Bár ez kevésbé tartozik az előbb tárgyalt témákhoz, mégis fontosnak tartom, hogy igen röviden írjak erről a szép természeti jelenségről, itt is inkább saját tapasztalataimról, megfigyeléseimről. A részletesebb leírást azért érzem szükségtelennek, mivel több a témával foglalkozó szak- és ismeretterjesztő irodalom jelent meg az elmúlt pár évben. A fejezet végén közlök egy listát, aminek segítségével az érdeklődők részletesebb képet kaphatnak a napfogyatkozás(ok)ról.

Megfigyeléseimet Kiskunhalason a csillagvizsgálóban végeztem, ami helyzetét tekintve ideális volt a fogyatkozás megfigyeléséhez. Az ábra alapján látszik, hogy a megfigyelési pont mélyen a teljesség tartományába esik.

Időjárás tekintetében is megfelelő helyszínnek tűnt Kiskunhalas, mivel az ország más területeihez képest magas a napsütéses órák száma. Ám ennek ellenére 1999. augusztus 11-én reggel sűrű cseppekben esett az eső, és az égboltot az egész látóhatárig fekete felhők borították. Szerencsére a délelőtt folyamán lassan tisztulni kezdett.

A csillagvizsgáló egy régi emeltes tömbház lapos tetején található, ahol a megfigyelés idejére számos kutató és egy tévéstáb rendezkedett be.

A fogyatkozás első szakaszában néha több percig nem lehetett látni a Napot, és attól tartottunk, hogy lemaradunk a kontaktusokról vagy esetleg az egész teljességről. Szerencsére a második kontaktusnál csak egy vékony felhőréteg volt a Nap előtt. Szerintem ez a felhőréteg még élvezetesebbé tette a jelenséget, mivel a kontaktus pillanatában az addig vöröses színű felhő pár másodperc alatt tejesen elsötétedett, s csak kis mértékben zavarta a megfigyelést. Mind a teljesség előtt, mind utána figyeltük a gyémántgyűrűt és a gyöngysort valamint a protuberanciákat. Várakozásaimmal ellentétben sokkal világosabb volt a teljesség időszaka, és inkább naplemente utáni szürkületre hasonlított, mint holdfényes éjszakára. Ezt a érzetet tovább erősítette az, hogy a látóhatár körben sárgás-vöröses színt öltött. Az égi objektumok közül egyedül a Vénuszt láttam (igaz nem is volt időm a hosszas keresgélésre), olyan gyorsan lezajlott ez a jelenség. Majd előbukkant a Nap, és másfél óra múlva már vége is volt az ezredvég utolsó napfogyatkozásának.

A csillagvizsgálóban több felvétel is készült erről a páratlan eseményről és az ott történtekről, amiben jómagam is részt vettem.

Ebből egy 25 perces rövidfilm készült, melyet mellékeltem a szakdolgozathoz.

Szerettem volna a napfogyatkozás földi hatásait vizsgálni, de be kellett látnom, hogy a jelenségnek (viszonylagos rövidsége miatt) nincs jelentősebb hatása (kivéve a pszichológiait) a magasabb fejlettségű élőlények estében. A hőmérséklet sem esett drasztikusan (4 C^o-ot), ami szintén nem okozhat jelentősebb változásokat.
 
 

Befejezés

A szakdolgozatban áttekintés jellegű képet szerettem volna adni a Napról. Csillagunkkal kapcsolatban felmerül néhány fontos kérdés, amelyek közül több még tisztázásra vár. Ilyen például:

• Miért mérünk jóval kevesebb neutrínót az elméletileg jósoltnál?
• Hogyan használhatjuk a napszeizmológiát arra, hogy a Nap belsejében vizsgálódhassunk, ill. hogy „átlássunk" csillagunkon?
• Vajon a jelenlegi ciklikus naptevékenység vagy a (történelem folyamán többször előforduló) hosszantartó minimum a Nap normális állapota? Mi okozza ezeket a minimumokat?
• A naptevékenységnek milyen hatásai vannak az emberi szervezetre? Milyen eséllyel lehet az esetleges hatásokat előre jelezni?

Irodalomjegyzék

Felhasznált

Cserepes László–Petrovay Kristóf: Kozmikus fizika, ELTE Jegyzet 1993. 181-186. [szövegrészek szó szerint is :( Sz.K.]
Foukal, Peter: Solar Astrophysics, 1990. 306-307., 309-310., 382-387.
Kissné Rákóczi Zsuzsa: A Nap fizikája és a naptevékenység földi hatásai, Szakdolgozat, JATE Szeged 1986.
    10-11., 31-33., 51-52., 59-61., 66-69., 79.
Korda András-Tolnai Domonkos: Ez a mi Napunk, Athenaeum Kiadó 2000. 181-185., 189., 330-331., 343-346.
Leibacher, John W. - Noyes, Robert W. - Toomre, Juri - Ulrich, Robert K.: Napszeizmológia, Tudomány 1985/3
Marik Miklós (szerk.): Csillagászat, Akadémiai Kiadó 1989. 400-402.
Mitton, Simon: A nappali csillag, Gondolat Kiadó 1986. 76-77., 88.
Phillips, Kenneth J. H.: Guide to the Sun, 1992. 192-196., 306-307., 309-310., 382-387.
Székely Balázs: Tanulmány a naptevékenység földi hatásairól, ELTE 1989. 34-42.
Tippan Erika: A naptevékenység és földi hatásai, földrajzi szemináriumi dolgozat, MTA CsKI Napfizikai Obszervatórium
    Debrecen, http://fenyi.sci.klte.hu/~toth/oktatas/erika4.html
Tudomány + Technika: A SOHO átnézett a Napon, http://www.origo.hu/ tudomany/real/000410asoho.html
Verő József: Hogyan lehet geomágneses viharokat előre jelezni? Természet Világa 1997. október
Meteor Csillagászati Évkönyvekben megjelent tanulmányok és cikkek:

Napfogyatkozással kapcsolatos irodalom:
Bödők Zsigmond: Az ezredvég napfogyatkozása, Nemzeti Tk. - Nap 1998
Forgács József: Teljes napfogyatkozás Magyarországon, AKG Kiadó 1999
Fűzfa Balázs - Molnár László (szerk): Ember és ég, napfogyatkozás 1999, Pauz-Westermann 1999
Littmann, Mark - Willcox, Ken - Espenak, Fred: Napfogyatkozás a maga teljességében, Napvadász 1999
A Magyar Csillagászati Egyesület linkgyűjteménye: http:// napfogyatkozas.mcse.hu/linkek

Napkutatással kapcsolatos linkek:
SOHO űrszonda honlapja: http://sohowww.nascom.nasa.gov
Napfoltciklusokkal kapcsolatos adatok: http://www.sunspotcycle.com
High Altitude Observatory (HAO) honlapja: http://www.hao.ucar.edu
The Sun Earth Connection: http://sec.gsfc.nasa.gov
Space Enviroment Center: http://www.sel.noaa.gov

Köszönetnyilvánítás

Ezúton is köszönetet mondok szakdolgozatom témavezetőjének, dr. Szatmáry Károly tudományos főmunkatársnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott hasznos tanácsaiért, valamint Balogh Istvánnak, a kiskunhalasi csillagvizsgáló vezetőjének és dr. Viszmeg Sándor főorvos úrnak a kutatási területükről nyújtott információkért.