Uránusz
Adatok: átmérője: 51 118 km (a Földének 4,01-szorosa) tömege: 8,68·1025 kg (a Földének 14,5-szerese) átlagos sűrűsége: 1,32 g/cm3 felszíni gravitációja: 0,886 földi g felszíni hőmérséklete: -210
°C ismert holdjainak száma: 27 forgási
ideje a tengelye körül: -17 óra 17 perc (retrográd irányú) tengelyferdesége:
97,9° (a pályasík alá billent 7,9°- átlagos naptávolsága: 2 871 000 000 km = 19,19 CSE = 2,39 fényóra a Nap körüli ellipszis a Nap körüli keringési idő: 84,01 év |
|
Az Uránuszt 1781.
március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel (eleinte üstökösnek vélte a felfedezését). A
névválasztást illető vita után végül Johann Bode német csillagász javaslata kerekedett felül, így lett
Uránusz, ami jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek
sorába. Uránusz a görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb
istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a
titánok és a küklopszok apja.
Az Uránusz
a Naprendszer egyik óriásbolygója (Jupiter típusú
bolygó), a negyedik legtávolabbi külső bolygó. Egy év alatt a csillagokhoz
képest csak keveset mozdul el. Közelről eddig
csak a Voyager-2 űrszonda vizsgálta 1986-ban.
Légköre hidrogénből (83%) és héliumból
(15%) áll, de kevés metán és ammónia is van benne. A metán az atmoszféra
felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány
kékeszöld színű. Kevés részletet mutat a légkör. A szelek sebességeloszlása a Neptunuszéhoz
hasonló. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a
Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak. A legjobb felvételeket a Hubble-űrtávcsővel
és adaptív optikás földi óriástávcsövekkel (Keck, Subaru)
készítették.
Szilárd anyagot is tartalmazó magja
körül folyékony víz, ammónia és metán köpenye van.
Az Uránusz
tengelyhajlása 90°-nál is nagyobb, retrográd a forgása. Gyakran az egyik pólus mutat a Nap irányába. Ezen a póluson melegebb van, mint az egyenlítőn. A nagy
tengelyhajlás egy bolygó méretű
objektummal való korai ütközés során jöhetett létre
több milliárd évvel ezelőtt.
Az Uránusznak a Földéhez hasonlóan erős mágneses tere van. Furcsa, hogy a mágneses tengely
és a forgástengely 59 fokos szöget
zár be egymással, valamint a mágneses tengely nem
megy át a bolygó
középpontján. A mágneses tér a
bolygó belsejében alakul ki, de még nem lehet
tudni, hogy pontosan mi hozza létre. Újabban
feltételezik, hogy a víz
különleges, szuperionos rétege
befolyásolja a mágneses tér szerkezetét.
11 gyűrűje és 27 holdja ismert.
Az Uránusz holdjai