Űrrepülőtér, űrközpont
űrrepülőtér, űrközpont: az
űrhajózási hordozórakéták indításhoz való előkészítéséhez és indításához
szükséges építmények, épületek, berendezések és ezek telepítési területének
összessége. Az űrrepülőterek, űrközpontok főbb objektumai:
-
technikai állás: Az űrrepülőtér technikai állása a hordozórakétát
és az űreszközt indításhoz előkészítő épületek, berendezések és ezek telepítési
területeinek összessége. itt történik a hordozórakéta és az űreszköz részeinek
átvétele, tárolása, időszakos ellenőrzése, összeszerelése és a szállító
járműre helyezése.
-
indítókomplexum: mindazon földterületek, építmények, technikai berendezések,
rendszerek összessége, amelyek a technikai álláson készre szerelt hordozórakéta
átvételéhez, valamint az indítást megelőző műveletekhez és az indításhoz
szükségesek. Központja a vezetési pont, innen távirányítással végzik az
átvételi, átrakási, felszállítási, feltöltési, ellenőrzési, indítási műveleteket.
A vezetési pont rendszerint az indítórendszertől biztonságos távolságra,
részben vagy teljesen a földbe süllyesztve helyezkedik el.
-
parancsközlő-mérő berendezések rendszere: a hordozórakétának a röppálya
aktív szakaszán való irányításához, valamint a röppálya adatainak méréséhez
szükséges berendezésekből áll. A parancsközlő-mérő rendszer ad lehetőséget
a hordozórakéta és az űreszköz röppályaelemeinek mérésére, olyan parancsoknak
az űreszköz fedélzetére való továbbítására, amelyek a fedélzeti végrehajtó
rendszereket bekapcsolják, a programot megváltoztatják, stb., továbbá a
hordozórakéta és az űreszköz fedélzetéről a telemetrikus információk vételére,
az űrhajóssal rádiótelefon vagy távíró-összeköttetés létesítésére, televíziós
közvetítésre az űreszköz fedélzetéről.A híradórendszeren keresztül továbbítsa
az irányítóközpontba a mért röppályaadatokat, az űreszköz röppályájának,
vagy keringési pályájának meghatározása céljából.
A legfontosabb űrrepülőterek (építési idősorrendben) /Schuminszky
Nándor javításaival, 2008/ :
-
Kapusztyin Jar, Oroszország: eredetileg katonai kísérletekre létesítették
Volgográd közelében. 1947. október 18-án innen indították
az első szovjet rakétát, az R-1-est, amely nem volt más, mint a német A-4
(V-2) rakéta szovjet mása. 1962 óta a 49-50 fokos pályahajlásszögű
Kozmosz típusú mesterséges holdak indítására alkalmas.
-
Cape Canaveral, USA: 1949-től
a legfontosabb amerikai űrközpont, nagy kiterjedésű telep az Atlanti-óceán
floridai tengerpartján. A NASA és a hadügyminisztérium használja műholdak
felbocsátására. Innen indítják az Atlas Centaur, a Delta, a Titan-C,
a Titan-3E stb. hordozórakétákat, valamint a Space Shuttle űrrepülőgépeket
is.
-
Bajkonur, Kazahsztán: 1954-ben épült a
legfontosabb volt szovjet, ma orosz űrközpont. Az Aral-tótól keletre, kb.
300 négyzet kilométer kiterjedésű területen fekszik. 1957-től
(október 4.: az első Szputnyik) kezdve főleg űrhajók, űrállomások,
űrszondák, távközlési mesterséges holdak és az 50-65 fokos pályahajlásszögű
Kozmosz műholdak felbocsátására használják. Innen indították az
egykori szocialista országok Interkozmosz programjának műholdjait
is. Jelenleg Oroszország az űrrepülőteret Kazahsztántól bérli.
-
Vandenberg, USA: nagy kiterjedésű támaszpontrendszer, amelyet 1959-ben
helyeztek üzembe. Nagy pályahajlásszögű (56 fok feletti) mesterséges holdak
indítására alkalmas.
