A Föld felszínének a hőmérséklete nem állandó, időben és területileg egyaránt változik. Változik az évszakok és a napszakok váltakozásával, de még az emberi tevékenység is hatással van rá. A hőmérsékletnek és annak változásainak a nyomon követése két módon lehetséges. A klasszikus megoldás, hogy hőmérőket helyezünk ki és jegyezzük fel a hőmérséklet ingadozásait. A hőmérők minden meteorológiai mérőházikó felszereléséhez hozzátartoznak, s ezeket a házikókat szerte az országban látni lehet. Ezek azonban csak a felszín feletti másfél-két méteres magasságban lévő levegő hőmérsékletét mérik.
A másik mérési lehetőség a műholdas hőmérséklet mérés. Ekkor a felszín infravörös hősugarait érzékelik a műholdak műszerei, s így készítik el egy terület hőtérképét. Ezek az adatok közvetlenül a talajfelszínre vonatkoznak s így jól kiegészítik a földi állomások értékeit.
A felszín hőmérsékletének megfigyelésével információkat szerezhetünk az időjárás változásáról, a globális felmelegedés folyamatáról és a városok hatásáról a környezetükre.

2003 júliusi felszíni hőmérsékleti térkép.	Magyarország felszíni hőmérsékleti térképe 1996 júniusában. (NOAA/AVHRR felvétel)

A hőmérséklet évszakos különbségei Afrikában 1996 és 2000 között januárban...

...és júliusban. (NOAA felvételek)

A 2001 és 2003 júliusi nappali felszíni hőmérséklet összehasonlítása. A piros terület Franciaország déli és keleti részén azt mutatja, hogy ott 10 °C-kal melegebb volt 2003-ban, mint 2001-ben. A fehér részeken ugyanakkora volt a hőmérséklet, míg a kékkel jelzett területeken hidegebb volt.

A NASA kutatói a TRMM műhold adatait vizsgálva arra figyeltek fel, hogy a nagyvárosok szél alatti oldalán, 30 - 60 kilométeres távolságban, átlagosan 28 %-kal több eső esik nyáron, mint a szél felőli részeken. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a városok felett hősziget alakul ki, ahol felfelé irányuló légáramlat uralkodik. A gyorsan felemelkedő levegő viszont elősegítheti a zivatarfelhők kialakulását, amelyeket az uralkodó széljárás kisöpör a környező területekre. Így azokon a helyeken több csapadék esik, mint egyébként esne.

A Landsat felvétele Szegedről és környékéről. A hőmérséklet kékkel van jelezve, ahol élénkebb, ott magasabb a hőmérséklet. Láthatóan jól kirajzolódnak Szeged utcái.

A nagyobb városok által okozott csapadéktöbblet (kékkel jelölve) elhelyezkedését szemléltető ábra. A szél délnek és keletnek szállította az esőfelhőket. (A TRMM radarmérései alapján.)	Bemutató animáció a városi hőszigetek által okozott zivatarfelhők kialakulásáról (4,6 MB)

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
Hőmérők Föld körüli páylán
Satellite act as thermometers in space, show Earth has a fever
Urban heat island make cities greener
Surface parameters derived from METEOSAT imagery
Coastal cities turn up the heat on rainfall
NASA satellite confirms urban heat island increase rainfall around cities

Utolsó módosítás: 2005.05.10.