Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi és Informatikai Kar
Fizikus Tanszékcsoport

csillagász mesterszak

1. A felsőoktatási intézmény neve, címe
    Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése
    Természettudományi és Informatikai Kar (2007. május előtt Természettudományi Kar)
3. A mesterszak megnevezése: csillagász
4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles csillagász
5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: nincs szakirány
6. A képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás): nappali tagozatos képzés
7. A képzési idő
    • a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 4 félév, 120 kredit
    • az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: 1230 tanóra
    • a szakmai gyakorlat időtartama és jellege (ha van): 2. félév utáni nyári szünetben 10 munkanap gyakorlat, hazai vagy külföldi szakmai intézményben
8. A szak indításának tervezett időpontja: 2009. szeptember
9. A szakért felelős oktató: Dr. Szatmáry Károly habil. egyetemi docens (http://astro.u-szeged.hu)



CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK (KKK)

1. A mesterképzési szak megnevezése: csillagász

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles csillagász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Astronomy

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

    4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak csillagász szakiránya,
földtudományi alapképzési szak csillagászati szakiránya (ELTE).
    4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: fizika alapképzési szak, valamint a     földtudományi alapképzési szakok nem csillagászati szakiránnyal.
    4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.
    6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit;
    6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit;
    6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit;
    6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
    6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;
    6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint 30-50 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A csillagász mesterképzési szak célja átfogó csillagászati ismeretek nyújtása, beleértve a csillagászattal érintkező interdiszciplináris területeket is. Továbbá a tágabb körben használható, a tudományos kutatáshoz, a tudományos szaknyelv használatához, a csapatmunkához, a tudományos kutatási eredmények kommunikációjához szükséges készségek elsajátítása, a multidiszciplináris összefüggésekben felmerülő új vagy szokatlan problémák megoldására való képesség elsajátítása. Megszerzett ismereteik alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
a műszertechnikai és spektroszkópiai ismeretanyagot,
a legkorszerűbb hazai észlelőeszközök használatát,
megfigyelések feldolgozásának standard számítógépes módszereit,
– a csillagászat valamennyi főbb területének elméleti ismeretanyagát.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– csillagászati megfigyelések, mérések végzésére,
– az adatok kiértékelésére,
– az adatok elméleti értelmezésére,
– a csillagászat és űrtan alkotó továbbfejlesztésére,
– új tudományos eredmények integrálásával szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítésére a társadalom számára,
– megfigyelések értelmezésére,
– a csillagászat és az űrtan alkotó továbbfejlesztésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:10-20 kredit
matematikai és informatikai alapismeretek (4-8 kredit), fizikai alapismeretek (4-16 kredit).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-60 kredit
csillagászati műszertechnika és informatika (távcsövek, detektorok, CCD, fotometriai és spektroszkópiai ismeretek, mérési technikák és berendezések, képek készítése, digitális képfeldolgozás, elektronikus adatbázisok, adatkezelés, numerikus módszerek, programozás, ábrakészítés, cikkírás technikája) (4-10 kredit);
csillagászati kutatások módszertana (új műszerek, módszerek és kutatási eredmények feldolgozása, szemináriumon való előadások tartása, nyári gyakorlat) (8-12);
obszervációs csillagászat (az égitestek megfigyelési technikái a különböző elektromágneses tartományokban; az égitestek megfigyelt jellemzőinek, típusainak empirikus oldalról történő bemutatása) (4-10 kredit);
égi mechanika (égitestek mozgásegyenletei, N-test probléma, kéttest- és háromtest probléma, perturbációszámítás, pályaszámítás) (6-12 kredit);
asztrofizika és űrfizika: az égitestek szerkezetére és fejlődésére vonatkozó ismeretek; az égitestek elméleti modellezésének módszerei) (8-14 kredit);
galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (csillagközi anyag, csillagképződés, csillaghalmazok, Tejútrendszer szerkezete, galaxisok típusai, fejlődése, kölcsönhatásai, aktív galaxisok, kvazárok, galaxishalmazok, Hubble-törvény, világmodellek, az univerzum fejlődése) (10-18 kredit).

