| dátum év | hónap,nap | űrobjektum neve | tervezett célégitest | mi történt? |
|---|---|---|---|---|
| 1990 | 04.25. | HST |  | A Hubble-űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) az első optikai űrtávcső. A HST-t modulokból szerelték össze, hogy az egyes alkatrészek időről-időre cserélhetők legyenek. Az eredetileg tervezett élettartam 15 év |
| 08.10. | Magellan | Vénusz körül
| Vénusz körüli pályára áll az amerikai Magellan szonda, és megkezdi a felszín 4 évig tartó részletes radartérképezését | |
| 10.6. | Ulysses | Jupiter Nap déli-északi pólusa 
| a Discovery űrrepülőgépről elindul az ESA Ulysses nevű űrszondája, amely elrepül a Nap pólusai felett (1994-ben a délinél, 1995-ben az északinál) | |
| 1991.10.29. | Galileo | Vénusz Föld Mars Ida Jupiter körül +légkör | az amerikai Galileo űrszonda 1600km-re közelíti meg a Gaspra kisbolygót, és elsőként készít róla közelfelvételeket | |
| 1993.08.28. | az amerikai Galileo űrszonda 2400km-re közelíti meg az Ida kisbolygót, elkészíti az első közelfelvételeket, és felfedezi holdját (Dactyl) | |||
| 1995 | 06.29. | Atlantis
Mir |
| először csatlakozik egy amerikai űrrepülőgép, az Atlantis a Mir űrállomáshoz. Ez a világ legnagyobb (220 tonnás) kísérleti űrállomása |
| 12.02. | SOHO | a Napot és annak részecskesugárzását vizsgáló amerikai SOHO űreszközt indítanak a Nap-Föld rendszer 1.5 millió km-re levő 2. Lagrange-pontjába | ||
| 12.08. | Galileo |
| a Galileo űrszonda légköri kutató egysége belép a Jupiter légkörébe és helyszíni méréseket végez, az anyaszonda pedig az óriásbolygó első műholdja lesz | |
| 1996. | 02.17. | NEAR | Eros | A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous) nevű űrszonda a NASA Discovery Programjának első küldetése. Fő feladata a kisbolygókutatás, ezen belül is az ún. földsúrolók vizsgálata. Az első szonda, amely pályára áll egy aszterioda körül, tudományos adatokat gyűjtve a kisbolygók, üstökösök, sőt az egész Naprendszer eredetére és összetételére vonatkozó kérdések megválaszolásához. |
| 06.27. | NEAR |  Mathilde | 1200 km-es távolságban repült el a 253 Mathilde kisbolygó mellett, több mint 500 képet készítve az égitestről | |
| 11.06. | Mars Global Surveyor | Mars | A NASA visszatért a Mars közvetlen kutatásához a Mars Global Surveyor űrszonda indításával | |
| 12.04. | Mars Pathfinder | Mars | A Nyomkereső küldetése elsősorban technikai kísérlet. Fő célja a leszállás körülményeinek tesztelése a további küldetések számára, a kapcsolattartás lehetőségeinek vizsgálata a rover és a lander, illetve a lander és a Föld között. | |
| 1997 | 09.06-07. | Két új Uránusz holdat fedeztek fel – ezzel 17-re emelkedett a gázóriás szatellitáinak száma | ||
| november | Mir | Moszkvában bejelentették, 1999 elején végleg bezárják a 11 éves Mir űrállomást, amely az utóbbi idők orosz űrkutatásának középpontjában állt. | ||
| 12.07. | Galileo |  | Megkezdődött a Galileo-űrszonda kiterjesztett küldetése, a Galileo Europa Mission. A GEM fő feladata az élet lehetőségét hordozó Europa jeges kérgének még részletesebb vizsgálata. Tovább folyik a Jupiter légkörében lévő vízgőz és az Io tűzhányóműködésének megfigyelése. Jég, víz és tűz: ezt a hangzatos elnevezést adta a NASA az újabb kétéves szakasznak, amely 1999 december 31-ig tart. | |
| 1998 | 01.06. | Lunar Prospector |  Hold | A Lunar Prospector a Discovery-sorozat 3. tagja (az első a NEAR kisbolygókutató szonda, a második a Mars Pathfinder volt). Nem szállít embert, fedélzeti számítógéppel sem rendelkezik. A küldetés célja: vízjég keresése, a felszínt borító anyag kémiai összetételének meghatározása, a mágneses tér és a gravitációs jellemzők mérése. A Hold belső szerkezetének kutatása. A küldetés időtartama: kb. 18 hónap. |
| 01.29. | Alfa |  | 15 ország vezető hivatalnokai írták alá az Alfa Nemzetközi Űrállomás megépítésére vonatkozó egyezményt. A minden eddiginél nagyobb és korszerűbb állandó létesítmény a tervek szerint a 2003-ra készül el. | |
| 01.31. | Mars Global Surveyor | Mars | A Mars Global Surveyor befejezte 112. Mars körüli keringését. A szonda a módosított tervek szerint folytatja a levegőfékezési manővert. A szonda MOC nevű műszere (Mars Orbiter Camera) újabb kitűnő képeket készített a Mars felszínéről. | |
| 02.17. | Voyager-1 |  | A Voyager-1 amerikai bolygókutató szonda lett e naptól a legtávolabbi ember készítette szerkezet. Jelenlegi távolsága mintegy 10,4 milliárd km. A Voyager-1 és az utána induló Voyager-2 fedélzetén elhelyeztek egy aranyból készített lemezt, amelyen az emberiség számos információt küldött az idegen civilizációk számára (matematikai képletektől, tűzhányókitörések hangja, rock and roll zene, stb.) | |
