Az emberi civilizáció szoros összefüggésben áll a mezőgazdasági termeléssel. A megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló élelem lehetővé teszi a technika és a kultúra fejlődését, míg az élelemhiányos területeken a létfenntartásra fordítódik az ott élők összes energiája. Ezért is nem alakulhatott ki az ókorban fejlett civilizáció például a sarkvidékek közelében, viszont a termékeny folyamvölgyek bölcsőül szolgálhattak a modern emberiségnek. Ugyan ma már a világméretű kereskedelmi szálak miatt nem jelent olyan nagy gondot a mostoha éghajlatú területeken sem az élelmezés, az emberek létszámának nagymértékű növekedése miatt szükséges az egyre hatékonyabb mezőgazdasági módszerek alkalmazása. A műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásával egy területen sokszoros termésnövekedést lehet elérni. Azonban ezeknek a szereknek a korlátlan alkalmazása hatalmas természeti károkat is tud okozni. Ezért egyre növekszik az igény a környezetbarát mezőgazdaság iránt úgy, hogy a termelékenység lehetőleg még növekedjen is.

A műholdas távérzékelés itt is a segítségünkre siethet. A növényzet által visszavert elektromágneses sugárzás segítségével korán megállapítható a vetemények megbetegedése, még mielőtt az akár szabad szemmel láthatóvá válna. A beteg területek helyének pontos meghatározása azután felhasználható a precíziós mezőgazdaságban: a műholdképek alapján összeállítható egy olyan térkép a területről, ami tartalmazza a kezelendő (beteg, gyomos) részek koordinátáit. A felszínen a permetezőgépet üzemeltető traktor GPS vevővel folyamatosan méri a pozícióját a táblán és csak azokon a területeken, illetve olyan mennyiséggel permetez, amelyet a kezelést tervező személy előre meghatározott.

A kansasi Garden City környéke. Jól megfigyelhetők az öntözött területek. Középen az Arkansas folyó húzódik. (Spot felvétel)	Öntözéses területek a Kanadai Lethbridge közelében. (SPOT felvétel)

Az országok, közösségek gazdálkodásának nélkülözhetetlen eleme a termés pontos, megbízható előrejelzése. A termést a vetésterületen és a területegységben betakarított termésben mérjük (termés = terület * hozam) Ennek meghatározása elvileg egyszerű, ám a gazdaságok száma, ahonnan adatokat, mintákat kellene szerezni, és egyéb tényezők miatt ez nehézkes. Ezért korán, már a nyolcvanas évek elején felvetődött, hogy az objektív műholdfelvételeket használjuk fel a termés-előrejelzéshez. A felvételeken az egyes táblarészletek részletes bontásban (0,04 - 0,1 ha) azonosíthatóak, és a növények által visszavert sugárzás, valamint annak időbeli változása nemcsak a növény azonosítását teszi lehetővé, hanem állapotát, fejlettségét és fejlődését is tükrözi.
Magyarországon a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1997 óta minden évben pontos termésbecslést ad a nyolc legnagyobb területű szántóföldi növényre (pl. búza, kukorica, napraforgó) már az aratás előtt. Az év során öt alkalommal ad számszerű és térképpel kiegészített termésbecslést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
Csornai Gábor: Termésbecslés űrfelvételekkel, Természet Világa, 2001. II. különszám
A precíziós gyomszabályozás alapelvei, céljai, gyakorlati alkalmazásának lehetőségei
Precíziós mezőgazdaság kiépítésének feltételrendszere
Local crop diagnosis and yield forecasting
The View from Space
Agriculture

Utolsó módosítás: 2005.05.10.