Mára legprimitívebb emberi közösségekben szükség volt arra, hogy az információkat nagyobb távolságokba tudják eljuttatni. Erre a célra hosszú évezredekig két információhordozó, a hang és a fény állt az emberiség rendelkezésére. Az utóbbi gyorsabban és messzebbre terjed, az előbbinek viszont kevésbé állnak útjába a különböző akadályok. Az őserdőben a bennszülöttek dobszóval üzennek egymásnak, míg fátlan síkságokon, hegycsúcsok között a fényjelek nyújtják a jobb megoldást.

A technika fejlődésével párhuzamosan a távközlés lehetőségei is kiszélesedtek. Az elektromosság és annak mágnese hatásának felismerése után sokan próbáltak valamilyen elektromos távközlési rendszert kidolgozni. Az első sikeres ilyen találmány Morse távírója volt, amelyet 1937. szeptember 4-én mutattak be a New York-i egyetemen. A találmány olyan sikeres lett, hogy 1849-re csak az Egyesült Államokban 18000 km volt a távíróvonalak hossza. Hamarosan megszerkesztette Bell az első működőképes telefont, majd pedig a szikratávíró és a rádió feltalálásával a távközlés függetlenítette magát a vezetékektől.

A mai műholdas távközlés és műsorsugárzás tökéletes előképét írta le Arthur C. Clarke "The Future of the World Communication" című tanulmányában. Az első űrhírközlési kísérlet sikeres rádiós műsorszórási demonstráció volt a Score műholdról 1958 karácsonyán. 1962-ben a Telstar-1 sikeres TV-átvitelt biztosított Európa és Amerika között, 1965-ben pedig pályára állt az Atlanti-óceán fölött az első (kereskedelmi) távközlési szolgáltató műhold, az Intersat-1.

A Telstar-1 távközlési műhold.

A műholdas kommunikáció és műsorterjesztés több előnnyel is rendelkezik a földi hálózathoz képest. A felszínen ugyanis a domborzat befolyásolja az adótornyok láthatóságát, csak viszonylag kis területet fednek le, valamint erősen korlátozott a felhasználható sugárzási frekvenciák száma. Magyarországnak például három frekvenciát osztottak ki a felszíni televíziós sugárzás számára. Ennek eredményeképpen az M1, a tv2 és az RTL Klub mellett már nem maradt frekvencia az M2 számára, így az műholdra került. Ezzel szemben a műholdak nagy területeket tudnak besugározni, szinte mindenhonnan láthatóak, fogható a jelük, és sokkal több a felhasználható frekvencia. Ráadásul a digitális jelsűrítés már lehetővé teszi, hogy egy televíziós csatorna sávszélességén akár hat programot is lehessen egyidejűleg továbbítani.

Niger, Tele-Sahel.	Etióp Televízió, ETV.	Szudáni TV.	Líbiai TV.	RTNC Kongó.	Japan Satellite TV (JSTV).

A távközlési műholdak nagy része geostacionárius pályán, a Föld felszínétől 36 ezer kilométeres magasságban kering. Ennek a pályának a jelentősége az, hogy itt a műholdak együtt keringenek a Földdel, vagyis mindig a felszín ugyanazon pontja felett állnak. Ezt nevezzük geo-szinkron pályának. Innen a sarkok kivételével a Föld teljes területét le lehet fedni. Mivel a vezérlésük igen összetett feladat, ezért a mai technológia mellett 90 műhold helyezhető el ezen a pályán.

A geostacionárius pályán keringő műholdak egyik nagy hátránya, hogy a Földtől való nagy távolságuk a nem teszi lehetővé a mobiltelefonos távközlésben való alkalmazásukat. Ehhez közelebb kell hozni a műholdakat a felhasználóhoz, vagyis alacsony pályára kell őket állítani. Ekkor azonban elveszítjük a geostacionárius holdak nagy előnyét, a geo-szinkron pályát. Az alacsony magasság miatt egy darab műhold kisebb ellátottsági területtel rendelkezik, ezért több, különböző pályasíkon keringő mesterséges holdat kell alkalmazni a Föld teljes területének a lefedéséhez.

1997-ben megalakult az Iridium konzorcium, egy globális mobil távközlési eszközök közötti kommunikáció megvalósítására. Ezt a rendszert nem, vagy alig befolyásolnák a felszíni terepviszonyok, az elérhetőség nem függne a hálózati térerőtől. Mivel a műholdak alacsony Föld körüli pályán keringenek (LEO - Low Earth Orbit = alacsony Föld körüli pálya) ezért a Földfelszín teljes lefedéséhez 66 darab műholdra van szükség. Kisebb pénzügyi problémák után (1999-ben a cég csődeljárást kért maga ellen, mivel olyan drága volt a szolgáltatása, hogy nagyon kevesen vették igénybe) mára a rendszer teljesen kiépült és teljes kapacitással működik. Ha valaki úgy dönt, hogy vesz egy Iridium telefont, jelenleg havi 21 $ előfizetési díjat kell fizetnie, a percenkénti díj pedig 1,40 $ hálózaton kívüli, illetve 68 cent hálózaton belüli hívások esetén. Sok esetben tehát az Iridium olcsóbb, mint a GSM roaming két ország között.

Az Iridium rendszer felépítése.	A Motorola Iridium telefonjai.

Egy Iridium műhold.	Az egyik Iridium műhold földről látható felvillanása.

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
A távközlés
Az információközlés IV. forradalma: a távközlés, a hang- és a képrögzítés
VSAT rendszerek alkalmazásának lehetőségei a Magyar Honvédség jelenlegi és távlati hírrendszerében
Űrhírközlés
Az információ szegényektől az információ gazdagokig
Konferencia a műholdas technológia jegyében
A TV a néző szemével. AT501-től a digitális TV-ig
Lapterjesztés vonalasan
Az analóg és digitális műholdas műsorszórás összehasonlítása
Műholdas műsorsugárzás és vezeték útján történő továbbközvetítés az európai joggyakorlatban; gondolatok az "Egeda"-jogeset kapcsán
Hogyan foghatjuk Budapesten a Déli-sarkvidék, az Alfa Űrállomás, Peru vagy éppen Korea tévéadásait?
Műholdas telemetria és adatátviteli rendszerek
Vezeték nélküli átviteli közeg
Lehetőségeink az Iridiumon
Iridium műholdak
Az IRIDIUM ismét 100 %-os
Iridium-fler

Utolsó módosítás: 2005.05.10.