A csillagászat az egyik legrégibb, de egyúttal a legmodernebb tudomány. Jelenleg robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, szinte a szemünk láttára. Legfőbb vonzereje, hogy látványos és népszerű. A nyugat-európai országokban és Magyarországon is az egyetemek természettudományi karaira, illetve a műszaki egyetemekre jelentkezők száma hosszú ideje csökken, vagy legalábbis nem növekszik. Ez a tendencia azonban a csillagászat esetében nem érvényes. A csillagászat egy olyan tudomány, amely a természettudományok, műszaki tudományok felé képes terelni a diákokat. A csillagászat sok rokon tudománnyal áll közeli kapcsolatban. Egyre szorosabbá válik a csillagászat társtudományokkal való összefonódása, mint például a fizika, meteorológia, biológia, orvostudomány, földtudományok, matematika, technika. A csillagászat különleges helyzetben van, mivel "értéktelen" tudomány, nem termel semmiféle közvetlen profitot. Ez a tulajdonsága egyaránt jelent előnyt és hátrányt. Hátrány olyan szempontból, hogy nincsen pénztermelési lehetősége, de ugyanakkor ez jelenti az előnyét is, mivel a csillagászat legfrissebb eredményei a felfedezést követően szinte azonnal közzétehetők, a legújabb eredményeknek nincsen gazdasági vonatkozása. Más tudományok esetén a felfedezést a gazdasági hasznosítás követi, és a hasznosítók érdeke, hogy az adatokhoz ne tudjon mindenki hozzáférni. A csillagászati kutatási eredmények már napokkal a felfedezés után elérhetők, sőt élő közvetítés formájában az adatokhoz történő azonnali hozzáférés is megoldható akár egy iskolában is, például az Internet segítségével. Mindezek mellett sajnálatos körülmény, hogy a Nemzeti Alaptanterv a fizika, a földrajz és általában a természettudományok tanítására nagyon kevés óraszámot biztosít, így félő, hogy a csillagászat tanítására is a szükségesnél kevesebb lehetőségük lesz a tanároknak.

Dolgozatomban a csillagászat tanítása során alkalmazható szemléltetési és motiválási lehetőségekkel foglalkozom. Célom, hogy hasznos ötleteket adjak az érdeklődőknek a szemléltető eszközök, anyagok elkészítéséhez, összeállításához és azok használatához.

Az utolsó fejezet a távérzékelési módszerekről, eszközökről szól, mivel úgy gondolom, a bolygókutatásban kiemelkedő szerepük van. Tovább növeli jelentőségét, hogy a szemléltetés során a távérzékelési módszerekkel készült felvételeket, eredményeket széleskörűen föl tudjuk használni. Mindezek mellett az 1998. szeptemberében életbelépő Nemzeti Alaptantervben, a 8. osztály tananyagában szerepelnek a távérzékelési ismeretek és a műholdképek kiértékelése. A korábbi tananyagban - és a tanárképzésben - ilyen ismeretek nem szerepeltek, ezért újdonságként került be az oktatási feladatok közé.

A szemléltetésnek az iskolai oktatásban sokféle funkciója van, például:

A csillagászat története során csak az utolsó néhány évszázad óta van lehetőség az égbolt távcsővel történő megfigyelésére. Minden korábbi megfigyelés szabad szemmel kellett, hogy történjen. Ma a rádióteleszkópok, űrtávcsövek világában is sok hasznos ismeretet szerezhetünk és a tanítás során számos fizikai és csillagászati vonatkozású jelenséget, törvényt lehet így bemutatni. (Kulin, 1975 [7])

- Miért vörös a lemenő Nap?

Évente legalább kettő és legfeljebb hét fogyatkozás figyelhető meg a Földről. A Hold körülbelül 400-szor közelebb van a Földhöz, mint a Nap. A Hold átmérője is 400-szor kisebb a Nap átmérőjénél. Ennek következtében mindkét égitestet megközelítőleg ugyanakkora szög alatt, ugyanakkora korongnak látjuk, de a változó távolságok miatt időnként a Hold, máskor a Nap látszik nagyobbnak. Fogyatkozás akkor következik be, ha éppen akkor van újhold vagy holdtölte, amikor a Hold azokon a pontokon tartózkodik, ahol a Hold pályasíkja metszi a Föld pályasíkját. A Hold keringése folytán havonta kétszer áthalad ezeken a pontokon, de az áthaladások csak ritkán esnek egybe az újholddal vagy a holdtöltével.

1. ábra A fogyatkozások kialakulása

Holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. Ha a Hold az árnyékkúp tengelyén halad át, mindig teljes holdfogyatkozás lép föl. Ha a Hold holdtöltekor csak részben kerül a Föld árnyékkúpjába, részleges holdfogyatkozás jön létre. A holdfogyatkozás a napfogyatkozással ellentétben bárhonnan megfigyelhető.

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül és a Hold árnyékkúpjának egy - legfeljebb 264 km átmérőjű - foltja a Föld felszínére vetődik. Teljes napfogyatkozás csak erről a területről figyelhető meg.

3. ábra A napfogyatkozás kialakulása

Amikor a Hold földtávolban, a Föld napközelben van (tél), a Nap látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, így a Hold nem tudja az egész napkorongot eltakarni, és gyűrűs napfogyatkozás jön létre. Maximális időtartama 12.5 perc. Napfogyatkozáskor megfigyelhetővé válnak a protuberanciák, a napkorona. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én lesz. A napfogyatkozásról további információk szerezhetők az alábbi Internet címeken:

http://planets.gsfc.nasa.gov/eclipse/eclipse.html

http://umbra.nascom.nasa.gov/eclipse/990811/rp.html

(Szatmáry, 1997 [15])

5. ábra Az 1999 augusztus 11-i teljes napfogyatkozás központi zónája

A távcsövek legfontosabb előnyei a szemmel szemben a nagyobb felbontóképesség, illetve a fénygyűjtő képesség, ezért a távcsövek alkalmazásával a szabad szemmel nem látható égitestek megfigyelésére is lehetőségünk nyílik. Sajnálatos tény, hogy a nagy teljesítményű távcsövek ára elég magas és sok iskola nem engedheti meg magának, hogy saját távcsövet vásároljon, viszont szinte mindenkinek lehetősége van fölkeresni egy a lakóhely, illetve az iskola közelében levő bemutató csillagvizsgálót, ahol távcsővel megfigyelhetik az égboltot, a bolygókat, csillagokat. Csillagász szakemberek segítségével tájékozódhatnak az égbolt objektumairól, az égitestek mozgásairól, az űrkutatás eredményeiről, aktualitásairól, a Földön kívüli élet lehetőségéről, stb. Általában lehetőség van előadások meghallgatására, videó-filmek megtekintésére is.

