COPUOS (UN Committee on Peaceful Uses of Outer Space): Az ENSZ Közgyűlés által 1961-ben alapított a Világűr Békés Felhasználásának Bizottsága, amely egy tudományos-technikai, illetve egy világűrjogi albizottságot működtet. Jelentős szerepet játszik az ENSZ űrtevékenyégében, különöen az űrtevékenységre vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és törvénybe foglalásában.

OSA (Office of) Outer Space Affairs): az ENSZ Világűrrel Kapcsolatos Ügyek Irodája végzi a COPUOS feladatainak megoldását

IAF (International Astronautical Federation): Nemzetközi Asztronautikai Szövetség, amely nem-kormányközi szervezetként az asztronautika, de főleg az űrtechnikának és alkalmazásainak fejlődését hivatott előmozdítani. Tagjai nagyrészt nemzeti asztronautikai egyesületek, másrészt az űripar vállalatai és egyéb intézmények. Világkongresszusait és kiállításait évente más-más országban tartják meg.

IAA (International Academy of Atronautics): az IAF kongresszusainak társrendezője Kármán Tódor javaslatára 1960-ban alapított Nemzetközi Asztronautikai Akadémia. Fő céljuk a világon folyó űrtevékenység támogatása az emberiség közös céljainak megvalósítása érdekében. Kiemelten foglalkozik az űrhajózás jövőjével és a nemzetközi együttműködéslehetőségeivel. Konferenciákat szervez, folyóiratokat és tanulmányköteteket ad ki.

IISL (International Institute of Space Law): 1960 óta működik a Nemzetközi Világűrjogi Intézet. Nevével ellentétben nem intézet, hanem a világűrjogászok nemzetközi társasága. Évente szerveznek világűrjogi kollokviumokat.

COSPAR (Committee on Space Research): Az űrkutatók nemzetközi tudományos uniója, melyet 1958-ban speciális interdiszciplináris bizottságként hozták létre a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU - International Council of Scientific Unions) azzal a céllal, hogy folytassa a Nemzetközi Geofizikai Év (IGY - International Geophysical Year) sikeres programját. Célja az űrkutatási tevékenység támogatása, ennek érdekében kétévente nemzetközi tudományos kongresszusokat és kisebb konferenciákat szervez, könyveket és kiadványokat ad ki.

Fontos szerepet játszanak az ICSU más, az űrkutatásban bizonyos mértékig érdekelt tagszervezetei is, mint a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU - International Astronomical Union), a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IUGG - International Union of Geodesy and Geophysics), a Rádiótudományok Nemzetközi Uniója (URSI - Union Radio-Scientifique Internationale) stb. Az ICSU-ban és tagszervezeteiben Magyarországot az MTA képviseli. A független szervezetek közül az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO - World Meteorological Organisation), a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU - International Telekomminucation Union), illetve a távérzékelés területén a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság (ISPRS - International Society for Photogrammetry and Remote Sensing) említhető.

ASE (Association of Space Explorers): a világűrben járt űrhajósok nemzetközi szervezete, 1985-ben alakult és már több mint 200 tagja van

ESA (European Space Agency): európai országok űrügynöksége.

Interkozmosz: 1967-90 között a volt szocialista országok Szovjetunió vezetette szervezete, melynek Magyarország is tagja volt

Mivel az űrtávközlés gazdasági szempontból rendkívül nyereséges, így üzleti alapú szervezetek is működnek ma már.

Intelsat (International Telecommunications Satellite (Organisation)): szinte az egész világra kiterjedő szervezet, mely létrehozta saját távközlési műholdrendszerét és a hozzá tartozó földi állomások hálózatát. 1973 óta jogi személy, amely a világrendszert alkotó Intelsat holdak és a hozzá tartozó földi ellenőrző állomások tulajdonosa.

Intelsat tagországok (1991)

Eutelsat (European Telecommunications Satellite (Organisation)): az Intelsat európai megfelelője, amely európai tagjainak biztosít kapacitást űrtávközlési feladataikhoz.

Immarsat (International Maritime Satellite (Organisation)): a tengerhajózás biztonságának növelésére és a tengerészet céljaira történő hasznosítására alakult 1979-ben. Az ESA-tól és az Intelsattól bérelt holdakkal dolgoznak.

Eumetsat (European Telecommunications Satellite (Organisation)): európai meterorológiai alkalmazások miatt hozták létre, mely kormányközi szervezet és 16 ország számára biztosítja a meteorológiai műholdak használatát a Meteosat program keretében.

EARSeL (European Association of Remote Sensing Laboratories): a Távérzékelési Laboratóriumok Szövetsége a távérzékelés területén koordinálja az európai együttműködést.

KOSZPASZ-SARSAT (Koszmicseszkaja Szisztema Poiszka Avarijnüh Szudov-Search and Rescue Satellite Aided Tracking): a bajba jutott és megfelelő riasztóval ellátott járművek mentésének szervezését szolgáló műholdas nemzetközi szervezet, 1982 óta működik

NASA (National Aeronautical and Space Agency): a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóságot az Egyesült Államokban 1958-ban hozták létre országos szervként, amely a legnagyobb és legrégibb űrügynökség a világon. Hozzá tartozik az állami űrtevékenység minden polgári ágazata, a repülés is.