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
A differenciált szakmai anyag:sajátos szakirányú csillagászati ismeretek 15-30 kredit
(pl.: rádiócsillagászat, változócsillagászat, kettőscsillagászat);
diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 2 hét nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi csillagászati intézetben.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– matematika/informatika legalább 15 kredit (analízis (kalkulus), lineáris algebra, numerikus matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, programozás, informatika);
– fizika legalább 20 kredit (mechanika, hullámtan, optika, elektromosságtan, atomfizika, magfizika, statisztikus fizika, kvantumfizika);
– csillagászat legalább 20 kredit (csillagászati megfigyelések, bevezetés a csillagászatba, informatika a csillagászatban, csillagászati laboratórium).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.


A képzési kapacitás bemutatása

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A csillagász szakos oktatás az SZTE-n 1999-ben kezdődött meg, az országban az ELTE mellett második helyen. A most indítandó csillagász mesterszak az eddigi ötéves csillagász szakot váltja fel, a kiadandó csillagász mesterdiploma az eddigi csillagász diploma pontos megfelelője. A képzés tartalma és kimeneti elvárásai lényegében fedik egymást. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával. A kozmosz titkait kutató csillagászat iránt az utóbbi időben igen nagy társadalmi érdeklődés mutatkozik, amint az a napi sajtóból, a médiában bemutatott, illetve élőben szervezett ismeretterjesztő műsorok és előadások nagy számából is lemérhető. Természetszerűleg különösen nagy az érdeklődés a fiatalok körében, amit a csillagász szakon évről évre tapasztalt nagy túljelentkezés is mutat. Felmerülhet azonban a kérdés, el tudnak-e a szak elvégzése után helyezkedni a felvett hallgatók? Mivel csillagász diplomát több, mint harminc éve adnak ki Magyarországon, erre nézve bőven vannak tapasztalatok.

A csillagász szakképzettség természetesen elsősorban csillagászati alapkutatások terén hasznosítható. A tapasztalat azt mutatja, hogy a végzett csillagászhallgatók mintegy fele a diploma után fiatal kutatóként vagy doktori ösztöndíjasként folytatja munkáját a hazai akadémiai és önkormányzati kutatóintézetekben, ill. felsőoktatási intézményekben. Ilyen intézmények pl. az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete (Budapest), MTA Napfizikai Obszervatóriuma (Debrecen), a ELTE Csillagászati Tanszéke (Budapest), Szegedi Tudományegyetem Csillagvizsgáló, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (Szombathely), Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (Penc), Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete (Baja).

A csillagászathoz kapcsolódó interdiszciplináris területek (űrkutatás, űrtudomány, planetológia, űridőjárás, éghajlatkutatás, nagyenergiás fizika, geodézia, ...) részéről is jelentkezik igény csillagász szakemberek iránt, így több friss diplomás ilyen vonatkozású intézményekben (pl. KFKI, FÖMI) dolgozik tovább.
Néhány hallgató az ismeretterjesztés területén helyezkedik el. Emellett a második szak önköltséges volta ellenére még ma is akadnak olyan tanár szakos hallgatók, akik második szakként végzik el a csillagász szakot, s az itt szerzett ismereteket oktatómunkájuk során hasznosítják.

A csillagászat mindig élen járt az új számítási eljárások kidolgozásában, s ennek folytán az utóbbi évtizedekben a számítástechnika legújabb vívmányainak alkalmazásában, sőt kifejlesztésében is. Közismert, hogy az Internet használata először a csillagászat és űrkutatás területén terjedt el. Ennek köszönhetően a csillagász hallgatók Magyarországon is igen erős informatikai háttérismeretekhez jutnak. Számos esetben ezeket az ismereteket a későbbiekben számítástechnikai cégeknél kamatoztatják tovább.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A csillagász mesterszakon, a jelenlegi ötéves csillagász szakos képzéshez hasonlóan, folytatódni fog az a magas szintű, az elméleti és gyakorlati készségek kialakítására egyaránt hangsúlyt fektető képzés, melynek eredményeképpen az SZTE-n csillagász diplomát szerzettek nagy hányada már az elmúlt években is sikerrel pályázhatott doktori ösztöndíjas ill. fiatal kutatói állásokra hazai és nemzetközi tudományos ill. felsőoktatási intézményekben.