A Szegedi Csillagvizsgáló például péntekenként várja az érdeklődőket. Az épületben egy kb. 35 fős előadóterem található, ahol videó- és diavetítéssel egybekötött kiselőadásokat tartanak a csillagászat és az űrkutatás területeiről. A szemléltetést sok-sok poszter valamint számítógépes kép és program segíti. Derült égbolt esetén kisebb távcsövekkel és a 40 cm átmérőjű tükrös teleszkóppal is megfigyelhetők az égitestek. A felső szinten kapott helyet a távcső henger alakú helyisége, mely fölé kétoldalra széttolható tető készült.

6. ábra A szegedi csillagvizsgáló [ 16 ]

A csillagvizsgálót a József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány közösen működteti. A csillagvizsgálóban oktató, kutató, ismeretterjesztő munka folyik. (http://... [16])

Planetárium ugyanakkor az a speciális vetítőgép is, amely a csillagos égboltot, a csillagok, a Nap, a Hold, a bolygók mozgásait, égi jelenségeket képes ábrázolni. Az igen bonyolult szerkezet több tengely körüli forgásra képes, ezáltal a csillagos égbolt képét természethű módon tudja a nézőtér fölötti kupola belső felületére a valódi égbolthoz megtévesztésig hasonló minőségben kivetíteni. Az égitestek mozgásait felgyorsítva láthatjuk a planetáriumban. Bonyolult rendszer gondoskodik arról, hogy e mozgások a valóságnak megfelelő sebességarányokkal történjenek, így tetszőleges időpontra be lehet állítani a műszert.

9. ábra A Budapesti Planetárium 10. ábra A Kecskeméti Planetárium

A kecskeméti planetárium befogadóképessége 30-40 fő. A kisplanetáriumban űrkutatási és csillagászati témájú előadások mellett környezetvédelmi, természetvédelmi jellegű előadások is megtekinthetők. (http://...[19])

A figyelem felkeltésére, fönntartására kiválóan alkalmasak a csillagászati, űrkutatási eredmények, melyek beépíthetők a tananyagba is. Szinte alig múlik el olyan nap, hogy ne hallanánk a csillagászat új felfedezéseiről. Például a MIR űrállomás is majdnem minden nap szerepel a híradásokban. A médiumokban megjelenő információkat figyelve, összegyűjtve az oktatásban jól használható segédanyag birtokába juthatunk. Az információkat kiegészíthetjük más forrásokból vett adatokkal, friss eredményekkel. Ilyen hasznos forrás például a Meteor Csillagászati Évkönyv. Ebben a kiadványban szakemberek írásait, publikációit olvashatjuk a csillagászat és az űrkutatás területén elért eredményekről. További fontos információforrás lehet az Internet, ahol szinte elképzelhetetlen mennyiségben friss adatok, érdekes hírek, letölthető képek állnak rendelkezésre.

Videomagnó segítségével tartalmas gyűjteményt állíthatunk össze kifejezetten csillagászati témájú oktatófilmekből, illetve a televízióból saját magunk által fölvett csillagászati témájú, általában népszerű tudományos filmekből. Ezen filmek leggyakoribb magyar nyelvű forrásának a Spektrum TV-t, illetve a Duna TV-t találtam. A filmek előnye, hogy szakemberek készítik jó minőségben. Hátrány lehet viszont, hogy adott az előadás stílusa, a film tartalma, azon változtatni nem tudunk, legfeljebb csak a nekünk megfelelő részletek bemutatására szorítkozhatunk. A videó egy további alkalmazási lehetőségét abban látom, hogy lehetővé teszi elképzelésünknek megfelelő műsorok összevágását más filmekből, számítógépre készített animációkból és állóképekből, vagy akár saját felvételekből stb.

A videó mellett fontosnak tartom az írásvetítő alkalmazását is. Az írásvetítő egyik nagy előnye, hogy széles körben elterjedt az iskolákban. Használatával lehetőség nyílik kis méretű ábrák, képek nagy méretben történő kivetítésére úgy, hogy azt még a legtávolabb ülő tanuló is jól láthassa. Ha például számítógépen bemutatható képet szeretnénk vetíteni, elég a képet egyszerűen számítógéppel nyomtatófóliára másolni, és máris kivetíthető a kép. A ma használatos számítógépekkel és nyomtatókkal kielégítő képminőség érhető el. Ezt a módszert javaslom például olyan körülmények esetén, amikor nem áll rendelkezésre elég számítógép, nagy az osztálylétszám és nem tudják körbeállni a gépet, vagy nincs videó-lánc a teremben. A dolgozat további részében említett szemléltetési lehetőségek némelyikénél az eredményes alkalmazást segíti az írásvetítő használata.

A tankönyvpiacon újonnan megjelent tankönyvek közül nagyon kevés foglalkozik kifejezetten csillagászattal. Túlnyomó részük a csillagászat néhány részterületét tartalmazza, javarészt a csillagászati földrajz keretein belül és inkább összefoglaló jelleggel.

"Csillagászat" címmel két szerző is jelentetett meg egy-egy könyvet. Simon Tamás könyve (Csillagászat - AKG kiadó, Budapest. 1996.) csillagászattörténeti összefoglalóval kezdődik, lehetőséget biztosítva a gondolkodásra, megismertet a csillagászat jeles képviselőinek gondolatmenetével, ötleteivel. Ezután a Naprendszert, a csillagokat mutatja be a könyv a csillagképektől az anyagfejlődésig bezárólag. A könyv anyaga jóval több, mint ami a NAT által biztosított óraszámban tanítható, viszont jól elkülönülnek az egyes szintek a legfontosabb ismeretektől az érdeklődőknek szánt anyagig. A könyv nagy tanítási szabadságot biztosít, nem feltétlenül kell a könyv valamennyi fejezetét folyamatosan tanítani. A tanárnak így lehetősége van figyelembe venni a gyerekek életkori sajátosságait, érdeklődését, és ennek megfelelő tanmenetet összeállítani.

A páratlan oldalakon a történetekhez tartozó ábrákat, illusztrációkat találhatjuk. A könyvet nem csak az elejétől lehet feldolgozni, az egyes fejezetek külön is értelmesek. A fejezetek végén kérdések és feladatok találhatók, melyek a fejezet anyagának ismétlésére szolgálnak, illetve gondolkodásra serkentenek. A könyv a 13-14 éves korosztály számára íródott.

Az SH Atlasz Csillagászat című könyv szemléletesen, gazdagon illusztrálva foglalja össze a jelenlegi csillagászati ismereteket és elméleteket. Csillagászattörténeti áttekintést nyújt, bemutatja a csillagászat minden területét. A páros oldalakon igényes, színes ábrák, képek találhatók, a páratlan oldalon a csillagászati ismereteket feldolgozó fejezetek vannak. A könyv 1990-ben íródott, tehát még aránylag friss adatokat tartalmaz.

