Az időjárás előrejelzésének a jelentősége az mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés kialakulásával nőtt meg. A földművesek, a pásztorok, valamint a halászok képesek voltak előre jelezni a másnap várható időjárást, úgy, hogy összefüggéseket találtak a természeti jelenségek között. Ilyen népi megfigyelés például, hogy ha Medárd napján (június 8.) esik, akkor még negyven napon keresztül esni fog. Ez az esetek mintegy 70%-ában helyesnek bizonyul.

A technika fejlődésével megnőtt az igény a pontosabb, tudományosan megalapozott időjárás-előrejelzésre. Rendszeres meteorológiai észlelést a történelmi Magyarország területén 1753-tól regisztráltak: A Nagyszombati Érseki Egyetemen Weiss Ferenc készített időjárási feljegyzéseket. 1863-ban már 40 meteorológiai állomást tartottak nyilván. A fejlődés a huszadik században felgyorsult, nem kis mértékben a technika fejlődésének következtében. A földi mérőállomások által közvetített adatok gyakran nem voltak elégségesek az időjárás gyors előrejelzéséhez, szükségessé vált a felső légkör vizsgálata is. Erre a feladatra a meteorológiai ballonok, majd pedig a műholdképek váltak igazán alkalmassá.

Stevenson-féle meteorológia mérőházikó.	Rádiószonda indítása a pestszentlőrinci mérőhelyen.

A műholdak érzékelik a felhőborítottságot, a levegő páratartalmát, a légmozgásokat, valamint a felszíni hőmérsékletet. Az így nyert adatok az épp aktuális állapotát jellemzik a Földnek, melyeket azonban fel lehet használni az időjárás előrejelzéséhez is. Így nyomon lehet követni a kialakult légköri képződmények, hurrikánok, ciklonok, anticiklonok mozgását, vagy meg lehet becsülni kialakulásuk valószínűségét. Az előrejelzések mindenki számára elérhetőek és a pontosságuk pár napos időtartamra kielégítő.

2005 április 19-ei infravörös kép Magyarországról. (Meteosat felvétel)	Ugyanaznap reggel hat órakor készült radarfelvétel a lehullott csapadék mennyiségéről. (földi radarállomások felvételeinek összegzése)

Az El Nino és az La Nina.

Az utóbbi években sokat lehetett hallani az El Nino-ról és hatásairól. Bár ezt a jelenséget már évszázadok óta ismerték, a XX. század közepéig csak nagyon keveset tudtak róla. Ez a jelenség főleg a Csendes-óceán térségében okoz jelentős változásokat, bár hatásai gyakran világméretekben is érzékelhetőek. Az 1997-98-as El Nino például 34 millió US dollár kárt, és 24 ezer ember halálát okozta a hozzá kapcsolódó áradásokkal, aszályokkal és erdőtüzekkel.
De mi is ez a jelenség tulajdonképpen? A szó jelentése fiúgyermek, amelyet azért kapott, mert mindig karácsony tájékán jelenik meg a Dél-Amerikai partoknál. Alapesetben a szél ezen a területen nyugat felé fúj, s ezáltal a tengerszint magassága mintegy fél méterrel magasabb Indonéziánál, mint Ecuadornál. Emiatt a magasságkülönbség miatt a keleti részen a mélyebb szintekről hideg víz áramlik fel. Ez a tápanyagban gazdag víz nagyon fontos a halászat és az éghajlat szempontjából.

A Csendes-óceán normális viszonyok között.

El-Nino-s években azonban a gyenge szelek miatt a meleg víz elfoglalja a Csendes-óceán teljes trópusi területét. Így, a feláramló hidegebb víz hiányában, radikálisan csökken a halállomány és a légkör instabillá válik, nagy változásokat okozva a Föld nagy térségeinek időjárásában. Ilyen El Nino-s időszakok, átlagosan 2-7 évente fordulnak elő.

A Csendes-óceán El Nino időszakban.

A tengerfelszín hőmérséklete normál esetben és El Nino idején, 1982-ben. Forrás: Columbiai Egyetem	A tengerfelszín hőmérséklete az 1997-98-as El Nino telén.

A La Nina ezzel szemben sokkal szelídebb jelenség. Neve leánygyermeket jelent és a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén előforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt hozza magával. Ekkor a keleti szelek megerősödnek és a hidegebb tengervíz feláramlása intenzívebbé válik. Ezáltal pozitív hatással van a halászatra és nagyon stabillá teszi a légkört. Éppen ezért később is vált ismertté, mint testvére, az El Nino.

A Csendes-óceán La-Nina időszakban.

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
Alapfogalmak az időjárásról, nyomási képződményekről és a frontokról
Oceanic and Atmospheric Weather Phenomena
Az időjárás előrejelzése: jóslás vagy tudomány?
Remote Sensing Uses
Aktuális műholdképek Magyarországról (OMSZ)

Utolsó módosítás:2005.05.10.