A víz az élet egyik legfontosabb alkotóeleme, de azért belőle is káros a túl sok. Ha egy folyó vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék esik rövid idő alatt, vagy hóolvadás idején az elszállítandó vízmennyiség annyira megnövekedhet, hogy az már nem fér el a folyómederben és árvízként elönti a környező területeket. Az ott élők természetesen régóta ismerik ezt a környezeti csapást és megpróbálnak védekezni ellene. A folyószabályozás során átvágják a folyó kanyarulatait, ezzel rövidítve a víz útját és meggyorsítva a lefolyását. Ha gyorsabban folyik le egy víztömeg a folyón, akkor kevesebb ideig tud feltorlódni, kisebb lesz az árvíz kialakulásának az esélye. Természetesen a gátépítés szervesen kapcsolódik ide, hogy az esetleges magas vízállást is az ártér területén tudjuk tartani. Mindezen erőfeszítések ellenére napjainkban egyre több gondot okoznak az áradások. A vízgyűjtő területeken található erdők nem engedték, hogy az összes csapadék azonnal a folyóba jusson, hanem mintegy folyamatosan "adagolták" azt. Ha azonban ezeket az erdőket kivágják, akkor megszűnik ez a védelmi rendszer. Jó példa erre az évenként ismétlődő tiszai árvuzek esete, ahol a fő problémát a Kárpátokban folyó erdőirtás okozza.

Az árvizek elleni védekezésben is fontos tényező a lehetséges veszélyhelyzetek előrejelzése. A terület pontos magasságtérképével megállapítható, mely területek vannak veszélyben, hova kell jobban összpontosítani a védelmet. Az időjárás-előrejelzés, valamint a leesett csapadék meghatározása alapján meg lehet határozni a várható vízszintet. Végül pedig az árvíz folyamatos nyomon követésével aktualizálni lehet az áradás viselkedését és ennek megfelelően lehet változtatni a védekezés módján. Az így megszerzett információkkal pedig optimalizálni lehet a jövőbeli védekezések módját.

	Animáció megtekintése (1,3 MB)
Digitális magasságmodell.	Árvíztérképek sorozatából készített animáció (Csehország, Troubky város környéke, 1997 július)

A Mississippi 1973 márciusi áradása. A Mississippibe csatlakozik a Missouri (a-nál) és az Illinois folyó (B) Landsat-1 felvétel.	Ugyanaz az áradás az űrrepülőgépről fényképezve...	... valamint egy radarképpel megörökítve.

A nagy méretű kép (1,1 MB)

A Körösök és a Maros 2004 áprilisi áradása. (a Terra adatai alapján) (térkép: Elaine Anderson)

De nem biztos, hogy egy terület árvízmentesítése után nem fordulnak elő vízkárok. A gátak mögött ugyanis megnő a belvízveszély mértéke. A veszélyeztetett területekről csatornákkal és szivattyúkkal kell eltávolítani a felesleges vizet, amely különben a földeken maradva tönkretenné a vetést. Magyarországon már régóta folyik a belvíz sújtotta területek vizsgálata. A műholdas felvételeket is felhasználva könnyen juthatunk átfogó, regionális ismeretekhez.

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
Mapping the Extent of Flooding
Flood Management (DHI)
Bosnia-Herzegovina, Croatia and Romania - Spring Flooding
Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON 1997-) Programja és annak egyéb alkalmazásai

Utolsó módosítás: 2005.05.10.