Az SH Atlasz Űrtan című könyv a sorozat első magyar szerzők által írt tagja. A szerzők célja tájékoztatni az olvasót a XX. században a világűrben történtekről. A könyv részletes ismereteket nyújt az űrkutatás fontosabb területeiről, a világűr hasznosításáról. A Csillagászathoz hasonlóan az Űrtan is sok jó ábrát, képet tartalmaz. Az Űrtan szerkesztése két éve, 1996-ban zárult le.

A közelmúltban jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában A Világegyetem Enciklopédiája sorozatban A világűr titkai és A Nap és bolygói című könyvek. A könyvek nem tankönyvek, de kiválóan alkalmasak a tankönyvekben szereplő jelenségek, csillagászati objektumok szemléltetésére. A könyvek segítségével minden érdeklődő tanuló a saját tempójában tud ismereteket szerezni mindenféle technikai eszközigény nélkül. Mindkét könyvben számos színes kép, rajz található, java részük egész oldalt kitöltő méretben. Mindkét könyvet kitűnő segédanyagnak tartom mind az egyéni ismeretszerzésben, mind a tanároknak az órára való készülésben.

A folyóiratok közül a Középiskolai Matematikai Lapokat emelem ki. A folyóiratnak fizika rovata is van, ahol csillagászattal kapcsolatos feladatokat, cikkeket találhatunk. A cikkek témájához kapcsolódóan Internet címek is szerepelnek. A csillagászati témájú írások csillagászattörténetről, csillagászokról, új felfedezésekről szóló ismeretterjesztő anyagok.

A számítógép az órai tanítás során fölhasználható például csillagászattörténeti képek, távcsövekkel készült felvételek, HST képek, animációk bemutatására. Számítógép és egy nyomtató segítségével az iskolai órára előre el lehet készíteni a bemutatandó ábrákat, akár csillagtérképeket is lehet nyomtatni, például fóliára, amit az órán kivetíthetünk. Ha van lehetőségünk számítógép alkalmazására az órán, digitalizált képek bemutatására szolgálnak a különböző képnéző programok (pl. QPEG, SEA). A számítógép alkalmazásának legalább ekkora jelentősége van az otthoni, tanítási időn kívüli használatban. A tanítási órán gyakorlatilag nem mindig jut idő az összes szemléltetési lehetőség kiaknázására, de az érdeklődő tanulók figyelmét föl lehet és föl is kell hívni a számítógépekre írt rengeteg jó és hasznos programra. Az iskolákban és az otthonokban egyre több a számítógép, a csillagászati szoftverek pedig számos forrásból beszerezhetők, például könyvesboltokban vásárolhatók, könyvtárból kölcsönözhetők, de rengeteg program ingyenesen letölthető az Internet-ről is, stb.

Egyre több úgynevezett "interaktív CD-ROM" jelenik meg a szoftverpiacon. Ezek a CD-k a számítógép CD-ROM olvasójába helyezve lejátszhatók. A programok tartalmazhatnak ábrákat, mozgó animációkat is, melyek akárhányszor ismét lejátszhatók.

Ilyen interaktív CD-ROM például az Eyewitness Encyclopedia of The Universe című program, amely lehetőséget nyújt a csillagászat szinte minden területének tanulmányozásához. A program futása során a csillagászattörténettől az űrkutatás eredményein át a csillagfejlődési elméletekig rengeteg információ beszerezhető. A programhoz való hozzájutás egyik lehetősége a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának olvasóterme, ahol helyben lehet tanulmányozni az ott elhelyezett számítógépen.

Ez a CD-ROM nem csak az űrkutatás történetét mutatja be, hanem a technikai problémák és eredmények mögött álló kutatókat, mérnököket, politikusokat is. A Space Race elénk tárja az események történelmi, politikai és társadalmi vonatkozásait. A történet a hidegháborúval kezdődik, a rakétakísérletek korában és az orosz-amerikai együttműködéssel végződik.

A CD 27 percnyi filmrészletet, 960 fotót, 90 percnyi hanganyagot használ az eredeti filmek, fényképek, riportok, újságok bemutatása során, hogy minél valósághűbben, hitelesebben érzékeltethesse a szuperhatalmak háború utáni szembenállását. A történet 7 fejezetre tagolódik:

- A látóhatár kiterjesztése (űrállomások, szovjet-amerikai. közös repülés)

A fő esemény mellett 570 kiegészítés található a programban személyekről, eszközökről, repülésekről. A teljes anyag megtekintése, végignézése két teljes órát vesz igénybe. A "műsor" bármikor megszakítható, előre és visszaléphetünk, vagy a kiegészítő információkat böngészhetjük. Ezeket a kiegészítéseket ikonok formájában jeleníti meg a program. Lehetőségünk van a kiegészítő adatok között címszavakra keresni, a képernyőn megjelenő oldalak nyomtatása is lehetséges. A kiegészítések tematikus csoportosításban állnak rendelkezésünkre, a fő szöveget érdekes részletekkel egészítik ki:

- Életrajz: asztronauták, űrkutatók, politikusok életrajzai

11. ábra A Csodálatos Univerzum CD-ROM címoldala [2]

12. ábra Képek a CD-ROM-ból [2]

A szövegben kék színnel jelzett kapcsolódási pontok vannak: további részleteket tudhatunk meg az adott címszavakról. A csillagászattörténeti és űrkutatástörténeti fejezet gazdag képanyaggal szemléltetve mutatja be a világűr megismerése érdekében végzett kutatásokat, erőfeszítéseket. A következő fejezet az űrkutatási programokkal ismertet meg. Külön foglalkozik az USA, külön a Szovjetunió űrkutatási programjaival és az űrállomás-programokkal, valamint az amerikai, szovjet, európai, japán hold- és bolygókutató szondákkal. Külön fejezetek szólnak a műholdak mindennapi gyakorlati, csillagászati és katonai alkalmazásairól, ezen kívül az űrkutatási eszközökről. A negyedik fejezet a Naprendszer bemutatását szolgálja. A Csillagászok és űrkutatók című fejezetben több, mint 150, a csillagászat és az űrkutatás terén tevékenykedett vagy ma is tevékenykedő személy életrajzát olvashatjuk. Az utolsó fejezet a Kislexikon, a csillagászati fogalmak, eszközök, módszerek magyarázatával. A program egy játékot is tartalmaz: a CD anyagából tíz feleletválasztásos kérdésre kell válaszolni, majd a végén értékeli az eredményünket. A program futása során bármikor nyomtatás készíthető az aktuális képernyőtartalomról, lehetőséget biztosítva a CD-ROM még széleskörűbb felhasználására.

