Az üzemanyagcella egy olyan elektrokémiai galvánelem, amely képes a benne lévő üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül elektromos energiává átalakítani. A különbség az üzemanyagcellák és galvánelemek között az, hogy amíg a galvánelemek esetében az üzemanyag felhasználása után az elemet (vagy akkumulátort) ki kell cserélni (vagy fel kell tölteni), addig az üzemanyagcellákat új üzemanyaggal folyamatosan lehet ellátni. Ez, mint elvi lehetőség már 160 éve ismert, Sir William Grove, walesi születésű brit kutató reagáltatott először hidrogén és oxigén gázt platina elektródok fölött és ekkor elektromos áramot észlelt (Grove, 1839).

Az üzemanyagcella működési elve.

A szerkezet alapegysége két elektródából áll, egy elektrolit köré szendvicsszerűen préselve.

• Az anódon hidrogén, a katódon pedig oxigén halad át.
  
• Katalizátor segítségével a hidrogénmolekulák protonokra és elektronokra bomlanak.
  
• A protonok keresztüláramlanak az elektroliton.
  
• Mielőtt az elektronok áramlása elérné a katódot, felhasználhatóvá válik az elektromos fogyasztók számára.
  
• A katódra érkező elektronok a katalizátor segítségével egyesülnek a protonokkal és az oxigénmolekulákkal és vizet hoznak létre.
  
• Inverter segítségével váltóáramot is létrehozhatunk.
  
• Az üzemanyag-átalakító (reformer) képessé teszi a rendszert, hogy bármilyen szénhidrogén alapú üzemanyaggal működjön.
  

Az üzemanyagcellák megoldhatnák az energiatárolás problémáját a megújuló energiaforrások hasznosításánál. A napelemmel, szél-, víz-, vagy dagályerőművel termelt árammal vizet bontva hidrogént termelhetünk, amelyet az üzemanyagcellákba vezetve bármikor energiához juthatunk.

Egy 5 kW teljesítményű üzemanyagcella.

vissza a főoldalra

vissza a működésekhez

Források:
Üzemanyagcella
A proton - áteresztő membránú üzemanyagcella

Utolsó módosítás: 2005.02.24.