Legjelentősebb intézményei:

• Ames kutatóközpont (ARC - Amess Research Center), Kalifornia
• Goddard űrrepülési központ (GSFC - Goddard Space Flight Center) Washington D.C. mellett, ahol a különféle űreszközök fejlesztéseés irányítása folyik
• Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL - Jet Propulsion Laboratory) Kaliforniában, amely az űrszondák tervezésével és követésével foglalkozik
• Kennedy űrközpont (KSFC - Kennedy Space Flight Center) Floridában, amelynek feladata hordozóeszközök szerelése és indítása
• Marshall űrrepülési központ (MSFC -Marshall Space Flight Center) Alabama államban, amely a rakétafejlesztés hagyományos központja
• Johnson űrrepülési központ (JSFC - Johnson Space Flight Center) a texasi Houstonban, az űrrepülések irányítóközpontja.
• űrszondák követőhálózatát (DSN - Deep Space Network)
• az űrkutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazására szolgáló központokat (IAC - Industrial Application Center).

Az egykori Szovjetunióban nem volt egységes űrügynökség, a polgári és a katonai űrtevékenység irányítása nem vált el egymástól élesen.

űrkutatási programok: SZUTA (Szovjetunió Tudományos Akadémiája) Interkozmosz Tanácsa és Űrkutatási Intézete (IKI - Insztitut Koszmicseszkih Isszledovanyij)

műszaki feladatok: Általános Gépipari Minisztérium (MOM - Minisztersztvo Obcevo Mainosztrojenyija) volt a felelős

Oroszország örökölte a Szovjetunió űriparának 85 %-át, létrehozták 1992-ben létrehozták az Orosz Űrügynökséget (RKA - Rosszijszke Koszmicseszkoje Agensztvo), amely az orosz nemzeti űrprogramért, a nemzeti kapcsolatokért felelős állami szerv. Mellette megmaradt a Glavkozmosz, mely az űrtevékenység kereskedelmi hasznoításával foglalkozik.

ESA: európai űrtevékenységet irányító szervezet, amelyet a korábbi űrkutatái (ESRO - European Space Research Organisation) és rakétafejlesztési (ELDO - European Launcher Development Organisation) szervezetből hozták létre 1975-ben a nyugat-európai országok.

Feladatuk:

• Európa közös űreszközeinek kiválasztása, megvalósításának menedzselése
• saját hordozóeszközök és űrjárművek fejlesztésének támogatása
• az európai emberes űrprogramok irányítása

Alapelv: a befizetett tagdíjak jelentős része ipari megrendelések formájában visszakerüljön a tagországokhoz

Legfontosabb intézményei:

• az európai űreszközök működését irányító központ (ESOC - European Space Operation Centre), Németország
• a kutató-fejlesztő központ (ESTEC - European Space Research and Technology Centre), Hollandia
• információs központ (ESRIN - European Space Research Information Network), Olaszország

Magyarország 1991 óta külön együttműködési szerződéssel kapcsolódik az ESA-hoz.

CNES (Centre National d' Etudes Spatiales): Európa legrégibb űrügynöksége a francia CNES, mely 1962-ben alakult, és a nemzeti űrprogramot irányítja: hordozórakéták (Ariane) és műholdak készítése, francia űrhajósok programjának összeállítása.

DARA (Deutsche Agentur für Raumfahrtangelegenheiten): Németország űrügynöksége, 1989

BNSC (British National Space Center): Nagy-Britannia űrközpontja, 1985

ASI (Agenzia Spaziale Italiana): Olaszország, 1989

Magyarországon 1967 és 1978 között az Űrkutatási Kormánybizottság, 1978-91 között az MTA Interkozmosz Tanácsa látta el az irányítási feladatokat. 1992-ben jött létre a Magyar Űrkutatási Szervezet, amely egy a felügyelő miniszter alá tartozó Magyar Űrkutatási Tanácsból, az operatív feladatokat ellátó Magyar Űrkutatási Irodából és annak tanácsadó szervéből. az Űrkutatási Tudományos Tanácsból áll.

Az űrkutatás területén is több nemzetközi adatbázis létezik. Ezek számítógépes hálózatokon keresztül hozzáférhetőek. Kiemelhetőek a COSPAR által még a 60-a években szervezett Világ Adatközpont (WDC - World Data Center), amelyek az űrfizikai (geofizikai, napfizikai, ...) eredményeket és adatokat gyűjtik. A WDC A Greenbeltben (USA) a Goddard Központban, a WDC B Moszkvában, a WDC C az angliai Sloughban működik. Ugyanitt gyűjtik és rendszeresen publikálják a világűrbe indított űreszközök teljes listáját és pályaelemeit.

A Naprendszer kutatásában elért űrkutatási eredményeket a NASA Planetáris Adatok Rendszere (PDS - Planetary Data System) nevű adatbázia tartalmazza. A JPL-ben levő központokon kívül 7 alközpontja működik, amelyek a bolygólégkörökre, gyűrűkre, felszíni formációkra, kisebb égitestekre, bolygóközi plazmára stb. vonatkozó adatokat gyűjtik, rendszerezik és terjesztik. Már több mint 100 planetáris űrprogram adatait tartalmazza. Európában az ESA adatbázisai (IRS - Information Retrieval Service, ESRIN) 50 millió adatot tárolnak, melyek jelentős része dokumentumokra, cikkekre, konferencianyagokra, tervekre stb. vonatkozik.