a 2-el jelölt, hatszög keresztmetszetű, belül menetes rúd forgatásával változtathatjuk a tengely magasságát. A tengely hosszirányát a 3-al jelölt rögzítőcsavarok (3x1 db) kismértékű meglazítása után a 4-el jelölt kis csappal ellátott csavar segítségével állíthatjuk. A 4-el jelölt alkatrészből egy pár van, mint csavar-ellencsavar funkcionálnak, tehát az egyik irányban történő elmozdításhoz az egyiket "lazítanunk" kell, a másikkal utánahúzni, s a beállítás elvégzése után egymásnak feszíteni a két csavart.

3.6 ábra
A pólus magasságának és szélességének állítására szolgáló részek

Miután a pólusraállás befejeződött, finoman, több lépésben húzzuk meg a rögzítőcsavarokat, figyelve közben, hogy nem állítódik-e el a pólus. Amennyiben igen, úgy ismét meglazítva, az előbbi elmozdulást a rögzítés előtt figyelembe véve ismét végezzük el a beállítást, majd a rögzítést.

A pólusraállást a pólustávcsöves beállítás után a Scheiner módszerrel pontosítsuk:
A magassági hiba kompenzálásához állítsunk be egy kelő (vagy nyugvó) csillagot, ami nincs se túl alacsonyan (a refrakció okozta hibák elkerülése miatt), illetve nincs túl magasan (ekkor a pólus magassági hibája már csak hosszab időben jelentkezik). Egy legalább 20 fok horizont feletti magasságú csillag megfelelő. állítsuk be az okulárba helyezett megvilágítható fonálkereszt száljait é-D, ill. K-Ny irányba (minél nagyobb nagyítást válasszunk), tegyük a csillagot a szálak metszéspontjába. Kis idő elteltével a csillag deklinációs irányban lemészik a szálról. Ekkor enyhén nyomjuk meg a tubust valamelyik irányba, mondjuk fölfelé. Ha ekkor az előbbivel azonos irányban mozdul el a csillag, akkor az óratengely a pólus fölé néz. Ilyenkor csökkentsük a tengely dőlésszögét, állítsuk vissza a csillagot, s figyeljük ismét az elmozdulást. Ha most hosszabb ideig marad a szálon a csillag, akkor jó irányban korrigáltunk, de még nem megfelelő mértékben. Ezt az eljárást ismételgessük, amíg a csillag 15-20 percig a szálon nem marad.

Most válasszunk ki egy delelés előtt legalább egy órával, vagy delelés után lévő csillagot. Ez azért fontos, mert a szélességi hiba javítása közben nem szabad, hogy áthaladjon a délvonalon a csillag, mert ekkor a távcsőben látott elmozdulás iránya megfordul. Ismét állítsuk a szálak metszéspontjába a csillagot, s figyeljük annak elmozdulását. Ha valamely irányban adott idő alatt letért a csillag, akkor a mechanika durva elállításával (kb. 5 fok) ismételjük meg a megfigyelést,. Amennyiben most ugyanabban az irányba tér le a csillag, akkor az eredeti pozíciót visszaállítva a durva elmozdítással ellenkező irányba állítsuk finoman a mechanikát, több lépésben, amíg a hiba el nem tűnik, a csillag huzamosabb időn át a szálon nem marad. Ezután térjünk vissza a magassági hiba pontosítására, majd ismét a hosszúsági hibát finomítsuk. 4-5 iterációs lépéssel megfelelő pontossággal pólusra állhatunk.