Az Utazás a Naprendszerben szintén magyar fejlesztésű CD-ROM. A mintegy 400 színes fotó segítségével ismerkedhetünk a Naprendszerrel. Animációk útján megtekinthetjük az égitestek mozgását.

Négy fejezetből áll. Az első a Nap, bolygók, holdak, üstökösök címet viseli. Az egyes objektumokról fényképeket, video-bejátszást, adatokat is kapunk.

13. ábra A Mons Olympos a Marson [14] 14. ábra Sarki fény a Földön [14]

A QPEG DOS-os környezetben futtatható, egyszerűen használható képnéző program. A QPEG.EXE file futtatásával indíthatjuk a programot. Ezután a képernyőn láthatjuk a megnézendő file-okat. A file-ok között a nyilakkal, illetve az egérrel mozoghatunk. Tetszés szerint kiválaszthatunk bizonyos képeket, de az összes képet egyenként is végignézhetjük. Sajnos a program közvetlenül nem teszi lehetővé a képernyő tartalmának nyomtatását, így azt más módon kell megoldanunk. A képnézés közben a kép nagyítható, kicsinyíthető.

A SEA program szintén DOS-os környezetben fut, a QPEG-nél lényegesen többet nyújt. Indítása a SEA.EXE file lefuttatásával történik. Ezután a megnézendő képek, animációk címeit látjuk. A file-ok közötti mozgás a QPEG-hez hasonlóan a nyilakkal vagy egérrel történhet. A program képes a különböző file formátumok közötti konvertálásokra, valamint lehetőséget biztosít a képekből diasorozatok összeállítására. A képernyőről nyomtatni ez a program sem tud.

15. ábra A SEA képnéző programmal összeállított diasorozat

VMPEG17 Windows alatt futtatható animáció-néző program. Az animációnéző programok többet nyújtanak a képeknél, mivel pillanatképek helyett folyamatokat tudunk velük szemléltetni. A VMPEG17.EXE file futtatásával (WINDOWS alatt!) indíthatjuk a programot. Egy ablakot kapunk, melyben a FILE menüben az OPEN utasítással a Windows-ban megszokott módon kell a vetítendő .mpg formátumú file-okat kiválasztani. A program futása közben a vetítés bármikor megállítható, a kép kimerevíthető és a nyomtató előzetes beállítása esetén a pillanatkép nyomtatható.

Az Internet egy új információforrás, talán az egyik legfontosabbnak is tekinthető. Mint szinte minden tudományágban, a csillagászatban is egyre inkább nélkülözhetetlen. Az Internet kiegészíti a meglévő információforrásokat, a könyveket, videofelvételeket, a csillagászatban használatos egyéb oktatási eszközöket, mint például a planetárium vagy a bemutató csillagvizsgáló. Az Internet-nek mindezek mellett még esélykiegyenlítő szerepe is van. Nem minden iskola tudja megengedni magának, hogy saját planetáriumot, bemutató távcsövet építsen és tartson fenn. A jelen gazdasági helyzetben az sem biztosítható, hogy minden diák eljusson egy bemutató csillagvizsgálóba vagy egy planetáriumba. Viszont az Internet lehetőségeinek eléréséhez csupán PC-re, telefonvonalra és egy kapcsolódási lehetőségre van szükség. Mindezek jóval kevesebbe kerülnek, mint a planetárium illetve a távcső. (Holl, 1996 [8])

Mire is jó az Internet? Mivel egyre inkább a mindennapi élet részévé kezd válni, ezért is fontos magának a rendszernek és a rendszer használatának megismertetése. Ehhez kapcsolódik a számítástechnikai tudás megszerzése is. Az Internet egy technika, melynek használatára a tanároknak is föl kell készülni, be kell tudni illeszteni a saját munkájukba. A csillagászat arra különösen alkalmas tudomány, hogy a tanárokkal és a diákokkal megismertesse az Internet használatában rejlő előnyöket. Az Internet lehetőséget teremt, hogy a csillagászatot tanító – leginkább a fizika- és földrajztanárok - mindig naprakész ismereteket szerezzenek, amiket továbbadhatnak diákjaiknak. Nem csak programok közvetlen megszerzésére használható, hanem a tanárok továbbképzésében is rendkívül fontos szerepe lehet. Az Internet elősegítheti a jelentős, aktuális eseményekről történő információnyújtást. Különösen hasznos volna például az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás élő közvetítésének megszervezése és lebonyolítása, aminek eredményeképpen nem csak a Szombathely-Szeged vonalon tartózkodók láthatnák ezt a ritka és látványos jelenséget. Az Internet rengeteg előnye mellett szólni kell egy jelenleg még igen súlyos problémáról. A mai magyarországi telefonhelyzet jelentős mértékben megnehezíti az Internet legszélesebb körű felhasználását. Ha például egy tanítási órán képeket kívánunk a hálózatról letölteni, előfordulhat, hogy egy kép letöltése tovább tart, mint a tanítási óra. Az órán bemutatandó anyagot előző nap vagy akár korábban is letölthetjük magunknak, és az órán a helyi tárolóból - akár a Winchesterről - bemutatjuk a képeket várakozási (holt-) idő nélkül. Lehetőségünk van tematikusan összegyűjteni a képeket, információkat és egy-egy órán csak a szükséges lemezeket kell bevinni, vagy a megfelelő alkönyvtárból beolvasni az óra anyagához szükséges szemléltető anyagot.

http://astrobase.bajaobs.hu/~ftp

http://www.simtel.iif.hu/pub/simtelnet/msdos/astronomy

A helyi lehetőségek mellett az Internet segítségével akár nemzetközi oktatási programokban is részt vehetnek az érdeklődő tanulók. Például 1996-ban néhány héten át tartott az Astronomy On-line oktatási program, amelynek célja a csillagászat népszerűsítése volt. A programban Európa 39 országából 720 csoport vett részt. A csoportok iskolásokból, illetve csillagászattal foglalkozó érdeklődő amatőrökből álltak. A program keretén belül a résztvevők professzionális távcsövekkel történő megfigyelési lehetőségekhez juthattak. A profi csillagászok az obszervatóriumokban elkészítették a felvételeket, és az Internet segítségével elküldték a gyerekeknek, akik így lakóhelyükön tanulmányozhatták ugyanazokat a képeket, amelyeket a csillagászok a távcső mellett. A folyamatos kapcsolat lehetővé tette olyan feladatok megoldását, amelyek egyidejűleg több helyszínen zajló mérést, észlelést igényelnek. Több ország több csoportja azonos feladatokon dolgozott együtt, például megismételték az Eratosztenész-féle földátmérő-mérési kísérletet. Vizsgálatokat végeztek a fényszennyezés területén, napfogyatkozásokat, holdfogyatkozásokat figyeltek meg. A programban szerepelt változócsillagászati alprogram is, valamint a Hale-Bopp üstökös megfigyelése. A különböző csoportok együttműködve végezték a kísérleteket, így lehetett például az egyidejűleg több különböző földrajzi szélességeken elvégezhető Eratosztenész-féle kísérletet megismételni. A program további eredménye, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerültek távoli országok, földrészek diákjaival, velük együtt végezhették el kísérleteiket, megfigyeléseiket. Az érdeklődő résztvevőknek lehetőségük volt számítógépes csillagászati programok, szoftverek beszerzésére, letöltésére. Az Astronomy On-Line program egyszeri esemény volt, de várhatóan lesz folytatása. A programnak ugyan már vége van, de az Internet-en elérhető a Honlapja a következő címen:

http://www.eso.org/astronomyonline/

http://innin.elte.hu/staff/astronomyonline.html

Az Astronomy On-Line programon kívül más Internet-es oktatási lehetőségek is léteznek. Néhány ezek közül:

- The Nine Planets: A Naprendszert bemutató interaktív könyv, a csillagászati ismeretterjesztés területén fellelhető egyik leghasznosabb, leglátványosabb információforrása, amely a Naprendszer égitestjeit: a bolygókat és holdjaikat, a kisebb égitesteket mutatja be minden fontosabb adattal, képekkel, rajzokkal, animációkkal együtt. A szöveg számos kapcsolódási pontot (linket) tartalmaz a kapcsolódó fogalmakhoz, valamint más hálózati információforrások felé. A The Nine Planets-nek létezik magyarországi tükrözése angol nyelven a szegedi József Attila Tudományegyetem szerverén, ahol lényegesen gyorsabban elérhetők az információk, mint a külföldi szervereken keresztül:

http://www.cab.u-szeged.hu/WWW/tnp/nineplanets/nineplanets.html

http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer

A Naprendszert bemutató interaktív információforrás. A kezdő menüben beállítható a megfigyelés ideje, mit honnan akarunk megfigyelni, például Földről a Szaturnuszt. Beállítható, hogy mi legyen még a képen látható: bolygópálya, holdak, holdak pályája stb. A program sok linket tartalmaz a kapcsolódó témák felé, illetve a legújabb kutatási eredmények felé. például - Cassini Today: A Cassini jelenlegi helyzetét és az általa küldött képeket mutatja be.

A Solar System Simulator megtalálható a következő címen:

http://space.jpl.nasa.gov/ illetve:

http://space2.jpl.nasa.gov/

Az égitestek éggömbön elfoglalt helyével, azon történő látszólagos mozgásával foglalkozik. A szakterület szemléltetési lehetőségei közé tartoznak a különböző csillagtérképek, melyek megvásárolhatók, illetve házilag is előállíthatunk például a lakóhelyünkön használható csillagtérképeket. Ennek egy eszköze lehet az Earth Centered Universe című program. A programot legalább Microsoft Windows 3.1 alatt lehet futtatni. Kiválaszthatjuk álláspontunkat a Föld bármely pontján, a program bemutatja, mit látunk az égen egy általunk megadott pillanatban. A fényesebb csillagok mellett láthatjuk a csillagképek, holdak, bolygók és üstökösök helyét is. Lehetőség van csillagtérkép nyomtatására, amelyből például szakkörön minden tanuló elkészítheti magának az esti megfigyelésekhez használható, saját lakóhelyére érvényes csillagtérképét.

Az egyik leglátványosabb planetárium-program a SKYGLOBE, DOS alatt futtatható. Megadhatjuk álláspontunk helyét és az időpontot, a program pedig megrajzolja az ég aktuálisan megfigyelhető részét. A kép nagyítható, kicsinyíthető, beállítható, milyen halvány csillagok, más objektumok legyenek láthatók. A képernyőn megjeleníthetők a fényesebb ködök, galaxisok, valamint a bolygók látszólagos mozgása is. A program lehetőséget ad az aktuális képernyőtartalom kinyomtatására.

A gyerekek érdeklődését felkelthetjük a csillagászattörténeti érdekességek, korabeli műszerek, régi kutatási módszerek bemutatásával. Az országban múzeumként működik néhány régi csillagvizsgáló, mint például Szombathelyen a Gothard Obszervatóriumban a Gothard-kiállítás vagy Egerben az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán (az egykori Líceum) működő Csillagászati Múzeum. Az egri csillagászati torony Hell Miksa, a bécsi egyetemi csillagda magyar származású vezetőjének tervei és utasításai alapján épült. A csillagvizsgáló helyisége úgy van tájolva, hogy a Nap egy megfelelően elhelyezett lyukon át egy foltot vetít a padlóra, az azon elhelyezett márványlap középvonalán pedig pontosan délben halad át. Ez az egyetlen ilyen "műszer" az országban.

16. ábra Csillagvizsgáló

(http://...[ 17])

Arecibo Telescope Upgrading Project,

http://www.naic.edu/about/newslett/mar97/num21-4.htm#HEADING4-0

NAIC/AO Newsletter,

http://www.naic.edu/about/newslett/jul97/number22-2.html#HEADING2-0

http://www.naic.edu/about/newslett/jul97/number22-4.html#HEADING4-0

http://www.news.cornell.edu/science/June97/Arecibo.lb.html

http://www.urel.berkeley.edu/urel_1/CampusNews/PressReleases/releases/serendipiv.html

17. ábra Az Arecibo-i rádióteleszkóp

(http://...[ 17])

http://oposite.stsci.edu/pubinfo/sm97/overview_factsheet.htm

http://oposite.stsci.edu/pubinfo/sm97/update.htm

http://www.ball.com/aerospace/nscid.html

http://www.ball.com/aerospace/sinstd.html

A praktikus csillagászat egyik fontos területe a helymeghatározás. Az amerikai Navstar Globális Helymeghatározó Rendszere (GPS) a legsokoldalúbban, legszélesebb felhasználói körben alkalmazott, a ma működő legpontosabb helymeghatározó rendszer. A GPS rendszert eredetileg katonai navigálási célra fejlesztették ki, de a működés kezdetétől fogva a civil felhasználók számára is hozzáférhető, bizonyos korlátozásokkal. A rendszer teljes kiépítettségében 24 műholdból áll, melyek 20200 km magasságban keringenek 6 egyenletesen elosztott pályasíkban. A Föld bármely pontjáról egyidejűleg legalább négy műhold "látszik". A felhasználók hordozható vevői a műholdaktól való távolságmérés elvén határozzák meg a vevő helyén a földrajzi koordinátákat.

