Jelölések:

• természetes égitest
• kutató és gyakorlati holdak
• rakétás-programok
• emberes-programok
• űrszondás-programok

dátum év	hónap,nap	űrobjektum neve	tervezett célégitest	mi történt?
2000.	01.17.	MPL		A Mars Polar Lander űrszonda repülésirányítói lezárták a kommunikációs kapcsolat helyreállítására tett kísérletekeit.
2000.	02.14.	Near	Eros	A NASA Near Earth Asteroid Rendezvous nevű űrszondája sikeresen pályára állt az Eros kisbolygó körül. A manőver után egy órával a felszín első igazi közelképe is elkészült.
2000.	02.23.	Terra		A NASA Terra nevű űrszondája elfoglalta végső pályáját és megkezdte az első adatok és képek letöltését a Földre.
2000.	03.30.	Mir		A fél éve lakatlan Mir újra személyzetet fogad, akik a szivárgások felszámolásával foglalkoznak a tudományos kísérletek mellett.
2000.	március	ISS		Az első legénység felküldése egy Szojuz-űrhajóval. A három űrhajós 5 hónapot tölt fent a leváltásig (késik a program)
2000.	április	DS1	West-Kohoutek-Ikemura üstökös	2000 áprilisában a Deep Space 1 a Mars mellett gravitációs manővert hajt végre, ezzel sebességet nyer a West-Kohoutek-Ikemura üstökös felé vezető útjára.
2000.	április	ISS		Az amerikai laboratóriumi modul (U.S. Laboratory modul) felküldése. A többi laboratóriumi modult - európai, orosz és japán berendezéseket - a későbbiekben vinnék fel.
2000.	június	DS1	West-Kohoutek-Ikemura üstökös	2000 júniusában közelképeket készít az üstökösről, megállapítja a mag nagyságát, meghatározza az alakját és tanulmányozza a kómát (a magot körülvevő víz- és gázfelhőt).
2000.	július	ISS		a Canadarm felküldése
2000.	július	Mir		Lehozzák a jó (?) öreg Mir-űrállomást. A kb. 100 tonnás monstrumot belevezetik valamelyik óceánba, hogy annak hullámsírjában térjen örök nyugalomra.
2001		MGS	Mars	Mars Surveyor, amely keringő- és leszállóegységből, valamint automata marsjáróból, a Jövevény továbbfejlesztett változatából áll
2002		ISS		az amerikai mentőhajó, az X-38 elkészültével lehetővé válik, hogy 3 helyett már hat fős legyen az állandó személyzet.
2003		MGS	Mars	A NASA csak leszállóegységet küld, bár ez jóval nagyobb lenne elődeinél, s egy sokkal fejlettebb marsjárót vinne magával. A marsjáró a begyűjtött talaj- és kőzetmintákat visszavinné a leszállóegységhez, amely ezeket egy kis rakéta segítségével Mars körüli pályára juttatná, s begyűjtésükig odafenn keringenének.
2004.	január	Stardust	Wild-2	A szonda háromszor kerüli meg a Napot. A második keringés alatt röppályája keresztezni fogja a Wild 2-ét. A megközelítés alatt képeket fog küldeni az üstökösről, valamint számolni fogja a becsapódó részecskék számát, melyeket rögtön analizál is.
2004.	május	ISS		Az amerikai mentőhajó, az X-38 elkészültével lehetővé válik, hogy 3 helyett már hat fős legyen az állandó személyzet.
2004.	július	Cassini	Szaturnusz, Titán	Megérkezik a Cassini űrszonda a Szaturnuszhoz. Cél: a Szaturnusz légkörének, mágneses terének, gyűrű- és holdrendszerének vizsgálata.
2004.	november	ISS		Az utolsó elem fellövése. Ez az időpont csak fél éves csúszást jelent a legutóbbi ütemezéshez képest, mivel az első szakasz késlekedését a későbbiekben sűrűbb indításokkal ellensúlyoznák.
2005		MGS	Mars	A mintákat visszahozzák a Földre, rendkívüli biztonsági intézkedések keretében.
2006.	január	Stardust	Wild-2	A Stardust égi rakományával visszatér a Földre.
2007				Felbocsátják az Új Generációs Űrtávcsövet (Next Generation Space Telescope), a Hubble-űrtávcső utódját. A távcső különösen érzékeny lesz az infravörös tartományban is, mivel tőle várjuk a választ arra az alapvető kérdésre, hogy mikor és hogyan kezdtek formálódni az első csillagok és galaxisok.

[ 1957-59 ] [ 1960-69 ] [ 1970-79 ] [ 1980-89 ] [ 1990-99 ] 2000