Korunk rohanó világában egyre kevesebb időnk jut a technika legújabb vívmányainak megismerésére. A minket körülvevő információáradatból egyre nehezebb kiszűrni az érdemi információkat. Ez a társadalom felnőtt tagjait éppen úgy érinti, mint a most felnövekvő nemzedéket. Sőt, az ő számukra ez a feladat, ha lehet, még nehezebb, mivel nem rendelkeznek tapasztalattal a szükségtelen adatok kiszűréséről. Ezért az iskoláknak egyre nagyobb a felelősségük a fontos tudásanyag átadásában. Sajnálatos módon a mai iskolák ennek a feladatuknak egyre kevésbé képesek eleget tenni. A megtanulandó tananyag egyre növekvő mennyisége, ezzel párhuzamosan pedig a tanítási órák számának a csökkenése mind nagyobb terheket ró a pedagógusokra. Ezt a folyamatot erősíti a diákok otthoni helyzete is: egy családban általában mind a két szülőnek dolgoznia kell, hogy elfogadható életszínvonaluk legyen. Gyakori az is, hogy egyik, vagy mindkét szülő nemcsak egy, hanem két műszakban is dolgozik, a megélhetést biztosítandó. Ennek eredményeképpen a szülők elvárják az iskolától, hogy pótolja az ő helyüket is, távollétükben nevelje a gyermeküket. Ennek a pedagógusok nem képesek eleget tenni, ami gyakran vezet konfliktusokhoz mind a diákokkal, mind a szülőkkel való kapcsolatban.

Jelenleg folyamatban van a magyar iskolarendszer átalakítása. Az eddigi porosz rendszerű oktatás helyett, ami főleg a lexikális tudásanyag elsajátítását szorgalmazta, át kell vennünk a nyugati országokban jelen lévő oktatási módokat. A mai magyar iskola a következő iskolafokozatra való bejutásra készít fel, lexikális, vagy elvont ismereteket ad. A tananyag túlzott sulykolása mellett a diákok nem tanulnak meg önállóan gondolkodni, szövegértési, probléma megoldási képességük alacsony, a megtanult ismereteket nem képesek alkotó módon alkalmazni. Erre a hiányosságra nagyon élesen világított rá a 2000. március 27. és április 7. között lezajlott PISA 2000 vizsgálat. A PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés elsődleges célja annak feltárása volt, hogy mennyire felkészültek a tizenöt éves diákok arra, hogy megállják helyüket a mindennapi életben. Készen állnak-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerőpiac követelményeinek, képesek lesznek-e - akár egész életükön át - új ismereteket befogadni, ezeket alkalmazni. A felmérésben résztvevő 32 országból a magyar fiatalok a meglehetősen szégyenletes 23. helyen végeztek, ami főleg az iskolarendszer elavultságának a bűne. Az emberek legtöbbje ezt mégsem érzi át. Hazánkban a régi pozitív tapasztalatok alapján még ma is él az az illúzió, hogy jelen szellemi tevékenységeink az élen járnak. Lexikonok és enciklopédiák szólnak feltalálókról és nagy hírű kutatókról, a magyar tudósok felkészültsége szinte legendaszámba ment külföldön. Ezzel szemben ma a magyar oktatás erősen hanyatlik. A kutatási-fejlesztési célokra fordított összegek tekintetében messze el vagyunk maradva Japán, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött. Mégpedig megfelelő támogatás, ráfordítás nélkül az ország versenyképessége, oktatási színvonala erősen csökken.

Ennek a romló tendenciának egy másik fontos tényezője, hogy a fiatalok egyre kevesebbet és kevesebben olvasnak. A Széchenyi Könyvtár 2001. évben felmérést végzett a középiskolások olvasási szokásairól a 15-17 évesek körében. Összehasonlították, hogy 15 évvel korábban és ma átlagos hétköznapokon mennyit olvastak-olvasnak a korosztály tagjai. A felmérés 300 százalékos romlást regisztrált. Az ezt kiváltó egyik ok az új szórakozási formák megjelenéséhez köthető. A számítógépek, az Internet elterjedése egy teljesen új világot nyitott meg a fiatalok előtt. A számítógépes programok virtuális valósága képes teljes egészében átvenni a valódi világ helyét a gyerek gondolkodásában. Minél több időt tölt el a gép előtt, belesüllyedve a számítógépes programok - a chat és a játékok - világába, annál otthonosabban mozog ebben a kiberkörnyezetben. Fokozatosan bezárkózik a külső világ elől, hiszen annak szabályai egészen mások, mint amit megszokott.

