Galilei-holdak
A Jupiter négy legnagyobb holdja:
Io,
Europa,
Ganymede,
Callisto.
- A Galilei-holdak olyan fényesek,
hogy akár szabad szemmel is megfigyelhetők lennének, ha a Jupiter nem vakítana el bennünket, (a Jupiter korongját kitakarva egyébként megfigyelhetők). A Jupiter négy
legnagyobb holdját 1610-ben
Galilei nem sokkal azután fedezte fel, hogy elkészítette első távcsövét. Méretük is elég tekintélyes, nagyobb távcsövekkel még felszíni alakzatok is felismerhetők e holdakon. Közülük az Európa a legkisebb, a Ganymede pedig a legnagyobb; az előbbi körülbelül akkora mint a Hold, az utóbbi a Merkúrnál is nagyobb. Mind a négy hold majdnem kör alakú pályán kering, méghozzá szinte pontosan a Jupiter egyenlítői síkjában.
- Galilei munkaadójának a firenzei Medici házból származó II. Cosimónak a tiszteletére a Jupiter holdjait "Medici-holdaknak" nevezte el és minden objektumnak egy Medici családbeli nevet adott. Az uralkodói nevekből egyébként semmi sem maradt meg.
- A Galilei-holdak nagyon gyakran átvonulnak a Jupiter korongja előtt, mögé kerülnek vagy eltűnnek a bolygó árnyékában, olyan jelenséget mutatva be ezzel, amelyeket már kisebb kézi látcsövekkel is megfigyelhetünk. (Azt az esetet amikor egy hold a Jupiter korongja mögé kerül, okkultációnak nevezzük.) Ezek az égitestek felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tettek a tudománynak, amikor fogyatkozásaik vizsgálatából sikerült megbecsülni a fény terjedési sebességét, elsőként a dán Olaf Römernek.
- A Jupiter holdjainak felfedezése részben azért volt nagy jelentőségű, mert a Jupiter a körülötte keringő holdakkal szemléletes modellt adott a Naprendszerre vonatkozóan. Ahogy a Jupiter körül a holdak keringenek ugyanúgy keringenek a bolygók a Nap körül.
- A Jupitertől mért távolságuk sorrendjében: Io,
Europa, Ganymede,
Callisto.
Io
- Az Io a Jupiter ötödik, méret szerint pedig a harmadik legnagyobb holdja.
-
- Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
- átmérő: 3630 km
- tömeg: 8.94e22 kg
Ió (Inakhosz) argoszi király lánya, Zeusz kedvese a görög
mitológiában. A féltékeny Héra haragjától tartva Zeusz hófehér tehénné változtatta Iót.
Europa
- Az Europa a Jupiter hatodik, méret szerint a negyedik legnagyobb holdja.
-
- Jupitertől mért távolsága: 670,900 km
- átmérő: 3138 km
- tömeg: 4.80e22 kg
Europé föníciai hercegnő a görög mitológiában. Zeusz beleszeretett, vad bika képében elrabolta és Kréta szigetére vitte. Tőle származik Zeusz Minósz nevű fia.
- A Jupitertől számítva a második Galilei-hold, és egyben a
legkisebb. Majdnem akkora, mint a Hold.

Fényvisszaverő képessége a Galilei-holdak közül a legnagyobb (0,64), s rendkívül sima felszínét a biliárdgolyóhoz lehetne hasonlítani. Kráterei nincsenek, felszínét világos és sötét sávok rácsozzák; törések, rovátkák és rövid, keskeny taréjok hálózata, melyek függőleges kiemelkedése általában 100 méter alatt marad. Ha valaha léteztek is rajta kráterek, a felszín felé ömlő jég elborította őket.
- A holdnak állandó légköre van.
Ganymede
- A Ganymede a Jupiter hetedik és egyben legnagyobb holdja.
-
- Jupitertől mért távolsága: 1,070,000 km
- átmérő: 5262 km
- tömeg: 1.48e23 kg
Ganümédész gyönyörű trójai ifjú volt a görög mitológiában. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétől, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.
- A Jupitertől harmadik, nagyság szerint pedig az első Galilei-hold, mely a Merkúrnál is
nagyobb.
- Fényvisszaverő képessége 0,4.
Felszíne kétfajta tájegységből áll:
- sötét, főleg szennyezett jégből álló ősi területekből, ahol sok a kráter
- világosabb, valószínűleg megolvadt és újabb lehűlésüket megelőzően az idősebb területekre ömlött jégből állnak.
Callisto
- A Callisto a Jupiter nyolcadik, méret szerint a második legnagyobb holdja.
-
- Jupitertől mért távolsága: 1,883,000 km
- átmérő: 4800 km
- tömeg: 1.08e23 kg
Kallisztó vadásznimfa volt a görög mitológiában. Zeusz szerette, Héra pedig gyűlölte. Miután Zeusz medvévé változtatta, hogy megvédje Héra bosszújától, a haragvó istennő lenyilazta. Zeusz Kallisztót az égre emelte, belőle lett a Nagy Medve csillagkép.
- A legkülső Galilei-hold.
Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött.
- A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverő képessége meglehetősen alacsony, 0,2.
- Kráterekkel legsűrűbben borított égitest a Jupiter rendszerében.
... Jupiter
... Io/.../Callisto
... Leda
/.../Sinope
... Szaturnusz
...