űrállomás: nagyméretű, emberek huzamosabb idejű tartózkodására berendezett, bolygó vagy hold körüli pályán keringő űreszköz. Az űrállomás személyzet befogadására alkalmas, különleges műhold. Az űrállomások az űrhajóktól nagyobb befogadóképességükkel, állandó pályájukkal és hosszan tartó üzemükkel különböznek. A gyakorlati hajózásban egyelőre csak a Föld körüli pályán keringő űrállomásokat valósították meg. A személyzet időnként cserélődik.

• első generációs űrállomások: a szovjet Szaljut és az amerikai Skylab 1-egységből álltak, és egyetlen hordozórakétával állították őket pályára. 3-6 személy befogadását tették lehetővé, élettartamuk több év.
  • Szaljut: az első generációs űrállomások fejlesztésének jellegzetes példája. Az első 5 Szaljut csak kísérlet volt, a Szaljut-6,-7 volt az igazi. Öt hengeres részből állt:
    1. az elülső átszálló fülke: szolgált zsilipkamraként a világűrbe való kilépéskor
    2. a munkaterem: az űrállomás "agyközpontja". Itt találhatók az űrállomás irányító- és ellenőrzőrendszereinek és tudományos felszereléseinek többsége.
    3. pihenőterem
    4. a hátsó átszálló fülke
    5. a műszaki-hajtómű egység

  űrállomások, modulok	tömeg (t)	start/repülés vége		lakott időtartam (nap)	repülésidő (nap)	típus, jelzés
  Szaljut-1	18.6	1971.04.19	1971.10.11.	23	175	polgári, DOSZ-1
  Szaljut-2	18.5	1973.04.03.	1973.04.28.	-	25	katonai, Almaz-1
  Kozmosz-557	18.6	1973.05.11.	1973.05.22	-	11	polgári, DOSZ-3
  Szaljut-3	18.5	1974.06.24.	1975.01.24.	14	214	katonai, Almaz-2
  Szaljut-4	18.9	1974.12.26.	1977.02.03.	90	769	polgári, DOSZ-4
  Szaljut-5	19	1976.06.22.	1977.08.08.	64	220	katonai, Almaz-3
  Kozmosz-929		1977.07.17.	1978.02.03.	-	201	katonai, kísérleti modul (1. TKSZ)
  Szaljut-6		1977.09.29.	1982.07.29.	671	1764	polgári, 2.generációs
  Kozmosz-1267		1981.04.25.	1982.07.29.	-	460	kísérleti modul (2. TKSZ)
  Szaljut-7		1982.04.19.	1991.02.07.	730	3216	polgári, 2. generációs
  Kozmosz-1443		1983.03.02.	1983.09.19.	45	201	1. modul (3. TKSZ)
  Kozmosz-1686		1985.09.27.	1991.02.07.	110	1594	2. modul

  
  • Skylab: az első amerikai űrállomás az Apollo-holdexpedíció technikai bázisán kialakított, hatalmas méretű és tömegű űrkomplexum. Öt fő részből állt:
    1. dokkolóegység
    2. naptávcső
    3. zsilipkamra
    4. műszeres egység
    5. állomásblokk.

  űrállomások, modulok	tömeg (t)	start/repülés vége		lakott időtartam (nap)	repülésidő (nap)	típus, jelzés
  Skylab	74.7	1973.05.14.	1979.07.11.	171	2251	polgári, (Saturn S-IVB)

• második generációs űrállomások: szovjet/orosz Mir, majd az Alpha Nemzetközi Űrállomás. Több egységből álló, összetett szerkezetűek. Az elsőknél jóval nagyobb méretűek. Szerkezetük bonyolultabb, jobb a kihasználtságuk, élettartamuk az egy évtizedet is meghaladhatja.
  • Mir: az egykori Szovjetunióból állították Föld körüli pályára az első többrészes, a világűrben összeszerelésre kerülő űrállomását, a Mir központi illetve alapegységét. Hasonlít a Szaljut-6,-7-hez, de az elülső és hátsó dokkoló szerkezeteken kívül még 4, az elülső összekapcsoló szerkezet mögötti kikötőegység palástján keresztirányban elhelyezett össszekapcsoló szerkezettel rendelkezik. Ezekre építették rá utóbb a tudományos-kutató munkálatokra berendezett modulokat.

    űrállomás, modulok	tömeg (t)	start	típus, jelzés	cél
    Mir	19.6	1986.02.19.	alapegység
    Kvant-1	11	1987.03.31.	Mir 1. modul	asztrofizikai, csillagászati célokra készült. Itt található a Mir Röntgen-obszervatóriuma
    Kvant-2	19.5	1989.11.26.	Mir 2. modul	technikai, biológiai, távérzékelési kísérletek végzése
    Krisztall		1990.05.31.	Mir 3.modul	asztrofizikai, technológiai kísérletekre, földfelszín tanulmányozása
    Szpektr		1995.05.20.	Mir 4. modul	a Föld meteorológiai, ökológiai, légkörfizikai és távérzékelési vizsgálati módszereinek további kimunkálása
    DM	4	1995.11.12.	Mir 5. dokkoló modul
    Priroda	19.5	1996.04.26.	Mir 6. modul	távérzékelési feladatok

• első és második generáció közti átmenet:: európai-amerikai együttműködésben épített Spacelab
  • Spacelab: az első modulrendszerű, többféle konfigurációban összeállítható űrállomás. Kizárólag a Space Shuttle segítségével képes működni, így szerkezetének illeszkednie kell az űrrepülőgép fedélzeti rendszeréhez. A Spacelab az űrrepülés egész időtartama alatt az orbiter egység rakodóterében marad és vele együtt tér vissza a Földre.