űrhajók: Az űrhajósoknak a Földről a világűrbe juttatására, az ott végrehajtandó tudományos vagy más programok lefolytatására, az űrhajósok más személyszállító űreszközökre vagy más égitestek felszínére való átszállítására, illetve visszaszállítására, végül a földfelszínre való visszahozására szolgáló, egyszer felhasználható űreszköz. A tudományos vagy egyéb programot a benne tartózkodó emberek hajtják végre. Ezért belső berendezései az ember életfeltételeit huzamosabb ideig fenntartják, felszerelésük módot nyújt arra, hogy az utasok visszatérjenek a Földre, sőt a programnak megfelelően esetleg valamely idegen égitesten le- és felszállhassanak. Az újabb űrhajók általában alkalmasak arra, hogy a szükséges pályamódosító manőverek végrehajtásával a pályán összekapcsolódjanak egy űrállomással vagy más űrhajókkal. Úticél szerint megkülönböztetünk:

• orbitális: Föld körüli pályán keringő
• interplanetáris: hold- vagy bolygókutató expedíciókat szállító
• intersztelláris: a Naprendszeren túli kutatóexpedíciókat szállító űrjármű

• Vosztok: a világ első, egyszemélyes űrhajótípusát a Föld körüli repülésre a Szovjetunióban tervezték. Elsősorban az ember kísérleti űrrepülésére szánták. Két részből állt:
  • a gömb alakú űrkabinból
  • a kettős csonka kúp alakú műszaki egységből.
  A gömb alakú, hermetikusan zárt űrkabinban helyezkedett el a szkafanderbe öltözött űrhajós a katapultülésben, s itt voltak az űrhajó fedélzeti rendszereinek és navigációs berendezéseinek vezérlőpultjai, az életfenntartó és hőszabályozó rendszer egy része, a telemetriai rendszer, a rádió adó- és vevőkészülékek műszertáblája, a maximálisan 10 napra elegendő élelmiszer- és vízkészlet, valamint a kabint leszállító ejtőernyőrendszer. A katapultálható ülésbe építették bele az űrruha szellőzőrendszerét és az űrhajós leszálló ejtőernyőjét. A kabin levegőjének összetétele megegyezett a földi levegőével. A Vosztok egyik sajátossága volt az űrkabinból katapultálható űrhajós ülés.

  

• Mercury: az első egyszemélyes amerikai űrhajó. A program célja az volt, hogy embert juttassanak Föld körüli pályára, majd az űrhajót és pilótáját biztonságosan visszahozzák a Földre. A Mercury űrhajó egy ember max. 36 órás űrrepülését teszi lehetővé. kerámiaszálakból készült. A visszatérő egység csonka kúp alakú része tartalmazta a hermetikusan lezárható űrkabint, melyben tiszta oxigén van. Az űrhajós egy kis ajtón jutott be a kabinba, ahol az életfenntartó rendszert, az űrhajó vezérlő berendezéseit, az akkumulátorokat, a navigációs és helyzetstabilizációs berendezéseket, és a fedélzeti számítógépet helyezték el az űrhajós ülése mellett.

  

• Voszhod: az első többszemélyes szovjet űrhajótípus. Külső formája és szerkezeti felépítése fő vonalakban megegyezik a Vosztokéval. Irányítása a Földről és az űrhajó fedélzetéről egyaránt lehetséges volt. A Voszhod-2-ből hajtották végre a világ első űrsétáját 1965-ben.
• Gemini: az Egyesült Államok kétszemélyes űrhajótípusa, a Mercury űrhajók továbbfejlesztett, részben átalakított és megnagyobbított változata. A két űrhajós egymás mellett ülve utazott a hermetikus űrkabinban, amely egyben a munka-, lakószobájuk, hálóhelyiségük és az űrhajó vezérlőhelyisége is volt. A fülkében tiszta oxigén légkört használtak.

  

• Apollo: az emberes repülés eddigi legjelentősebb programjához, a Holdra szálláshoz fejlesztették ki, amelynek fő részei:
  • az Apollo parancsnoki egysége: ebben van a három űrhajóst befogadó, csonka kúp alakú űrkabin. A kabin hermetikusan zárható és egyszerre szolgál dolgozóhelyiségül és hálókamrául. Emellett itt volt az űrhajó navigációs és távközlési berendezése, és egy nagy teljesítményű számítógép.
  • visszatérő egység
  • a műszaki egység: tartalmazta az űrrepüléshez szükséges segédberendezéseket, műszereket, hajtóanyagtartályokat és a főhajtóművet.
  • a holdkomp: az űrkabinnal egybeépített felszálló egységből és a Holdon való talajtérésre szolgáló leszálló egységből áll. 1969-72 között az amerikaiak hat Holdra szállást hajtottak végre.
• Szojuz: az űrhajózás legtöbbet használt, az igényeknek megfelelően többször korszerűsített, két- illetve háromszemélyes űrhajó. Feladatuk a Holdhoz, majd később a Szaljut és Mir űrállomásokra való személyszállítás volt. Három fő részből áll:
  1. az orbitális fülke: a Föld körüli pályán a személyzet munka- és pihenőhelye. Itt helyezték el a rádiótechnikai berendezéseket, a televíziós berendezéseket és az életfenntartó rendszer készülékeit.
  2. a visszatérő- illetve parancsnoki kabin: az űrhajó középső részén található, innen irányítható a manőverezés. Itt helyezték el az űrhajó rendszereinek ellenőrzésére szolgáló műszereket, a navigációs helyzetmeghatározó, a hírközlő, valamint a kézi irányító berendezés vezérlő szerveit, pilótaüléseket, ablakokat és tv-s kamerát.
  3. a műszaki egység

  

• Space Shuttle Orbiter: a XX. sz. legmodernebb űrhajója, amelyet az STS szállít Föld körüli pályára.