A vevők manapság a civil felhasználók számára is megfizethetők, az országban egyre több intézménynél fellelhetők. Érdemesnek tartom az csillagászat tanítása során a GPS rendszer bemutatását, mégpedig egy szabadban megtartott foglalkozás keretében. Egy iskola számára a GPS vevő valószínűleg túl magas összegbe kerül, de talán ilyen eszközzel dolgozó - geodéziai, kartográfiai - vállalatok, vállalkozások, intézetek segítséget tudnak nyújtani például egy-egy kihelyezett óra keretében. Gyakorlati alkalmazás:

( http://...[ 17 ] )

http://www.ciw.edu/admin/ciw-news-navsat.html

Az égi mechanika a bolygók, holdak, más égitestek gravitációs térben történő mozgásával foglalkozik. Az égitestek gravitációs térben való mozgását a Kepler-törvények illetve a Newton-féle gravitációs törvény írja le. A Newton-féle gravitációs törvényből levezethetők a Kepler-törvények. A gravitációs térben történő mozgást szimulálja a GRAVITY v2.0 program, mely DOS alatt fut. Könnyen használható, látványos program. A felhasználó definiálhat 16 testet, meghatározhatja tömegüket, sűrűségüket, helyüket és kezdeti sebességüket. A program szimulálja, hogy a testek hogyan viselkednek, ha a gravitáció erői hatnak közöttük. A program képes grafikusan megjeleníteni a testek pályáját nyomtatható formában. Lehetőség van saját naprendszer felépítésére és vizsgálatára is.

Ekkor az einsteini görbült tér modelljét kapjuk. A hártyán nyugalomban lévő golyó körül a gumihártyára lökött további golyók az eddig nyugalomban lévő golyó körül a bolygók mozgásához hasonlóan ellipszis pályán keringenek.

Az égi mechanika területéhez tartozik az árapály jelenségek vizsgálata, tárgyalása. Az Földön tapasztalható árapály jelenséget a Napnak illetve a Föld körül keringő Holdnak tulajdoníthatjuk. Az árapály jelenség szemléltetésére alkalmas a már említett VMPEG17 nevű program az általa bemutatható animációkkal, illetve az animációkról készíthető kép, illetve fóliasorozattal.

A vizsgálati módszerek szemléltetésére alkalmas a CLEA című program.

A program WINDOWS-on fut, segítségével tanulmányozható a spektroszkópia gyakorlata, az energiaáramlás a Napban, fotometriai és rádióteleszkópos mérések végezhetők, - szimulálhatók -, a “mért” eredmények kiértékelhetők.

21. ábra A mérési "eredmények" kiértékelése

A csillagok fejlődése tanulmányozható a StarClock című programmal. A képernyőn a Hertzsprung-Russell diagram főágán levő csillagok jelennek meg tömegük szerint sorbarendezve (naptömeg egységekben). A program egyidejűleg mutatja be az összes megjelenített csillag fejlődésének menetét. A csillagokban éppen zajló energiatermelési folyamatot is szemlélteti a program.

A H-R Calc for Windows című program a csillagok átmérője alapján a felszíni hőmérsékletet és a relatív fényességet határozza meg. A program futása közben a képernyőn látjuk a Hertzsprung-Russell diagramot, a Nap és a vizsgált csillag méretének összehasonlító ábráját, a csillag relatív fényességét (a Naphoz viszonyítva) és a csillag felszíni hőmérsékletét. A H-R diagram tetszőleges pontjába helyezhetjük le csillagunkat, a program megmutatja ennek alapján, hogy a vizsgált csillag mekkora a Naphoz viszonyítva, mekkora a felszíni hőmérséklete, fényessége, és milyen színképosztályba sorolható. A felszíni hőmérséklet és a relatív fényesség változtatása esetén a program elhelyezi a csillagot a H-R diagramon. Létező csillagok adatait is tartalmazza a program, melyeket kiválasztva összehasonlíthatunk a Nap méretével.

A naprendszer tanításában remek szemléltetési lehetőségeket nyújt a The Nine Planets interaktív könyv, illetve a magyar nyelvű változata a Naprendszer. A program órai és órán kívüli használatra egyaránt alkalmas. Az egyes oldalakon szövegeket és beszúrt képeket találunk. A program egymás után mutatja be a Napot, a bolygókat, azok holdjait az egyéb égitesteket, üstökösöket, kisbolygókat. Találhatunk még információkat a bolygókutatásról, űrkutatásról, űrszondákról, távcsövekről. További hasznos dolgokat tudhatunk meg a függelékből: adatokat a Naprendszerről, bolygókról, “leg”-ekről, történelemről, a bolygó és holdnevek eredetéről. (http://...[ 16 ])

A Naprendszer tanításakor az űrkutatás, a csillagászat legfrissebb hírei, eseményei is motiváló hatásúak lehetnek.

22. ábra A Nap felszíne

(http://...[ 17 ])

http://soi.stanford.edu/press/ssu11-97/ssu.html

23. ábra A Merkur felszíne

24. ábra A Vénusz felszíne

25. ábra A Föld felszíne

(http://...[17])

http://www.urel.berkeley.edu/urel_1/CampusNews/PressReleases/releases/muller.html

26. ábra Kisbolygó becsapódása - rajz

27. ábra A Chicxulub-kráter

(http://...[17])

ftp://ftp.hq.nasa.gov/pub/pao/pressrel/1998/98-042.html

28. ábra A Hold felszíne (Fűrész Gábor felvétele)

(http://...[17])

http://www.news.cornell.edu/science/June97/Moon.lb.html

http://www.news.cornell.edu/photos/south_pole.GIF

http://www.news.cornell.edu/photos/north_pole.GIF

29. ábra A Lunar Prospector

(http://…[17])

http://www.abcnews.com/sections/science/Daily/News/moon0305.html

30. ábra A Mars felszíne

31. ábra A marsjármű (http://…[17])

32. ábra A Marsról származó meteorit

(http://...[17])

http://www.hq.nasa.gov/office/oss/96-159.htm

http://cu-ames.arc.nasa.gov/marslife/marslif6.htm

http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/marslife.html

http://www.skypub.com/news/mar2197.html és

http://www.skypub.com/news/marslife.html

33. ábra A Jupiter

(http://...[17])

http://www.jpl.nasa.gov/files/releases/gllprb.txt

http://www.skypub.com/news/apr1197.html

34. ábra A Szaturnusz

Űrkutatási hírek

(http://...[17])

35. ábra A sarki fény a Jupiteren

(http://...[17])

http://oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/96/32.html

http://oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/1998/04/

http://oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/1998/05/

A 66 éve felfedezett Plútóról, a Naprendszer legtávolabbi ismert bolygójáról a Hubble űrteleszkóppal (Hubble Space Telescope) elkészítették az első olyan felvételeket, amelyeken részletek is felismerhetők. A felvételek GIF vagy JPEG formátumban a hozzájuk tarozó szöveggel és a róluk készült térképekkel együtt a http://www.stsci.edu/pubinfo/PR/96/09.html

