1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika
tanszéket a
Tungsram támogatásával. De emelett folytatta kisérletsorozatát,
melynek eredménye:
Született: Gyulavári, 1900.07.24.
elhunyt: Washington, 1992.10.04.
apja: Bay József, református lelkész
anyja: Böszörményi Julianna
Tanulmányok és kutatásai évszám szerint:
Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban
Bay Zoltán 1900.július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, s a XX.század nagy irodalmi egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Eötvös Loránd volt a „döntőbiró”, mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt végig tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, amely a tehetséges fiatalok képzésének adott otthont. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kitűntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az Atomfizikához.
Bay tanulmányai befejezése után 4 évet töltött Berlinben a Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndijával. A német főváros ebben az időben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck, Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos szinképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.
1927-30 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kisérletével bizonyitotta be elszőr spektroszkópiai úton, hogy az aktiv nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívűl a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.
De nem csak oktatott, kisérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kisérleti fizika aktuális problémáiról.
A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme.
Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfreddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.
1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkivüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:
1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika
tanszéket a
Tungsram támogatásával. De emelett folytatta kisérletsorozatát,
melynek eredménye:
1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.
A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, s mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épitett, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Igy nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem, s végül 1946.02.06-án kijelenthették, „megradarozták” a Holdat. Habár már egy hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénal nehezebb körülmények között végezték kisérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetirói Bayt e tudományág „szülőatyjának ” tartják és nevezik.
Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban
1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghivását és az ottani egyetemen a kisérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyorskoincidencia-kisérletekkel kezdett foglalkozni. Emelett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.
Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkivül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kisérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.
A 70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánitotta. 1981.májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szólt.
Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, s 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapitották:
„A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.”
1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották s átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesitett Zászlórendjét. 1992. Október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállitották és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.
1996. szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója és Mészáros Rezsô, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra megtekinthetô Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató szobrával egyetemben.