-
Pleszeck, Oroszország: Arhangelszk mellett létesített telep. 1966-tól
üzemel. Vosztok és Kozmosz típusú hordozórakéták indítására szolgál.
Nagy pályahajlásszögű (65 fok feletti) mesterséges holdak indítására alkalmas.
-
Kagoshima, Japán: az ISAS Kyushu sziget délkeleti részén fekvő telepe,
amelyet 1970 óta használnak folyékony hordozórakéták és űrszondák felbocsátására.
-
Kourou, Franciaország: Francia Guyana tengerpartján építették ki
1970-ben. Innen indították a korai francia űrhajózási hordozórakétákat,
és innen bocsátják fel 1979 óta az Ariane rakétákat is.
-
Csiucsüan (Jiuquan), Kínai Népköztársaság:
rakétaindító-telep Belső-Mongóliában. 1965-től rakétahajtóművek kipróbálására,
1970 óta mesterséges holdak felbocsájtására használják.
-
Tanegashima, Japán: A NASDA rakétaindító-telepe, Tokiótól 1000 km-re
délre. 1975 óta használják N-1, N-2, H-1 és H-2 típusú hordozórakéták
felbocsátására.
-
Hszicsang (Xichang), Kínai Népköztársaság:
1984 óta üzemel, a legújabb LM-4 típusú hordozórakéták és műholdak
kis hajlásszögű pályára való felbocsátására is alkalmas.
-
Sriharikota, India: Madras közelében létesített rakétaindító-telep.
ASLV és PSLV típusú hordozórakéták felbocsátására alkalmas.
-
Taiyuan, Kínai Népköztársaság: rakétaindító-telep Shanxi tartományban.
1988 óta üzemel, poláris pályájú műholdak felbocsátására használják.
A világ űrrepülőterei, indítóhelyei és az indítások összesített száma 1957-95
között
|
ország |
sorszám |
űrközpont |
földrajzi szélesség |
földrajzi hosszúság |
első sikeres indítás |
összes indítás száma 1995.12.31-ig |
Kazahsztán |
1 |
Tyuratam (Bajkonur) |
45.6 E |
63.4 K |
1957.10.04. |
982 |
Oroszország |
2 |
Kapusztyin Jar |
48.4 E |
45.8 K |
1962.03.16 |
83 |
3 |
Pleszeck |
62.8 E |
40.1 K |
1966.03.17. |
1429 |
USA |
4 |
Cape Canaveral |
28.5 E |
81.0 Ny |
1958.02.01. |
521 |
5 |
Vandenberg |
34.7 E |
120.6 Ny |
1959.02.28. |
507 |
6 |
Wallops-sziget |
37.9 E |
75.4 Ny |
1961.02.16. |
19 |
7 |
Edwards |
34.5 E |
117.5 Ny |
1990.04.05 |
3 |
Franciaország |
8 |
Hammaguir |
31.0 E |
8.0 Ny |
1965.11.26. * |
4 |
USA, Olaszország |
9 |
San Marco platform |
2.9 D |
40.3 K |
1967.04.26. |
9 |
Ausztrália, Anglia |
10 |
Woomera |
31.1 D |
136.8 K |
1967.11.29. * |
2 |
Franciaország, ESA |
11 |
Kourou |
5.2 E |
52.8 Ny |
1970.03.10. |
86 |
Japán |
12 |
Uchinoura (Kagoshima) |
31.2 E |
131.1 K |
1970.02.11. |
22 |
13 |
Tanegashima (Osaki) |
30.4 E |
131.0 K |
1975.09.09. |
28 |
Kína |
14 |
Csiucsüan (Jiuquan) |
41.1 E |
100.3 K |
1970.04.24. |
22 |
15 |
Hszicsang (Xichang) |
28.1 E |
102.3 K |
1984.01.29. |
17 |
16 |
Taiyuan |
38.8 E |
111.5 K |
1988.09.06. |
2 |
India |
17 |
Sriharikota |
13.9 E |
80.4 K |
1984.07.18. |
6 |
Izrael |
18 |
Palmachim |
31.9 E |
34.7 K |
1988.09.19. |
3 |
Megjegyzés: |
* |
1995-ben már nem üzemelt |