A kutatói pályára való felkészítésben kiemelkedő jelentősége van a Csillagászati kutatások módszertana ismeretkörbe tartozó tantárgyaknak, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a szakirodalom önálló használatát, a tudományos eredmények magyar és angol nyelvű előadások formájában való prezentációját, és a nyári gyakorlatok során közvetlen kutatási tapasztalatokra tehetnek szert.

Az európai integráció erősödésével párhuzamosan a kutatásban is egyre jelentősebb a munkaerő országok közötti mobilitása. Az utóbbi években egyre több diplomásunk nyert felvételt posztgraduális tanulmányokra külföldi intézményekbe.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, “tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A tehetséges hallgatókkal a tanrendi követelményeken felül a következők szerint kell foglalkozni:
- speciális kurzusok indítása,
- hazai és külföldi műszerekkel való saját mérések lehetővé tétele,
- rendszeres mentori, témavezetői konzultációk a hallgatókkal,
- a kutatói szemináriumokon való részvétel biztosítása,
- a hallgatók bevonása a kutatási pályázatokba,
- a hallgatók publikációs tevékenységének segítése, szorgalmazása,
- aktív részvétel biztosítása külföldi tanulmányutakon és konferenciákon, kutatási projektekben a hallgatók felkészítése a doktori képzésre

A legtehetségesebb diákok számára további tanulási lehetőséget, ill. önálló kutatási témát biztosít a Kar hosszú évtizedek óta sikerrel működő Fizikus-Csillagász Tudományos Diákköre. Diákkörünk hallgatói az Országos TDK konferenciákon rendre ott vannak a díjazottak között (http://astro.u-szeged.hu/oktatas/tdk.html).

Kiváló tanulmányi eredmény esetén a hallgatók kivételes tanulmányi rendet is kérhetnek, ami a kreditrendszer adta lehetőségeken túlmenően biztosítja számukra a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő tanulási lehetőséget.

Az SZTE TTIK Fizika Doktori Iskolájában a nálunk végzett hallgatók közül eddig hárman szerezték meg a PhD fokozatot csillagászatból (Balog Zoltán, Kiss L. László, Szabó M. Gyula). Három további hallgatónk várhatóan 1 éven belül doktorál. Kiss L. László 2007-ben védte meg az MTA doktora értekezését.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett szakon. A tervezett hallgatói létszám. A képzési kapacitást behatároló legfontosabb tényezőt a laboratóriumi ill. a távcsöves megfigyelési gyakorlatok jelentik. Előbbi tárgytípus esetében egy tárgyból hetente legfeljebb két 10 fős, míg a teleszkópos munka esetében maximum három, egyenként 6-7 fős csoport vezetésére van lehetőségünk. Ez a létszámot évfolyamonként 20 főben határolja be. Ezek megoszlása a képzési formák között tetszőleges, az igényekhez igazodó lehet.



A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

A csillagász mesterszak anyaga a következő főbb tanulmányi területekből épül fel:
 
Anyagrész 
KKK-ban rögzített kredithatárok  Kreditszám jelen tantervben 
Törzsanyag (kötelező ismeretkörök) 
65 
Alapozó ismeretek 
10-20 
13 
A1 
Matematikai alapok 
4-8 
A2 
Fizikai alapok 
4-16 
Szakmai törzsanyag (csillagászat) 
40-60 
52 
S1 
Csillagászati műszertechnika és informatika (S11, S12) 
4-10 
S2 
Csillagászati kutatások módszertana (S21, S22) 
8-12 
10 
S3 
Obszervációs csillagászat (S31) 
4-10 
S4 
Égi mechanika (S41) 
6-12 
S5 
Asztrofizika és űrfizika (S51, S52) 
8-14 
S6 
Galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (S61, S62) 
10-18 
10 
Differenciált szakmai anyag (Kötelezően választható szakirányú modul) 
15-30 
19 
Szabadon választható ismeretek 
min. 6 
Diplomamunka 
30 
30 
Összesen: 
120 
120 

Az ajánlott tantervet tantárgyankénti bontásban az alábbi táblázat adja meg:
(Rövidítések: K: Kollokvium; G: Gyakorlati jegy)

TÖRZSANYAG
 
Tantárgy, kód, felelős 
Előadás + gyakorlat; számonkérés módja szemeszterenként (kreditek, az óraszámok a tantárgyi leírásoknál)
Összes 
Kredit 
Ea. 
Gy. 

