A technika folyamatosan, hatalmas iramban fejlődik, a műszereink egyre kisebbek és pontosabbak lesznek. Ez a haladás megjelenik a műholdak műszereinél is. Az egyre pontosabb mérések pedig újabb és újabb kutatási lehetőségeket nyitnak meg. Manapság már centiméteres, sőt, akár milliméteres pontossággal is meg tudjuk határozni egy tárgy helyzetét a földön. Az adta az ötletet a kutatóknak, hogy imígyen a Föld felszínének a mozgásait is figyelemmel lehetne kísérni. A Föld kérge ugyanis állandóan mozgásban van, és mivel a rétegek súrlódnak egymáson, feszültség halmozódik fel bennük. Időnként annyi energia gyűlik össze, hogy a rétegek hirtelen elcsúsznak egymáson, és az így felszabaduló energiát mi földrengésnek érezzük.

Műholdakkal állandóan megfigyelés alatt tarthatjuk a Föld felszínét, feljegyezve a legapróbb mozgásokat is. Erre a célra tökéletesen megfelelő rendszer a GPS. A felbontása megfelelő, műholdjai lefedik az egész Föld területét és nem utolsó sorban már teljesen kiépült a rendszer. Ha pedig elegendő adatot gyűjtöttünk össze egy-egy területről, már csak meg kell várni, hogy kipattanjon ott egy földrengés és így megalkothassuk a földrengések előrejelzésének elméletét.
Erre tökéletes alkalommal szolgált két Kaliforniai földrengés. 1993-ban Los Angelest rázta meg egy pusztító, 6.7-es magnitúdójú Northridge földrengés. A mérések már két hónappal előtte azt mutatták, hogy a Föld kérge azon a területen szokatlanul aktív volt. A GPS által hat évre visszamenőleg készített felvételek alapján pedig még meg is tudták jósolni a földrengés várható nagyságát és mélységét.

A térség szeizmikus aktivitása	Egy 2500 férőhelyes parkolóház a földrengés után.

A másik ilyen remek alkalom a műholdas előrejelzések pontosítására az 1999-es "Hector-Mine" földrengés volt. Ez a nevét egy elhagyatott, közeli bányáról kapta. Szerencsére az egész rengés a Mojave-sivatagban történt, ezért nem okozott anyagi kárt. Az általa szolgáltatott információk értéke viszont felbecsülhetetlen. Mivel a területről már régóta rendelkezésre álltak a megfelelő felvételek, ezért a földrengés során mért adatok tovább pontosították az ismereteinket a Föld mélyében lejátszódó folyamatokról.

A sivatag felszíne a Hector-mine földrengés után.

A földrengések előrejelzésének kutatása még sok lehetőséget rejt magában. Sajnos egyelőre még csak az tudjuk előre jelezni, hogy mely területeken várható a közeljövőben földrengés. De ez a jóslat sem biztos száz százalékig, mint ahogy nem tudjuk napra pontosan megmondani, hogy meddig halmozódhat még a földkéregben a feszültség, mikor fog pontosan kitörni a rengés.

Földrengések leggyakrabban a kéreglemezek találkozásánál alakulnak ki, ahol az óceáni kéreglemez a szárazföldi alá csúszik. Egy ilyen terület található Dél-Alaszkában is. Az utóbbi időben furcsa jelenségre lettek figyelmesek a tudósok azon a területen: a gleccserek visszahúzódásával egyidejűleg megnőtt Alaszka déli részének a földrengés-veszélyeztetettsége is. Ugyanis a jég fogyásával csökken a földkéregre ható nyomás is, és így a felhalmozódó feszültségek könnyebben okozhatnak földmozgásokat.

A földrengések számának és erősségének növekedése.

2004. december 26-án hatalmas, 9-es magnitúdójú földrengés rázta meg Szumátra délnyugati részét, kiváltva az egyik legpusztítóbb szökőárat az emberiség történetében. Szumátra partjainál a cúnami hullámai elérték a 34 méteres magasságot is, az ároszlop sebessége másodpercenként 7-8 méter volt és az elárasztott terület 5 kilométernél is hosszabb volt. A földrengés hatására felgyorsult a Föld forgása, vagyis a napok hossza mintegy 2.68 mikroszekundummal csökkent, az északi pólust 2.5 cm-rel eltolta a 145°-os keleti hosszúság irányába és a Föld lapultsága 10 milliárdod résszel csökkent. Természetesen egy ekkora kaliberű esemény már az űrből is nagyszerűen megfigyelhető.

India keleti partjait eléri az árhullám.	Sri Lanka kárt szenvedett területei (vörös színnel feltüntetve)
Thaiföld, az árhullám előtt és után.	A Szumátrai pusztítás.

Néhány képpár a szökőárról (Kalutara part, Sri Lanka) :

és a nyomában járó pusztításról (Banda Aceh part, Indonézia)

(Quickbird felvételek)

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
USGS Earthquake Hazard Program
National Geographic Magyarország
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
Tsunami pictures
Retreating glaciers spur Alaskan earthquakes
A világ aktuális földrengéstérképe

Utolsó módosítás: 2005.05.10.