A régészek az első világháború óta használnak légifelvételeket, hogy a régi korok betemetett maradványait felkutassák. Jónéhány régész, amikor az első világháborúban szolgált, különös vonalakat és köröket vett észre, amelyeket nem lehetett a felszínről észlelni. A háború után felkeresték ezeket a helyeket és ott régi korok maradványaira bukkantak.

A régészek, amikor légifelvételeket elemeznek, a növényzet, a talaj és a felszín apró eltéréseit keresik.
Egy adott szántóföldön a gabona, normál körülmények között, nagyjából mindenhol azonosan fejlődik. Ha azonban a területen régen épületek voltak, annak volt falai felett a talaj vékonyabb, mint körülötte, és így a gabona csökevényesebb lesz. Ahol pedig árok húzódott, ott mélyebb, lazább, porózusabb a talaj, és így a növények kedvezőbb körülmények között növekedhetnek, magasabbak, dúsabbak lesznek. Ezek a különbségek a földről gyakran alig láthatók, míg a magasból jól megfigyelhetőek.

Egy 1979-ben felfedezett római villa maradványai egy alacsonyan készült légifelvételen.	Ugyanaznap készült felvétel a területről. A villa körvonalai halványan felfedezhetők.

A talaj különbözőségei is felfedezhetők távérzékelési módszerekkel. Ahol egy régi út, vagy csatorna húzódott, az azokat befedő talaj gyakran különbözik a környezetétől. A felszínen pedig kis egyenetlenségek találhatók a régi létesítmények helyén, s ezek árnyékai a kora reggeli, vagy késő délutáni, ferdén beeső napfénynél észrevehetőek. Ezeket a jeleket általában akkor lehet megfigyelni, amikor a talaj kopár, mert a növényzet elfedné őket.

A talaj különbözősége feltárja egy ősi út nyomvonalát (ferdén a jobb felső sarokba tartó sötét sáv)

A modern technika természetesen itt is alkalmazható: műholdakról készített felvételek ugyanúgy felhasználhatók, sőt, néhány újabb kutatási módot is kínálnak. A radar és hőtérképek eddig láthatatlan részleteket is felfedhetnek. Radarképeknél a műholdak által kisugárzott és a földről visszavert radarhullámok alapján alkothatunk a felszínről képet, hőtérképek esetén pedig a felszíni kőzetek hőmérsékletét vizsgálják. A betemetett kőfalak ugyanis több hőt tárolhatnak el a nappal folyamán a környezetüknél, amit éjjel leadnak. Gyakran megfigyelhető havazás után, hogy a tárolt hő megolvasztja a friss hóleplet, vonalakat és négyszögeket hozva létre. Ez szintén észlelhető a magasból.

Az Arab-félszigeten fekvő Ubar eltűnt városa és a környező karavánutak.	A radarképen szintén felfedezhetők a karavánutak (rózsaszínes-piros színben)

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
The First ERTS Image: Dallas-Fort Worth; Archaeologic Wonders
An integrated GIS/remote sensing case study in France

Utolsó módosítás: 2005.05.10.