Alapozó ismeretek:
 
A11 A komplex és valós függvénytan 
elemei [Németh József] 
 3+1 K+G
A21 Kvantummechanika
[Benedict Mihály] 
3+2
K+G
A22 Statisztikus fizika
[Iglói Ferenc] 
2+2
K+G
Összesen 
5
13 

Szakmai törzsanyag:
 
S11 Csillagászati műszertechnika
[Szatmáry Károly] 
 2+2
K+G 
S12 Csillagászati spektroszkópia
[Vinkó József] 
2+2
K+G
S21 Modern csillagászati szeminárium
1-4 [Szabó M. Gyula] 
0+2
G
0+2
G
0+2
G
0+2
G
S22 Nyári szakmai gyakorlat
[Szabó M. Gyula] 
0+2
G
S31 Obszervációs csillagászat 1-4
[Szabó M. Gyula] 
2+0
K
2+0
K
2+0
K
2+0
K
S41 Égi mechanika 1-2
[Gergely Á. László] 
2+2
K
2+2
K
S51 Elméleti asztrofizika 1-3
[Gergely Á. László] 
2+0 K
2+0
K
2+0
K
S52 Relativisztikus asztrofizika
[Gergely Á. László]
2+0
K
2
0
2
S61 Galaktikus csillagászat 1-3
[Vinkó József] 
2+0
K
2+0
K
2+0
K
S62 Kozmológia 1-2
[Gergely Á. László] 
2+0
K
2+0
K
Összesen 
16 
16 
12 
34 
18 
52 

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ANYAG
 
Tantárgy, kód, felelős 
Előadás + gyakorlat; számonkérés módja szemeszterenként (kreditek, az óraszámok a tantárgyi leírásoknál)
Összes 
Kredit 
Ea. 
Gy. 

Kötelezően választható szakirányú modul:
 
K1 Kötelezően választható csillagászati szaktárgyak 
3+0
K
4+0
K
2+0
K
K2 Kötelezően választható fizikai szaktárgyak 
2+0
K
3+0
K
5+0
K
10 
10 
V Szabadon választható ismeretek 
6+0
K
D Szakdolgozati szeminárium 1-2 
0+15 G
0+15 G
30 
30 
Összesen 
18 
22 
25 
30 
55 
Mindösszesen
30
30
30
30
67
53
120

A választható szaktárgyak kínálata:
Tantárgy, kód, felelős 
Előadás + gyakorlat; számonkérés módja szemeszterenként (kreditek, az óraszámok a tantárgyi leírásoknál)
Összes 
Kredit 
őszi szemeszter  tavaszi szemeszter 
Ea. 
Gy. 

Választható csillagászati szaktárgyak:
 
K11 Napfizika
[Petrovay Kristóf] 
2+0
K
K12 Az általános relativitáselmélet 
alapjai [Gergely Á. László] 
3+0
K
K13 Pulzációelmélet
[Kolláth Zoltán]
2+0
K
K14 Digitális képrögzítés
[Szabó M. Gyula]
2+0
K
K15 Rádiócsillagászat
[Frey Sándor]
2+0
K

Választható fizikai szaktárgyak:
 
K21 Analitikus mechanika
[Fehér László]
2+1
K
K22 Mag és részecskefizika 2
[Papp György] 
3+0
K
K23 Közegek elektrodinamikája
[Varga Zsuzsanna] 
3+0
K
K24 Szimmetriák a fizikában
[Fehér László]
2+0
K
K25 Modern spektroszkópia
[Osvay Károly]
3+0
K
3
0
3
K26 Statisztikai vizsgálatok a 
fizikában [Szabó M. Gyula]
2+0
K
2
0
2

A lista nem kizárólagos, a mindenkori lehetőségek szerint további választható tárgyak is meghirdethetők.