(http://...[17])

http://www.stsci.edu/pubinfo/press-releases/96-09.txt

36. ábra A Hale-Bopp üstökös

37. ábra A Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódása a Jupiterbe

(http://...[17])

http://nssdc.gsfc.nasa.gov/cgi-bin/database/www-nmc?ROSETTA

(http://...[17])

http://cfa-www.harvard.edu/iau/pressreleases/1997XF11.html

http://www.jpl.nasa.gov/releases/98/asteroid.html

http://www.skypub.com/news/mar1398.htm/

A távérzékelési rendszerek a vizsgált objektumról visszavert vagy az általa kibocsátott sugárzásokat észlelik és dolgozzák fel. Ha a megfigyeléshez valamilyen természetes energiaforrásból származó és a vizsgált felszín által visszavert, illetve a felszín által kibocsátott sugárzást mérjük, passzív távérzékelési rendszerről beszélünk. Aktív eszközök használata esetén az eszköz által kibocsátott elektromágneses hullámok a céltárgyról visszaverődve jutnak a szenzorokba. A visszaverődés mindkét esetben a felszín tulajdonságaitól függ:

A természetes sugárforrásról jövő és a célobjektumon visszaverődő fény hosszabb-rövidebb utat légkörben tesz meg, a fény egy része itt elnyelődik illetve szóródik . A bolygó felszínét elérve az elektromágneses hullámok a felszínnel kölcsönhatásba léphetnek, a fénynek csak egy bizonyos része verődik vissza. A felszín anyagának visszaverőképessége függ az anyagi minőségen kívül a fény hullámhosszától is. A felszín anyagainak a hullámhossztól függő visszaverőképessége hasznosítható információt hordoz. A különböző hullámhossztartományokban történő mérések során a felszín különböző tulajdonságait tárhatjuk fel.

A leggyakrabban alkalmazott detektorok a kamerák és a pásztázó rendszerek. A kamerák, más néven azonnali képkészítő (framing vagy keretező) rendszerek azonnal teljes képet készítenek az adott területegységről. A fókuszban lévő fényérzékeny felületek nagyon sűrűn helyezkednek el. Az információk rögzítése fotokémiai, illetve elektronikus módszerekkel történhet. A pásztázó rendszerekben (scanner-ek) egyszerű detektorok vannak, melyek egy sorban helyezkednek el, egyszerre csak egy keskeny képmezőről származó sugárzást érzékelnek.

- fotókamera: a berendezés filmre készít képet, azt automatikusan előhívja, majd a negatívot egy képkiolvasó rendszer elektronsugara letapogatja, a film feketedésének megfelelő változó feszültséget hoz létre. Az így kapott elektronikus jelek lesugározhatók a Földre. (Almár-Both-Horváth-Szabó, [1])

- vidikon rendszer: televíziós kamera, ahol az optikai rendszer a képet egy fotoszenzitív felületre képezi le. A fényérzékeny felületen töltéskülönbség jön létre, mely elektronikus úton továbbítható jelekké alakítható. Az alkalmazási lehetőségeket befolyásolják a használt filmek spektrális érzékenysége. Általában az UV tartománytól a visszavert IR tartományig érzékenyek a filmek.

39. ábra A CCD chip

40. ábra A töltéscsomagok mozgása egy háromfázisú eszközben, és az egyes fázisok

A t1 időpillanatban a töltések csak az A jelű elektródák alatt találhatók, mivel mellettük, B és C elektródákon alacsonyabb feszültség van. A t2 időpont eléréséig B-re is fokozatosan a magasabb feszültséget kapcsoljuk. Így az elektronokat tartalmazó "potenciálgödör" kiszélesedik, majd A-n csökkentve a feszültséget ismét csak egy elektródányi területen helyezkednek el a töltések, de ekkor már B alatt (t3). Ezt a folyamatot ismételve a töltések elléptethetőek a kiolvasó egységig, lépésenként 99.9990 %-os hatásfokkal. A kiolvasás úgy történik, hogy egy nagyon pontos referenciafeszültséggel kalibrált kondenzátorra léptetnek egy töltéscsomagot, majd annak kisütése során mért feszültségből levonva a referenciafeszültséget megkapják az analóg jelet, mely arányos a beérkezett fotonok számával. (Fűrész, [3])

A CCD detektorokat egyaránt alkalmazhatjuk keretező és pásztázó rendszerben. Például keretező rendszerben működnek a távcsövekre szerelt CCD kamerák, míg pásztázó rendszerben működik a soros CCD detektor a SPOT erőforráskutató műholdakon.

A képrögzítő berendezések fontos kiegészítői lehetnek a spektrométerek: feladatuk a detektorba érkező elektromágneses hullámok különböző hullámhossztartományokra bontása, és a különböző spektrális érzékenységű szenzorokra irányítása, illetve a beérkezett fény spektrumának vizsgálata. A légkörön áthaladó fény abszorpciós színképéből az objektum légkörének alkotóelemeiről kaphatunk információt. A visszavert sugarak hullámhossz-tartományonkénti vizsgálata a felszín anyagáról, domborzatáról, a vízborításról, nyújt ismereteket. Ha egyidejűleg a spektrum több sávjában készülnek a felvételek ugyanarról a területről, akkor multispektrális képet kapunk. A különböző hullámhossz-tartományokban készült képekből pánkromatikus képek, valódi illetve hamis színes kompozíciók állíthatók elő. (Mucsi, [11])

41. ábra Pánkromatikus SPOT felvétel

Az aktív távérzékelés műszerei közé tartoznak a mikrohullámú rendszerek. A mikrohullámok előnyei a látható tartománnyal szemben, hogy jobb a légkörön való áthatoló képességük, a felszínről másképpen verődnek vissza, mint a látható fény. A földfelszínről visszaverődő energia erősségét befolyásolják: a felszín geometriai és elektromos tulajdonságai, a talaj, víz, növényzet, jég jelenléte.

A műhold keringési síkja és a Föld Egyenlítőjének síkja által közbezárt szög, az inklináció általában ugyanakkora marad a pálya minden pontjában. A pályahajlás szöge 0° és 180° közötti érték lehet. Ha az inklináció 90° , akkor a műhold poláris pályán kering. A 0° inklináció az ekvatoriális pályát jelenti. A felszíntől számított nem túl nagy magasság esetén az inklináció megfelelő megválasztásával elérhető, hogy a műhold egy adott pont fölött mindig azonos helyi időben haladjon át. Ezt a pályát nevezzük napszinkron pályának. Geoszinkron vagy geostacionárius pályáról akkor beszélünk, ha a műhold keringése során pontosan ugyanazon egyenlítői pont fölött tartózkodik. A geoszinkron pálya kialakulásának feltétele, hogy a műholdat a Föld esetében 35900 km magasságba juttassuk a Föld felszínétől mérve, valamint a műhold pályasíkjának az Egyenlítő síkjával kell egybeesnie. A geoszinkron pályák előnye, hogy mivel mindig ugyanazon felszíni pont fölött tartózkodik a műhold, lehetőséget biztosít egy terület folyamatos vizsgálatára (például meteorológiai műholdak). A poláris vagy majdnem poláris pályákon keringő eszközök viszont a bolygó egész felületéről képesek adatot gyűjteni.

