1980-tól napjainkig
...................

Talán a legnagyobb tudományos sikert, amihez a magyar szakemberek
is hozzájárultak a VEGA szonda hozta. A KFKI szakemberei a BME-vel
együttműködve elkészítették a Vénusz bolygót és Halley üstököst
1985-86-ban vizsgáló űreszköz tv-elektronikáját és vezérlő
számítógépét.

A Mir űrállomáson ma is használják a Mikroszvit számítógépes
rendszert, melyet magyar és szovjet szakemberek közösen fejlesztettek
ki.

1988-ban indult a Fobosz-1 és -2 a Mars és holdja, a Phobos
vizsgálatára. A leszállóegység számítógépe, sugárzásanalizátor,
részecskedetektor, részecskespetrométer került a két szonda
fedélzetére a magyar gyártmányú műszerek közül. Sajnos mindkét
Fobosz elveszett.

1992 óta működik az MTA Csillagászati Kutatóintézetében a NASA
planetáris adatbázisának euróőpai alközpontja, mely a Naprendszer
apróbb égitestjeinek adatait tartalmazza. A Távérzékelési Központ
1993-ban egy munkaállomást kapott az ESA-tól az ERS távérzékelési
műhold adatainak feldolgozására. Már a 80-as években is együttműködtünk
a nyugati űrszervezetekkel. Az Interkozmosz megszűnése után elsősorban
az ESA-val, de a környező országok mellett például Indiával is jó
kapcsolatunk van.

A jelenlegi rendszerben három szervezet működik:

Magyar Űrkutatási Tanács: e testület dönt stratégiai kérdésekben és
koordinálja a magyar űrtevékernységet.

Űrkutatási Tudományos Tanács: Távlati elképzeléseket és javaslatokat
dolgoz ki, elbírálja a benyújtott pályázatokat, dönt a nemzetközi
kapcsolatokról.

Magyar Űrkutatási Iroda: irányatja az űrkutatásban résztvevő magyar
intézmények tevékenységét. Képviseli hazánkat azu ENSZ Űrfórumán.

A jelenlegi irányelvek szerint főként nemzetközi együttműködések
keretében kell végrehajtani az űrprogramokat, egyedül az űrkutatási
eredményeken alapuló gyakorlati alkalmazások terén indít önálló
programokat. A fő irányok: a Föld vizsgálata a világűrből; űrfizika;
űrélettan; űrtávközlés; űrtechnika és űrtechnológia.