2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A csillagász mesterszak tantárgyainak leírásai: tematikák

3. Kompetenciák elsajátíttatása

Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

A KKK által rögzített, elsajátítandó kompetenciák az alábbiak:
(a) csillagászati megfigyelések, mérések végzése
(b) az adatok kiértékelése
(c) azok elméleti értelmezése
(d) a csillagászat és űrtan alkotó továbbfejlesztése
(e) új tudományos eredmények integrálásával szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítése a társadalom számára

(a) A csillagászati megfigyelések végzésére az alapszakot csillagászat szakirányon elvégzett hallgatók esetében biztos alapot ad, hogy annak keretében már végeztek csillagászati megfigyelésekkel kapcsolatos kurzust. Az esetleges más háttérrel érkező hallgatók esetében a felvételi bizottság javasolja egy ilyen kurzus teljesítését. Ezen alapokra építve a mesterképzésben sor kerül a megfigyelési munka hátterét mélyebben megvilágító műszertechnikai és spektroszkópiai ismeretek tárgyalására. A nyári szakmai gyakorlatok keretében a hallgatóknak lehetősége nyílik a legkorszerűbb hazai észlelő eszközök használatával is megismerkedni. Az Obszervációs csillagászat tantárgy keretében pedig a korszerű észlelőcsillagászat fontosabb eredményeivel ismerkednek meg.

(b) A megfigyelések feldolgozása ma standard számítógépes módszerekkel történik a csillagászatban. Ezen technikák elsajátítása a képzés igen fontos része, ami a Csillagászati műszertechnika és Csillagászati spektroszkópia tantárgyak keretei között valósul meg. Az adatok kiértékelésére való képesítésnek másik fontos része az észleléseket befolyásoló véletlen és szisztematikus hibák figyelembe vétele.

(c) Az adatok elméleti értelmezésére a hallgatókat az elméleti törzstantárgyak (Égi mechanika, Elméleti asztrofizika, Galaktikus csillagászat és Kozmológia) készítik fel. Ennek eredményeképpen a hallgatók a csillagászat valamennyi főbb területén erős elméleti alapképzettséget kapnak, mely nemcsak a megfigyelések értelmezésére, de a tisztán elméleti jellegű alapkutatás folytatására is felkészít.

(d) A csillagászat és űrtan alkotó továbbfejlesztésére a megfigyelési munkán túl az elméleti modulok keretében tartott gyakorlatok, valamint a Modern csillagászati szeminárium keretében elsajátítandó ismeretek készítenek fel. Utóbbi modulban a hallgatók a szakirodalomból első kézből ismerkednek meg a modern kutatómunka módszereivel és eredményeivel. Az elméleti képzés során különös figyelmet kell fordítani a modellalkotó képesség fejlesztésére. A kutatómunka napi gyakorlatával nyári szakmai gyakorlatuk, valamint diplomamunkájuk készítése során, témavezetőjük irányításával szembesülnek a diákok.

(e) Ugyancsak a Modern csillagászati szeminárium c. tárgy funkciója elsősorban, hogy új tudományos eredmények integrálásával, és azok szemináriumi formában történő kommunikációjával a diákok felkészüljenek szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítésére a társadalom számára.

Fentieket táblázatos formában összegezve:
Elsajátítandó kompetencia  Tantárgy 
(a) megfigyelések végzése  S11, S12, S22, S31, K11, K13, K25
(b) adatok kiértékelése  A11, S11, S12, S22, S31, K14, K15, K25
(c) azok elméleti értelmezése  A21, A22, S41, S51, S61, S62, A24, K11, K12 
(d) a tudomány alkotó továbbfejlesztése  S21, S41, S51, S52, S61, S62 
(e) ismeretek közvetítése  S21 

