Frissítve: 1998.11.01.
Kezdő oldal		A project feladatai és feltételei
		Kifejleszteni és fellőni két űrjárművet 1998-ban
		Egy orbiter és egy lander
		Önálló közepes teljesítményű hordozórakéta
		183.9 millió dolláros fejlesztési költség
		Adatok gyűjtése és visszajuttatása a Marsról
		Leszállás a déli sark közelében (80 fok Dél)
		90 napos lander küldetés
		400 km-es térképező pálya az orbiternek
		2 éves tudományos térképezés, 5 éves reléállomás funkció az orbiternek
	Az orbiter küldetésének rövid áttekintése
			Az MSP 98 orbitert egy Delta 7425 hordozórakétával lövik fel 1998 decemberében és 1999 szeptemberében ér a Marshoz. Kezdeti irányítás a Deep Space Network-ből történik (DSN).
			Indítás után 15 nappal megtörténik az első pályakorrekciós manőver (TCM1). Ezen kívül még 3 kisebb TCM-et terveznek az utazás során. A manővereket a hajózó alakzatban végzik el (cruise) hydralize meghajtókkal. A kommunikációt a nagyteljesítményű antennán (HGA) keresztül hajtják végre.
			Az 1999 szeptemberi érkezéskor az orbiter 29 órás elliptikus pályára áll, amely legalacsonyabb pontján (periapszis) légköri fékezést alkalmaznak a végső pályára álláshoz. Ez a manőver a lander 1999 decemberi érkezéséig lezajlik.
			A lander három hónapos munkája során az orbiter reléállomásként működik és csak kisebb kutatómunkát végez. Ez után elkezdi a térképező fázist, amelyben egy marsi éven (687 nap) keresztül vizsgálja a légkört és fényképezi a felszínt. Tudományos eszközei a PMIRR, amellyel a légkör portartalmát és vízgőztartalmát vizsgálják ill. a MARCI, ami a felszínről készít színes képeket. Teljesítve a feladatát 3 további éven keresztül szolgál reléállomásként a jövő Mars missziói számára.
	A Lander küldetésének rövid áttekintése
				Az MSP 98 lander egy Delta7425 hordozórakétával lövik fel 1999 januárjában és 1999 decemberében ér a Marshoz. Hasonlóan az orbiterhez a kezdeti irányítás a DSN-ből történik és a kapcsolatot a nagyteljesítményű antennán (HGA) keresztül tartják fenn. 15 nappal a kilövés után hajtják végre az első TCM-et, amit még négy követ az utazás során. Néhány perccel a légkörbe érkezés előtt a hajózó állomás, amely az utazás során támogatta a landert leválik. Ez után a penetrátorok is leválnak és függetlenül becsapódnak a felszínbe. Leszállás alatt a melegedéstől az elülső és a hátsó hőpajzs óvja a landert és a lassítása ejtőernyőkkel történik, amelyeket a Mars Pathfindernél is sikeresen alkalmaztak. Azonban a Pathfindertől eltérően itt rakétás fékezést alkalmaznak a földetérés előtt. Újítás, hogy a leszállás alatt is készít képeket a lander a MARDI rendszer alkalmazásával.
				Az érkezés 74 és 78 fok között a déli pólustól 1000 km-re. Erről a területről visszahúzódik a jég az évszakos változáskor, lehetőséget adva a Mars klimatikus történetének a vizsgálatához. A lander egy UHF antennán keresztül lép kapcsolatba a Földdel a MSP 98 orbiteren vagy a Mars Global Surveyoron keresztül. A közvetlen földi kapcsolat is lehetséges a MGA antennán keresztül.
				A felszín vizsgálatához a MVACS eszközkészletet használja, amely a "Párolgás és a Klíma Történelme" tudományos témát kutatja. A LIDAR egységet az Orosz Űrügynökség fejlesztette ki. Ezzel elemzik a levegő portartalmát. Az MVACS tartalmaz meteorológiai, fényképező és talajvizsgáló berendezéséket. A robotkarral lehet a vizsgálandó mintákat begyűjteni a közeli felszínről, amelyeket elemezve keresnek magyarázatot, hogy milyen mértékben alkotja a talajt fagyott víz és fagyott szén-dioxid az egyes évszakokban. A lander élettartalma kb. 90 nap, utána kimerülnek a telepek és végetér a működése.