Az Oort-felhő

   A Naprendszer külső részén milliárdnyi vagy akár ezer milliárdnyi üstökösmag lehet. Az 1950-es évek elején Jan Oort csillagász feltételezte létüket az alapján, hogy a Nap közelébe kerülő üstökösök nagyobb része hatalmas, elnyúlt pályán kering, melynek naptávolpontja 1-2 fényévre (60-120 ezer CsE) van. Az Oort-felhő objektumait nem látjuk, hiszen néhány km-es égitestekről van szó. Csillagfedéseik valószínűsége is nagyon csekély.
    Az elképzelések szerint van egy belső, korong alakú, és egy külső, gömbszimmetrikus Oort-felhő.
    A Nap galaktikus keringése során folyamatosan cserélődik csillag-szomszédsága. Előfordul, hogy egy csillag a Naprendszerhez igen közel haladhat el. Ilyenkor az Oort-felhő objektumait gravitációja által megzavarhatja, pályájukat megváltoztathatja, így azok a Naprendszer belseje felé vehetik útjukat. A számítások szerint erre a múltban és a jövőben is számos példa volt, ill. lesz. A Gliese 710 vörös törpe csillag 1,36 millió év múlva belép az Oort-felhőbe, megnöveli a bolygók felé induló üstökösök számát. A számítógépes szimulációk szerint a Gliese 710 az Oort-felhő 2,4 millió (!) üstökösmagjának mozgását fogja megzavarni, pályájukat módosítani úgy, hogy keresztezhetik a Föld pályáját, akár ütközhetnek is bolygónkkal. Ugyanakkor ez az üstökös-zápor 2 millió évig tart, így évente csak átlagosan 1 üstökös jön a Föld közelébe. Ez a mostani megfigyelt átlag évi 2 új hosszúperiódusú üstökösnek a fele, ezért a becsapódási valószínűség alig lesz nagyobb a jelenleginél.
    Jelenleg a Proxima Centauri vörös törpe csillag van legközelebb a Naphoz. A Proxima valószínűleg az a Centauri A/B kettős rendszer - tőle távol eső - harmadik komponense. 26 700 év múlva a Proxima 0,954 pc távolságra lesz (látóirányú, radiális sebessége -21,7 km/s), az a Centauri A/B pedig 27 800 év múlva 0,974 pc-re közelíti meg Napunkat. A most 6 fényévre lévő vörös törpe Barnard-csillag 9700 év múlva 3,73 fényévre (1,143 pc) lesz tőlünk.
A feltételezett Nemezis