Az ember megjelenése óta termel olyan fizikai és kémiai hulladékot, amely megváltoztatja a talaj, a levegő és a természetes vizek eredeti összetételét. Az őskorban a környezetszennyezés legelső oka az emberi ürülék lehetett. A salakanyagokból baktériumok juthattak az ivóvizekbe, megfertőzve az ott élőket. Vizsgálatok feltárták, hogy a Zambiai Broken-dombnál 200000 éve élt emberfélék (Hominidae) ólommérgezésben szenvedtek, mert ólom szivárgott be az érctartalmú kőzetekből a lakhelyül szolgáló barlangnál lévő vízforrásba. Ezekkel nagyjából egy időben, a tűzgyújtás felfedezésével, a légkör szennyezése is megkezdődött. Az ipari civilizáció kifejlődésével pedig meggyorsultak a környezetet pusztító folyamatok.

A Föld talajtakarója létfontosságú a növények számára: a benne található tápanyagokat használják fel növekedésükhöz, sejtjeik építéséhez. Az ember környezet-átalakító tevékenysége érzékenyen érinti ezt is. A savas esők megváltoztatják a kémhatását, kioldják belőle a tápanyagokat. Az ásványkincsek után folyó hajszában hatalmas területek válnak a külszíni fejtések martalékává. Valamint a nem megfelelő földhasználat miatt hatalmas területek sivatagosodnak el.

Külszíni szénbánya nyugat-Virginiában.	Szénbányászat a hegy tetjének elbontásával a Sziklás-hegységben.

Egy terület elsivatagosodásának több oka is lehet. Főleg a fejlődő országokra jellemző, hogy elmaradott termelési módszerekkel rendelkeznek, viszont aránylag nagy népességet kell ellátniuk. Ez sok helyen a Földek kiuzsorázásához vezet. Dél-Amerikában az Esőerdők felgyújtásával, irtásával jutnak új termőföldekhez, ami következtében a talajt néhány év alatt elmossa a csapadék. Afrikában ellenben a túllegeltetés a bajok forrása. Az egyre gyarapodó állatállomány teljesen lelegeli a szavannák növényzetét, és a sivatag foglalja el a helyét.
A Közép-Ázsiai Aral-tó is hasonló problémával küzd: túlöntözés miatt csökken a vízszintje, egyre közelebb kerül a kiszáradáshoz. A tó egy lefolyástalan területen alakult ki, vízszintjét a párolgás és a bele torkolló folyók (Amu-darja és Szir-darja) vízhozamának egyensúlya szabályozta. Amióta azonban a folyók menti területeken intenzív öntözéses mezőgazdaság alakult ki, a tóba jutó vízmennyiség nagyon lecsökkent. Így a párolgás miatt a tó területe csökkenni kezdett. Ennek következtében a víz ásványianyag-tartalma jelentősen megnövekedett, élővilága megváltozott, szegényebb lett, ráadásul sok parti település távol került a víztől.

A Kongói esőerdők kipusztulása

Mauritania. (fotó: Gray Tappan)

A Senegal-folyó környezetének elsivatagosodása. 1972-es Landsat felvétel.	Ugyanaz a terület 1990-ben. A vörös területek öntözött cukornád és rizsföldek.

	1977 1984 1989 1995
Szárazra került hajók az Aral-tónál (fotó: Edward Igor, 1981)	Az Aral-tó területének csökkenése 1977 és 1995 között. (Landast felvételek)

Az emberi tevékenység egy másik módon is megváltoztatja a Föld felszínét: a levegőbe bocsátott koromszennyeződés egy idő után leülepedik, tovább szennyezve a talajt. Ennek önmagában nem lenne túl nagy jelentősége, ám a korom nagy része a légáramlatok segítségével eljut az Északi-sarkvidékre és ott borítja be a jégtakarót. A korom borította jég viszont sötétebb, jobban elnyeli a napsugarakat, és így megolvad. Tehát a koromszennyezés részt vesz a globális felmelegedésben és segíti a sarki jégtakarók olvadását. A kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy az Északi-sark feletti levegő koromtartalmának egyharmada Dél-Ázsiából, a másik egyharmada a Földön elégő növényekből, a többi Oroszországból, Európából és Észak-Amerikából származik. Dél-Ázsia kiugró szerepét két tényező magyarázza: először is itt található a legnagyobb ipari korom-kibocsátás a világon, másrészt az itt uralkodó légáramlatok a felső atmoszférába emelik a szennyeződést, ahonnan könnyen el tud jutni az Északi-sarkvidékre, míg az Európai és Orosz szennyezés a felszínhez közelebb mozog.

Koromszemcse a mikroszkóp alatt. (fotó: D.M. Smith, University of Denver)	Ipari és biomasszából származó korom kibocsátás.

Bemutató animáció a korom által okozott felmelegedésről. (1,5 MB)

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
A környezetszennyezés rövid története
Inter-basin Transfers & the Death of the Aral Sea
Satellite Based Desertification Monitoring in the Mediterranean Basin
Desertification of farmland and rangeland
USGS Earthshots: Satellite images of environmental change
Time to save the Aral Sea?
Black and White: Soot on Ice

Utolsó módosítás: 2005.05.10.