Már az ókor embere is töprengett rajta: vajon milyen alakja van a Földnek, mi található a Föld felszínén? Az űrtechnika színre lépése előtt e kérdésekre a geodéták, térképészek a Föld felszínén végzett méréseik alapján igyekeztek választ adni. Bár nagyon kevés régi térképleletet ismerünk, mégis valószínűsíthető, hogy már Mezopotámiában, vagy a Nílusmentén léteztek térképek adózási célokra, vagy a földfelosztás rögzítésére. Kínából is ismeretesek ilyenek az i.e. II. évezredből. Közép-Amerika elfoglalásakor a spanyol hódítók az indián őslakosság magas fejlettségű térképészetével találkoztak, de ennek "termékei"csaknem teljesen megsemmisültek.

Az ókori görög és római tudósok már nagyon sok mindent tudtak a Földről, s így azt is, hogy Földünk gömb alakú. Sőt, Eratoszthenész (kr. e. 276-193) a ma ismert értéktől alig tízszázaléknyi eltéréssel meg tudta mérni a Föld sugarát. Ezután csaknem 2000 évig senki sem foglalkozott a Földdel. A térképtípusok sokasága, a különféle ma is használatos vetületek mind az újkor kezdetén, az 1600-as években alakultak ki. Ekkor kezdték el a módszeres földmérést, s a földtudományt tulajdonképpen az ennek során jelentkező ellentmondások, problémák vitték tovább. A vetülettan megalapítója, Nicolas Mercator (1620-1684) német matematikus, csillagász, földmérő mérnök a XVII. században több, ma is használt térképtípust fejlesztett ki. Legnevezetesebb közülük a légi és tengeri navigációban ma is használt szögtartó hengervetület.

A világ térképe Ptolemaiosz Geográfia című művének első nyomtatott megjelenéséből (Bologna, 1477)	Az első nyomtatott térkép, amely a teljes amerikai kontinenst ábrázolja (Münster, 1540)

A műholdak megjelenésével egy csapásra leegyszerűsödtek a térképészek gondjai. A távérzékelési adatok felhasználásával napra kész információkkal rendelkeznek a Föld felszínének állapotáról. A műszerek felbontásának növekedésével az űrfelvételek megközelítették a földi mérések pontosságát, s így érdemben is fel lehet használni őket. A legújabb technikák alkalmazása - a radaros magasságmérés, a sztereóképek és a digitális magasságmodellek készítése - szintén elősegíti a távérzékelési adatok térképészeti egyre növekvő mértékű alkalmazását.

3 D-s sztereó felvétel Katmanduról és a környező hegyekről Nepál középső részén. (1997 március 20/21.)	Az űrsikló radaros topográfiai képe Hokkaidó szigetéről.

A GPS-rendszer segítségével a földi térképezés is egyszerűbb lett. Az eddig használt háromszögelési módszer helyett elég leszúrni a GPS-vevőt és az deciméteres pontossággal megadja a helyét.

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
A történetiség a térképeszetben
Ptolemy's Geography
Maps and Globes
A gömbtől a geoidig
The Shuttle Radar Topography Mission
Radar Stereo; Interferometry
Korszerű távérzékelési eljárások

Utolsó módosítás: 2005.05.05.