Frissítve: 1998.11.01.  
 
Mars Surveyor 98 lander felépítése
  Lander űrjármű
Mars 98 lander   A leszálló egység egy héjon belül (hátsópajzs ill. elülső hőpajzs) helyezkedik el. A lander alkotóelemei az első ábrán láthatóak. Az utazás alatt és a belépéskor ez a héj gondoskodik a lander védelméről. A hőpajzs mintegy 2,4 m átmérőjű. A fedélzet elektronika, amely irányítja az űrjárművet az utazás(cruise), a légkörbe való belépés(entry) és a felszínre történő leszállás(descent) alatt, szintén egy belső hőkiegyenlítő egységben foglal helyet, mivel különlegesen alacsony hőmérsékleti értékek (-72 C) is előfordulnak a Marson. Ez a rendszer az iránytó elektronikát –15 C és + 10 C között tartja. A hajózó állomás áramellátásáról a nagy hatékonyságú Gallium Arsenid napcellák gondoskodnak, amely tartalmazza a napkövető és érzékelő szenzorokat. Ezek a helymeghatározásra szolgálnak. A két solid-state power amplifiler-en és az antennákon keresztül kommunikálnak a Földel az utazás alatt. A lander szállítja a New Millenium Program-ban résztvevő két mikropenetrátort. Helyük a 3. Ábrán látható.
   
 

 
  1. ábra: 1998 Mars Surveyor repülési felépítése

A fellövéshez a landert hozzáerősítik a Delta II. 7425 típusú rakétarendszerhez. A fellövéskor a lander a rakéta tetején egy kis kapszulában van, mivel a felbocsájtáskor fellépő nagy hőmérsékleteknél túlmelegedhet az elektronika. A lander egészen a hordozórakéta üzemanyaggal való feltöltéséig “alvó” állapotban tartják; csak a belő óra működik. Tehát a feltöltéskor beindul és egyben rendszerellenőrzést is végez. Ha mindent rendben talál, akkor ismét kikapcsol. Majd csak közvetlenül a kilövés lőtt indul újra, szintén elvégezve egy rendszerellenőrzést.
   
 
  2. ábra: 1998 Mars Surveyor kilövési felépítés

A marspályára való állás után a lander kinyitja a napelemeket és a nap felé állítja azokat. Ebben az állapotban repül 3-5 napig, amikor általános rendszerellenőrzést végez, majd ha kell megváltoztetja a röppályát Erre azért van szükség, mert a kilövés apróbb hibákat okoz a röppályában és az utazás során is felléphetnek pontatlanságok. Korrigálva ezeket a megfelelő időben és helyen szállhat le a lander a Marson. Ezeket a műveleteket TCM-nek (Trajectory Correction Maneuvers) nevezzük. Mintegy öt TCM-et terveznek, amelyeket ebben a pozícióban hajt végre a lander.
   
 
  3. ábra: 1998 Mars Surveyor földetérés után

Eltérően az orbitertől , a lander közvetlen pályán halad a Mars felé. Tehát nem áll orbitális pályára mielőtt leszállna.
A landolás a következő fázisokat tartalmazza:
 
  1. A lander megközelíti a Marsot a megfelelő folyosón keresztül és közvetlenül a csillagközi pálya után.
  2. A lander elfoglalja a megfelelő belépési helyzetet és a hajózó részek leválnak a lanerről a belépés előtt. Valamint a két penetrátor is leválik, a hajózó állomás kilökése után és becsapódik a felszínbe.
  3. A lander belép a marsi atmoszférába 7 km/s-al. A légköri melegedéstől a hőpajzs óvja.
  4. Az ejtőernyő kinyílik 2,3 Mach-nál (500 m/s) kb. 8 km-re a felszíntől és leválik az alsó hőpajzs.
  5. A leereszkedő motorok 1,5 km-en begyújtódnak, a hátsó hőpajzs és az ejtőernyő is leválik és megtörténik a felszíntérés az aktív irányítórendszer felügyelete alatt a Doppler radar és a nehézségi adatok alapján.
   
  A lander 3 irányban stabilizálható a belépés és az utazás alatt. Az EDL (Entry, Descent, Landing) hiba nélkül való teljesítéséhet egyedülálló technikai feltételek szükségesek. A Mars Surveyor 98 jónéhány alkatrészét a Viking és a Mars Pathfinder űrszondáktól örökölte, illetve módosított katonai four-beam Doppler radart használtak a pályameghatározáshoz és a végső leszállási fázishoz. A EDL alatt a Reaction Control System (RCS) rakétáit használja a lander.