A műholdak fontos paramétere a felbontás. Megkülönböztetünk geometriai, spektrális, radiometriai felbontást. A geometriai felbontás a felvételező rendszer egyik legfontosabb paramétere. Azt mutatja meg, hogy a felszínen mekkora a legkisebb tárgy, amit meg lehet különböztetni a képen. A geometriai felbontást befolyásolja a film feloldóképessége, a kamera fókusztávolsága illetve elektronikus képrögzítési eljárások esetén a detektor pillanatnyi látómezeje (Instanteous Field of View - IFOV), illetve a műhold repülési magassága. A radarfelvételeknek sugármenti és azimutális összetevője van, melyeket befolyásol az antenna mérete és a repülési magasság.

A különféle felvételezési eljárások eredményeként kapott nyers felvételeken korrekciókat kell végrehajtani. A radiometriai korrekció a detektorok összehangolásához szükséges. Az esetenként több ezer (Landsat Multispectral Scanner: 3000 db, SPOT High Resolution Visible Imaging System: 6000 db) detektor nem lehet teljesen egyforma, ezért van szükség a korrekcióra, melyet a rendszer üzemeltetői folyamatosan elvégeznek. A geometriai korrekció során többek között a műhold pályájának egyenetlenségeit, a hold alatt elforduló Föld hatását küszöbölik ki. Bizonyos detektorok használata esetén a forgó tükör nem egyenletes mozgásából származnak torzulások. A képkészítés során a vizsgált objektum felületét, amely gömbfelület, síkba képezzük le. Ez a leképezés torzulásokat okozhat, melyek a geometriai korrekciókkal minimalizálhatók. A detektorra érkező fény a légkörön halad át, ami szintén befolyásolja a kép minőségét. A légkör hatásának korrekciója is viszonylag egyszerűen megvalósítható időben állandó fényvisszaverő képességű felszíni objektumokról készített felvételek segítségével.

Remélem, a dolgozatban említett és bemutatott szemléltetési lehetőségek hasznára válnak a csillagászatot szemléletesen tanítani kívánó oktatóknak. Igyekeztem olyan módszereket összegyűjteni, melyek széles körben elérhetők, illetve a közeljövőben elérhetők lesznek. A Sulinet program keretében 1998 szeptemberétől minden magyarországi középfokú oktatási intézmény rendelkezni fog Internet eléréssel, bár a jelenlegi telefonhelyzet még nem teszi lehetővé a rendszer teljes körű kihasználását. Megoldás lenne az ISDN vonalakkal való ellátás, de nem valószínű, hogy ez hamarosan meg fog történni. Addig is célszerűnek tartom a tanítási órán bemutatandó, Internetről származó anyag tanítási órát megelőzően történő letöltését, mint ahogy az első fejezetben erről írtam. A szemléltetéshez szükség lenne kiegészítő berendezések használatára is, mint például videó- és számítógép-kivetítő, mellyel a videofilmek és a számítógép képeit tudjuk nagy méretben, mindenki által élvezhető formában bemutatni. Ezek a berendezések az áruknál fogva nem számíthatnak széleskörű elterjedésre, pedig nagyon hasznos lenne. Amíg a lehetőségek korlátoltak, alkalmazhatók a szemléltetésben a különböző színes képekkel illusztrált könyvek, diaképek, fóliára másolt anyagok.

Köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, Dr Szatmáry Károly tudományos főmunkatársnak, aki hasznos ötletekkel, tanácsokkal segítette munkámat és a rendelkezésemre bocsátott programokkal, képekkel, CD-ROM-okkal hozzájárult a dolgozat elkészítéséhez szükséges információk összegyűjtéséhez.

http://sutau.physx.u-szeged.hu/ccd/ccd.html

[11] Dr. Mucsi László: Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I.

http://www.jate.u-szeged.hu/jate/central/obs

http://www.akg.hu/supernova

http://www.planetarium.hu

http://www.c3.hu/kecsplan

http://www.jate.u-szeged.hu/jate/central/obs

http://www.mcse.hu

http://www.konkoly.hu

http://fenyi.sci.klte.hu

http://innin.elte.hu

http://hercules.elte.hu

http://www.gothard.hu

http://gis.elte.hu/csoport.html

ELTE űrkutató csoport, geofizika (Space Research Group Bp.)

http://gis.elte.hu/hun4.html

http://www.jate.u-szeged.hu/jate/central/obs

http://www.bajaobs.hu/cski/cski.htm

http://www.c3.hu/~kecsplan

http://www.planetarium.hu

http://www.kfki.hu

http://kfosun.rmki.kfki.hu

http://newton.phy.bme.hu/index_h.html

http://www.sgo.fomi.hu

http://www.sgo.fomi.hu/gps/gpsinfoh.htm

http://lazarus.elte.hu/~climbela

http://mpf.mcse.hu/nav.html

http://mars.webdesign.hu

http://mir.irisz.hu

http://alpha.dfmk.hu/~albireo

http://www.omikk.hu/omikk/magyar/2szolgal/digkonyv/haromt/hirek/astro/astro.htm

http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer

http://www.kvif.hu/~kataca/iskola/csill/index.html

http://www.cab.u-szeged.hu/WWW/tnp/nineplanets/nineplanets.html

http://www.cab.u-szeged.hu/WWW/tnp/twn

http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/index.html

http://www.eletestudomany.irisz.hu

http://www.iif.hu/dokumentumok/niif_fuzetek/astro.html

A hálózat használata a csillagászatban és űrkutatásban

http://www.iif.hu/dokumentumok/niif_fuzetek/fizika.html

http://www.iif.hu/dokumentumok/niif_fuzetek/honlap00.html

http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage_h.html

http://www.mkm.hu

http://www.sulinet.hu

http://www.iif.hu/db/peto

http://www.prof.iif.hu

http://www.iif.hu/db/efta/index.html

http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/kozepisk_ig.html#fika

http://www.fok.hu

http://www.piar.hu/tantargyak

http://www.spiderweb.hu/jurix

http://tv.tvnet.hu

http://www.toi.mtv.hu/THHT1.HTM

http://www.kfki.hu/~gophadm/otka/

http://www.mta.hu

http://www.omfb.hu

http://www.jate.u-szeged.hu/jate/central/obs