| 03.05. | Lunar Prospector |  Hold | A Lunar Prospector vizet talált a Holdon | |
| 03.10. | Mars Pathfinder | A NASA kutatói utoljára próbálkoztak felvenni a kapcsolatot a Mars felszínén levő kis szerkezettel. | ||
| 04.06. | Mars Global Surveyor | Mars | A Mars körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) fotókat készített a hírhedt „marsi arc” alakzatról | |
| 04.07. | ISO |  Titán | Az ESA Infravörös Űrobszervatóriuma (Infrared Space Observatory, ISO) vizet talált a Titánon | |
| 1998.06.1-31. 1999.01.3-16. | Deep Space 1 és 2 | Mars | A Deep Space 1 és 2 szondák az elsők a NASA Új Ezredfordulós Programjának (New Millennium Program) teszt-repülései közt, amelyek azt vizsgálják, hogy érzékeny műszerek hogyan reagálnak az űrbeli körülményekre. A Deep Space 1 tizenkét fejlett technológiát és műszert fog a világűrben tesztelni. A kiegészítő project, a Deep Space 2 két mikroszondát (penetrátort) helyez el a marsi talajban vizsgálódás céljából. | |
| 09.02. |  Hold | A baktériumok első sikeres űrutazásának 30 éves évfordulója. Az 50-100 baktérium (képünkön) túlélte a kilövés viszontagságait, az űr vákuumját, a 3 évig tartó kozmikus sugárzást, a hideget (mindössze 20 fokkal az abszolút nulla fok felett) víz és tápanyagok nélkül. | ||
| 09.15. | Galileo |  Jupiter | A NASA tudósai a Galileo-űrszonda által küldött legújabb adatokból kiderítették, hogy a Jupiter bonyolult gyűrűrendszere a kisebb belső holdaknak köszönhetően keletkezett. A belső holdakba becsapódó meteorok által felvert és megszökött portömegek alkotják ugyanis a gázóriás gyűrűit. Az eddig egységesnek hitt legkülső gyűrű valójában két, egymásba ágyazódott gyűrűből áll. | |
| 10.01. | 40 éves a NASA | |||
| 11.20. | ISS |  | az első elem, az FGB (Functional Cargo Block) indítása, ami később a Zaria nevet kapta (ez oroszul napfelkeltét jelent) | |
| 12.04. | ISS | a Unity Node (Node-I) összekötő elem felszállítása az STS-88 űrrepülőgép küldetéssel. | ||
| 12.11. | Mars Surveyor ’98. |  Mars | Felbocsátják a Mars Surveyor ’98 küldetés keringőegységét (orbiter). | |
| 1999. | 01.03. | Mars Surveyor ’98 | Mars | Útjára indul a Mars Polar Lander. |
| 01.31. | Galileo | Europa | A Jupiter körül keringő Galileo-űrszonda végrehajtotta az Europa hold utolsó megközelítését, így a kiterjesztett küldetés (Galileo Europa Mission, GEM) leglényegesebb része befejezettnek tekinthető. | |
| 02.12. | Stardust |  Wild 2 | A Stardust naprendszerkutató szonda célja egy üstökös "meglátogatása" és kísérlet a Hold pályáján kívüli űrbéli anyag Földre való visszajuttatására. | |
| 03.08. | MGS Mars Orbiter Camera | Mars | Az MGS sikeresen megkezdte az elsődleges térképezési fázist. | |
| 07.15. | Mars Global Surveyor (MGS) |  | A Mars a feléje közeledő Global Surveyort (MGS-t) először a 224 kilométeres átmérőjű Galle-kráterben feltűnő "mosolygó arc"-cal köszöntötte, majd a "szívét" is kitárta felé. | |
| július vége | Chandra | Föld körüli pályára állították a Chandra amerikai röntgenteleszkópot. Az űrteleszkóp a röntgentartományban pásztázza a világegyetemet. | ||
| 08.28. | Leszállt a Szojuz-TM29-es orosz űrhajó, amely a Mir orosz űrállomás utolsó állandó legénységét szállította vissza a Földre. Ezzel véget ért a MIR küldetése. | |||
| szeptember | Mars Surveyor '98 | Mars | A keringőegység 400 km-es Mars körüli pályára áll és térképező feladatokat végez. A feltérképezés kétéves időszakában a napi rendszerességgel információkat szolgáltat majd a Mars atmoszférájáról is. | |
| 09.23. |  | Pályára állt a Mars Climate Orbiter (MCO), a Mars atmoszférájába hatolás közben navigációs hiba miatt elégett. | ||
| október | ISS | az amerikai laboratóriumi modul (U.S. Laboratory modul) felküldése. A többi laboratóriumi modult – európai, orosz és japán berendezéseket – a későbbiekben vinnék fel. | ||
| november | ISS | a Service Modul felbocsátása | ||
| december | ISS | újabb logisztikai küldetés | ||
| 12.03. |  | A Mars Polar Lander leszáll a Mars déli pólusának közelében, a kapcsolat megszakadt mind a MPL-rel, és penetrátoroktól (DS2) sem érkezett jel. | ||
| 12.18. | Terra |  | Fellőtték a Terra nevű műholdat. Az 1,3 milliárd dolláros szerkezet segítségével a tudósok napi rutinnal követhetik a földi szférák állapotváltozásait és kölcsönhatásait. | |
[ 1957-59 ] [ 1960-69 ] [ 1970-79 ] [ 1980-89 ] 1990-99 [ 2000 ]