Spirálkarok
A Galaxis egész korongját átfogják a spirálkarok. Ezek jó közelítéssel 12 fok (pitch angle) csavarodású, logaritmikus spirál szerkezetet alkotnak. A domború részükkel előre forognak, merev testként (minden pontjuk azonos szögsebességgel).

A spirálkarok olyan dinamikai sűrűséghullámok, amelyek nem követik a Galaxis rotációját, bennük az anyag hátulról előre (a korotációs zónán belül) és elölről hátra (a zónán kívül) áramlik. A karba kerülő anyag sűrűsége megnövekszik, ezért itt jellemző a csillagkeletkezés; a spirálkarok indikátorai a csillagkeletkezési területek, a nyílthalmazok, az OB asszociációk, a fősorozati kék óriások, a T Tauri csillagok, a változócsillagok közül elsősorban a cefeidák. A megfigyeléseket a csillagközi fényelnyelés erősen nehezíti. A Tejútrendszer kettő- vagy négykarú(?) spirálnak tűnik, számos kisebb kar-töredékkel.