Azokat a csillagokat hívjuk változócsillagoknak, amelyeknek valamilyen jellemzõjük, fizikai paraméterük idõben változik. A megfigyelésekbõl a színkép és/vagy a fényesség módosulását mérhetjük meg, és ennek okát kell felderítenünk. A változócsillagok vizsgálata azért fontos, azért nagy az asztrofizikai jelentõségük, mert esetükben lehetõség nyílik adataik, tulajdonságaik meghatározására.
    Magyarországon a legsikeresesebb, nagy hagyományokkal rendelkezõ és nemzetközileg elismert kutatási téma a változócsillagok tanulmányozása.
    Gyakorlatilag minden csillag ide sorolható, hiszen fejlõdésük során folyamatosan változik minden jellemzõjük. Szigorúbb értelemben a legfeljebb napok, évek alatti változásokat mutató objektumokról van szó. A fényesség ingadozása a 0.001 magnitudós, még éppen detektálható értéktõl a szupernóvák 20 magnitudós felfényesedéséig terjed.
    Az 1985-ös Változócsillagok Általános Katalógusa (GCVS) a kiegészítésekkel mintegy 38.000 csillagot tüntetett fel. Azóta több mint 100.000-rel nõtt az ismert változó száma, fõleg a nagy földi megfigyelõ programok beindulása, a számos ûrtávcsõ mérései és a mérõberendezések (pl. CCD) érzékenységének növekedése miatt.
    Változócsillagok elnevezése (csillagképek, jelölés V1-V334).
    A változócsillagok világa rendkívül sokszínû, hiszen nagyon sok oka lehet annak, hogy miért módosul a fényesség és a színkép. A GCVS eredeti változó típusai. Az osztályozás 5 nagyobb csoportot különböztet meg:

• pulzáló változócsillagok
• fedési kettõscsillagok
• rotációs (foltos) csillagok
• eruptív változók
• kataklizmikus változócsillagok

Ajánlott irodalom:
Cooper W.A., Walker E.N.: Csillagok távcsõvégen, Gondolat 1994
Marik Miklós (szerk.): Csillagászat, Akadémiai 1989
Mizser Attila (szerk.): Amatõrcsillagászok kézikönyve, Magyar Csillagászati Egyesület 2002
Csillagászati évkönyvek és Meteor havilap, Magyar Csillagászati Egyesület

Dr. Szatmáry Károly
k.szatmary@physx.u-szeged.hu
http://astro.u-szeged.hu