Föld

Adatok: átmérője: 12 756 km tömege: 5,974×10^24 kg átlagos sűrűsége: 5,52 g/cm^3 felszíni gravitációja: 1 g (gyorsulás 9,81 m/s^2) felszíni hőmérséklete: -70 °C és +56 °C között, átlagosan 15 °C holdjainak száma: 1 forgási ideje a tengelye körül: 23 óra 56 perc (a csillagokhoz képest) tengelyferdesége: 23,5° átlagos naptávolsága: 149 600 000 km = 1 CSE = 8,3 fényperc a Nap körüli ellipszispályája lapultsága: 0,0167 a Nap körüli keringési ideje: 365,25 nap

     A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki. 3,8-3,9 milliárd éve nagyon sok becsapódás érhette, a víz nagy részét a kisbolygók és üstökösök hozhatták a Földre. Kb. 3,5 milliárd éve jelent meg az élet, de csak 570 millió éve indult gyors fejlődésnek. A földtörténeti korokat valamilyen változás alapján különítették el.
    Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pálya menti sebessége 30 km/s. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok.
    A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.
    A Föld alakja a „geoid”, amely jól közelíthető egy forgási ellipszoiddal, attól csak néhány tíz méteres dudorok és gödrök az eltérések (1, 2, 3). Ezeket a geoid-undulációkat (1, 2, 3) manapság műholdakkal térképezik fel: GRACE (1, 2, 3), GOCE (1, 2, 3) .
    Mivel a Föld forog, a felszínén lévő testekre hat a centrifugális erő. Ez merőleges a forgástengelyre, és az egyenlítőnél a legnagyobb, a sarkok felé haladva egyre kisebb. Az 'mg' súlyerő a gravitációs és a centrifugális erő eredője, ezért az egyenlítőn a legkisebb, a sarkoknál a legnagyobb a g felszíni gravitációs gyorsulás is.
    A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása kelti az árapályt, ami kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő). A Hold közel állandó szögben tartja a Föld forgástengelyét, enélkül a tengely lassan billegne, ami jelentős klímaváltozásokkal járna. Hőmérséklet-változással jár a Föld pályaelemeinek (lapultság, nagytengely iránya) és dőlésszögének ingadozása is (Milankovic-Bacsák-elmélet 1, 2).
A földi légkör főként nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll.A többi alkotórészek közül legnagyobb mennyiségben vízgőz, argon és szén-dioxid fordul elő. Az oxigén főleg a növényzet létrejötte után dúsult fel. A talajszinten mért átlagos nyomás 101325 Pa (1013 millibar), ezt a nyomást nevezik egy atmoszférának. Az oxigén és a szén-dioxid halmazállapota a hőmérséklet mellett a nyomástól is függ.
    Az atmoszféra véd bennünket a nagyenergiájú sugárzástól és a meteorok sokaságától. A Föld mágneses tere védelmezi az élő szervezeteket a töltött részecskékből álló kozmikus sugárzástól. A mágneses tér a folyékony külső magnál generálódik, csak közelítően dipól jellegű, a napszél eltorzítja. A napszél töltött részecskéi a mágneses erővonalak mentén mozognak, a van Allen-övekben (a magnetoszférában) csapdázódnak. A mágneses pólusok körül a légkör részecskéivel ütköznek, azokat ionizálják, így jön létre a sarki fény (aurora). A mágneses tér erőssége és iránya az idővel jelentősen változik. Egy korszakra a mágneses tér jellemzőit az akkori megszilárdult magmás kőzetből lehet megállapítani. A múltban szabálytalan időközönként felcserélődött a két mágneses pólus (pólusváltás). A pólusok jelenleg gyorsan vándorolnak, és csökken a tér erőssége.
    Az üvegházhatás miatt az átlagos felszíni hőmérséklet 15 °C körüli (nélküle -15 °C lenne). A globális felmelegedés napjaink egyik nagy problémája. A Föld felszínét és sok más jellemzőjét folyamatosan számos műhold vizsgálja (link).
    A Föld felszíne rendkívül változatos domborzati formákat hordoz. A felszín közel 71%-át víz borítja, a további 29% szárazföld. A kéreg víz alatti része hasonlóan tagolt, mint a szárazföldek felszíne: hegyek, hegyláncok, árkok, síkságok váltogatják egymást mindkettőnél. Bolygónk felszíne a vulkáni tevékenység, a lemeztektonika (kontinensvándorlás 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) és az erózió miatt folyamatosan átalakul. A legősibb területek kb. 4,4 milliárd évesek. A lemezek mozgása miatt az aktív területeken sok a földrengés és a vulkanizmus. A Föld belső szerkezetét a szeizmológia, a rengéshullámok terjedése alapján határozták meg.
    A  civilizáció esti fényei a műholdakról is jól láthatók. Sajnos a felfelé is világító lámpatestek megzavarják nemcsak a csillagászati megfigyeléseket, de az éjjeli állatok életritmusát is (ez a fényszennyezés).
    A Föld fosszilis energiakészletei (szén, kőolaj, földgáz, hasadóanyag) kimerülőben vannak. A megújuló energiaforrások (víz, szél, geotermikus, biomassza, biogáz, Nap) mellett a megoldást a fúziós atomenergia ipari felhasználása jelentheti majd.
A Föld kísérője, ami nélkül minden másképp lenne: a Hold.