A szabályozás tárgya és célja

Egy esetleges jövőbeli szabályozás szempontjából fontos, hogy világosan tisztázzuk, mi az, amit szabályozunk, és miért.

A fényszennyezés fogalmára már a dolgozat elején több meghatározást ismertettünk. Itt most nem szeretném egyiket sem kiválasztani. A cseh fogalom már általánosan ismert a témában jártasak körében, a Világítástechnikai Társaság definíciója viszont bővebb, és így pontosabb is.

A fényszabályozás esetén a szabályozás tárgya nyilván csak a mesterséges fényforrásokból származó fény lehet, komolytalanság lenne a Nap, vagy akár csak a szentjánosbogarak fényét is szabványokhoz kötni. Az már a jogalkotóra van bízva, hogy ehhez képest mely világítási helyzeteket állapítja meg kivételként. Ha azonban egyetlen szituációt sem vonnánk ki a szabályozás hatálya alól, az túlzott rugalmatlansághoz vezetne, egyes esetekben betarthatatlanná vagy aránytalanul súlyossá válna. Ilyen kivételek lehetnek:

• rendkívüli események, mint pl. balesetek, tűzoltás, halaszthatatlan nyomozati cselekmény elvégzése;
• nagyobb állami vagy helyi ünnepségek, rendezvények kivilágítása;
• sportesemények megvilágítása;
• tábortüzek, más szabad ég alatti tüzek gyújtása (ezek inkább a levegőszennyezés megelőzése és csökkentése szempontjából bírhatnak jelentőséggel, amennyiben olyan anyag égetése történik);
• helyi szintű szabályozásban a gépjárművek fényszórói által okozott fényszennyezés.

Hangsúlyozzuk azonban, hogy a fenti felsorolás csupán azokat az eseteket tartalmazza, amelyek normatív szabályozása a legkevésbé sem indokolt, és a felsorolás nem taxatív. A szabályozási tárgyak körét a jogalkotó úgy állapítja meg, ahogyan ő azt a legjobbnak tartja. Az, hogy a tényleges szabályozás mire terjed ki, már függ a szabályozás céljától is.

A fényszabályozás célja a fényszennyezés negatív hatásainak csökkentése vagy megszüntetése lehet. Az már a jogalkotó belátására van bízva, hogy ezek közül csak egyes hatások ellen kíván fellépni, vagy az összes negatívum kiküszöbölését megkísérli. A szabályozási szint megválasztásának és a jogszabálytartalom kialakításának már a kitűzött célhoz kell igazodnia. A fényszennyezés korábban ismertetett hatásai alapján az alábbi különböző célokat lehet meghatározni:

• a) Az emberi egészség védelmében az egészségre veszélyes, zavaró túlfény csökkentése vagy megszüntetése; munkabiztonság növelése.
• b) Természetvédelmi szempontból természetes élőhelyek védelme; egyes madár- vagy rovarfajok védelme; vándormadarak védelme, vonulási útvonalak biztosítása; tájvédelem, a csillagos ég látványának megőrzése.
• c) A közlekedés biztonságossága érdekében: a gépjárművek reflektorai által okozott kápráztatás minimalizálása (mozgó fényforrás); az út szélén elhelyezett túlvilágított hirdetések által előidézett káprázás csökkentése, valamint a rossz biztonsági világítások és hirtelen felvillanó lámpák által előidézett veszélyhelyzetek csökkentése (rögzített fényforrások).
• d) A közbiztonság szempontjából: jó közvilágítási rendszer kialakítása; biztonsági világítások telepítésének szabályozása.
• e) Energetikai szempontból az energiatakarékosság és költségcsökkentés.
• f) A csillagászati kutatások lehetővé tétele, planetáriumok ismeretterjesztő tevékenységének segítése.