Hogyan lehetne a diákok egyre több számítógép-használatát töltött idejét kihasználni az oktatás folyamán? Erre a legjobb választ az otthoni projektmunka adja. Az átalakuló oktatási stratégia és a csökkenő óraszám mindenképpen az ilyen jellegű tanítási formákat helyezi előtérbe. Ennek bevezetését, megvalósítását elősegíti a fiatalok vonzódása a számítógépekhez. Egy olyan feladat, amit a monitor előtt ülve is meg lehet oldani, vonzóbb, mint amihez papírra és ceruzára van szükség. A mai tanulók nagy része szívesebben készít egy prezentációt a tevékenységéről, mint hogy dolgozat formájában adja be azt. Egy gyakorló tanárnak ezt célszerű figyelembe vennie.

A jelen szakdolgozat igyekszik megragadni a tanulók érdeklődését az informatikai vívmányok iránt. HTML formátuma miatt interaktív webes felülettel rendelkezik, a benne szereplő információknak rögtön utána is lehet olvasni. Ezért, amennyiben lehetőség van rá, érdemes az oldal tartalmát több kisebb részre felosztani és azt különböző tanulók között kiosztani, azzal a kiegészítéssel, hogy mindenki mélyebben járjon utána a saját részanyagának. Az oldalon szereplő tudásanyagot nem csak a fizikában, hanem a többi természettudományos tárgy tanítása során fel lehet használni. A csillagászati témából következően a legjobban természetesen a fizikához és a földrajzhoz kötődik, de kiegészíthetik akár a biológia-, akár a kémiaórákon tanultakat is.

Az oldal egyik lehetséges alkalmazási módja, ha tanórán maga a tanár mutatja be egyes részeit, az anyaghoz kapcsolódóan. Például, amikor a Föld felépítését tárgyaljuk, a lemeztektonikánál vagy a földrengésfigyelésnél található képek segítséget nyújthatnak a mélyebb megértésben. Ugyanígy felhasználhatóak - a biológiához kapcsolódóan - a légkör összetevőinél szereplő ábrák az ózon káros hatásairól az élő szervezetekre. Ezt a felsorolást hosszan lehetne folytatni, hiszen csak az oktató fantáziája szab határt a lehetséges felhasználási módoknak.

Sajnálatos módon a magyar oktatásban jelen lévő legtöbb fizika- és földrajz tankönyv nem tud megfelelő figyelmet fordítani az űrtechnika felhasználási módjainak. A fizikatankönyvek többsége az utolsó évfolyamra halasztja a csillagászat témakörét. Ráadásul itt is csak nagyon kis részét teszi ki a tananyagnak, hiszen említést kell még tenniük a modern fizika eredményeiről is, amihez csak az utolsó évre szereznek megfelelő ismereti alapokat a tanulók. Ennek megfelelően a hatalmas anyagban elveszik az űrfelvételek sokrétű hasznosítási lehetősége. Ezeken kívül a diákok nagy része erre az időre már eldöntötte, milyen irányban szándékozik továbbtanulni, s ezért a fizika tanulását gyakran felesleges tehernek érzik. Ezért nem is fektetnek a minimálisnál több energiát a tanulásába. A földrajzoktatás hasonlóan nehézségekkel küzd: a megtanulandó anyag hatalmas méretéhez képest itt még kevesebb idő áll a tanárok rendelkezésére. Hiszen megtanításra vár a természetföldrajz mellett a társadalomföldrajz is, s ezekhez képest az űrtechnika igencsak eltörpül. Ezért érdemes a tanulókat ösztönözni az egyéb olyan ismeretbővítő források használatára is, mint amilyen például ez az oldal.

vissza a főoldalra

Források:
Beszteri Béla: A tudásalapú társadalom megteremtésének göröngyös útja
A PISA 2000 vizsgálatról
Amikor a tankönyvek szépek

Utolsó módosítás: 2005.05.05.