"Egy folyó található az óceánban" írta az oceanográfus Mathhew Maury 1885-ben. Ez a kijelentése mérföldkőnek számított a tengeri áramlatok kutatásában. De nem ő volt az első, aki foglalkozott a kérdéssel. A tengerészeknek hamar feltűnt, hogy az Európából Amerikába tartó út sokkal hosszabb ideig tart, mint visszafelé. Amikor az angolok megkérdezték ennek az okát Benjamin Franklintól 1768-ben, ő az unokatestvére, Timothy Folger segítségével készített egy térképet az áramlatról, amelyet a Brit Kincstárnak adományozott.

A térkép 1768-as...	... és 1786-os kiadása.

Az áramlatokat a nap sugárzása tartja működésben. Az egyenlítő környékén felmelegszik a tenger vize, valamint kevésbé lesz sós és ezáltal felemelkedik a felszínre, a sarkvidékeknél pedig lehűl és sósabb lesz, és így lesüllyed. Ez a felemelkedés-lesüllyedés páros beindít egy cirkulációt: a meleg víz a felszínen a sarkvidékek felé, a hideg pedig a tengerfenéken az egyenlítő felé kezd áramlani. Az áramlás irányát a kontinensek nagymértékben befolyásolják, s így végül megkapjuk a Föld mai tengeráramlási-rendszerét. Ennek az Atlanti-óceáni része a legismertebb, amelyet Golf-áramlásnak nevezünk.

A felszíni, meleg és a mélyben áramló, sűrű tengervíz áramlása.	Áttekintő térkép a tengeráramlatokról.

A Föld körül keringő műholdak nagy segítséget nyújthatnak az áramlatok viselkedésének vizsgálatában is. Segítségükkel szemmel tudjuk tartani az óceánok felületének egészét és megfigyelhetjük a tengerfelszín hőmérsékletének változásait, ami döntő fontosságú az áramlatok tanulmányozásánál.

A Föld tengereinek hőmérsékleti térképe.

Vizsgáljuk meg jobban az Atlanti-óceán északi részét. Itt látható a Golf-áramlat hatása: azonos szélességen az óceán vize jóval melegebb Európa partjainál, mint Amerikánál. Közelebbről megvizsgálva az áramlatot kanyarokat és gyűrűket vehetünk észre. A műholdas képek segítségével meghatározhatjuk, hogy az áramlat aktuálisan milyen széles, mekkorák a gyűrűk és mennyi kanyar és gyűrű található benne átlagosan. Az oceanográfusok így megfigyelhetik az áramlatot, meghatározhatják egy-egy kanyargás helyét, s így azt a helyszínen is tanulmányozhatják, és mivel hatással van a hajók sebességére, a tengerészeknek is fontos tudni az áramlat pontos helyzetét. Ahogy pedig a levegő érintkezik a meleg tengervízzel, felmelegszik és meghatározza az óceán időjárását. A Golf-áramlat fölött gyakran alakulnak ki ciklonok és anticiklonok (a hideg illetve a meleg vízgyűrűk fölött) amik egy-egy hurrikán magjává válhatnak. Ezért meteorológiai szempontból is fontos az áramlatok pontos megismerése.

Az Észak-Atlanti óceán vízhőmérséklete 1984 júniusában. Kék és lila színnel van jelölve a hideg és zölddel a meleg víz.	A Golf-áramlat és két meleg vízgyűrűje (1988 június 12-én)

A meleg tengervíz áramlása az Atlanti-óceánon téltől kezdve egy fél éven keresztül. Megfigyelhető, hogy tör át a Golf-áramlat meleg vize az amerikai szigeteknél.

Animáció: 1,7 MB

A Golf-áramlat felszíni hőmérséklet változása az év folyamán. Minden képkocka hét napos periódust ábrázol. (Az animáció Matt OKeefe honlapjáról származik.)

A kutatók nagy része szerint az ember hamarosan leállítja ezt a hatalmas áramlást. A kibocsátott szén-dioxid üvegházhatásának következtében fellépő globális felmelegedés ugyanis megolvasztja a sarkvidék jéghegyeit és így csökkenti az Atlanti-óceán északi részének sótartalmát. Ennek eredményeképpen a víz kevésbé lesz sűrű, nem süllyed le a tengerfenékre és így leállhat a teljes Golf-áramlat. Ez pedig Európában, amelyet épp ez az áramlat fűt, erőteljes lehűléshez vezetne. Így, míg a világ többi része felmelegedne, Európára, paradox módon, egy mini-jégkorszak köszöntene. Ennek megakadályozásának legfőbb módja a világ szén-dioxid kibocsátásának korlátozása lenne.

Az legújabb jégkorszak (fotó a Holnapután című filmből)

vissza a főoldalra

vissza a felhasználásokhoz

Források:
The Gulf Stream
Exploring Satellite Oceanography
Sea Surface Temperature
Modelling Global Climate: High Tide in Ocean Modelling
Ocean Forces Threaten Our Climate

Utolsó módosítás: 2005.05.10.