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. A KKK szerint: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. A nyelvoktatást az SZTE Idegennyelvi Központja biztosítja. A Központ ingyenesen készítette fel a hallgatókat a diplomához szükséges nemzetközi vagy kétnyelvű középfokú nyelvvizsgára. A következőkben a megjelenő Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő.
  5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) A szakra való felvételi kérelmeket a szakfelelősből és az általa kinevezett további két oktatóból álló, háromtagú felvételi bizottság bírálja el, az alább ismertetett szempontok figyelembe vételével. a) Felvételi kritériumok. A csillagász mesterszakra való felvételhez feltétel nélkül elfogadott alapszakok a következők:
    - fizika alapszak csillagász szakiránnyal
    - földtudományi alapszak csillagász szakiránnyal

A bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok:
    - fizika, földtudomány alapszak csillagász szakirány nélkül
    - egyéb természettudományi, informatikai és műszaki alapszakok
    - fentieknek megfelelő, hagyományos (főiskolai, egyetemi) szakok.

A feltételek (a KKK-val egyezően):
- összesen legalább 60 kreditnyi, külön-külön pedig legalább a megadott kreditpontszámnak megfelelő, hitelesen dokumentált ismeretanyag az alábbi táblázatban felsorolt tárgykörökben:
Matematika/informatika 
Fizika 
Csillagászat 
Analízis (kalkulus)  Mechanika  Csillagászati megfigyelések 
Lineáris algebra  Hullámtan, Optika  Bevezetés a csillagászatba 
Numerikus matematika  Elektromosságtan  Informatika a csillagászatban
Valószínűségszámítás  Atomfizika, Magfizika  Csillagászati laboratórium 
Matematikai statisztika  Statisztikus fizika 
Programozás, informatika  Kvantumfizika 
min. 15 kredit 
min. 20 kredit 
min. 20 kredit 

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

A kreditek megléte hiteles indexmásolatokkal igazolandó. Az igazoltan megszerzett ismeretanyagnak az előírt ismeretanyaggal való megfelelését a felvételi bizottság jogosult elbírálni.

b) Felvételi vizsga A csillagász mesterszakra jelentkezők minden esetben felvételi vizsgát kötelesek tenni.

A felvételi vizsga anyaga az alapszak csillagászat szakirányának törzsanyagából tevődik össze.

c) Rangsorolás A rangsorolás 100 pontos rendszerben történik, külön szabályzat alapján.

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A záróvizsgára bocsátás feltétele az előírt számú és összetételű kreditek alapján kiadott abszolutórium megszerzése, valamint a képesítési követelményekben előírt államilag elismert legalább középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele angol nyelvből.

A kurzusok tartalmát folyamatosan korszerűsítjük, erre eddig is nagy gondot fordítottunk. A képzés minőségét az oktatói gárda szakmai és pedagógiai kvalitása biztosítja.

A tájékoztató kiadványt, a csillagász mesterszakkal kapcsolatos mintatantervet, tantárgyi leírásokat, tematikákat, oktatási segédanyagokat, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítja, a http://www.sci.u-szeged.hu TTI Kari honlapon és a http://astro.u-szeged.hu speciális csillagászati honlapunkon helyezzük el.



A képzés személyi feltételei

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei
 
Felelősök neve és a felelősségi típus 
( szf: szakfelelős,
szif: szakirányfelelős
zvf: záróvizsgatárgy felelős) 
Tudományos fokozat /cím 
Munkakör 
Munkaviszony típusa 
Hány alapszak  felelőse 
Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo.-on 
Szatmáry Károly
szf, zvf
CSc, habil.
egy. docens
T
0
4/22/22

A szakon komplex záróvizsgát tartunk, kiemelt záróvizsgatárgyak nincsenek.

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói
 

 
 

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK

A tantárgy oktatói 
Oktató neve 
(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) 
Tud. fok. /cím  Munkakör 
Munka- viszony típusa 
A tantárgy előadója

I / N 

Gyakorlati foglalkozást tart 

I / N 

Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo.-on 
alapozó tárgyak 
A11 A komplex és valós függvénytan elemei  Németh József
CSc
egyetemi docens
T
I
I
4/12/12
A21 Kvantummechanika Benedict Mihály
DSc
egy.docens
T
I
I
15/21/21
A22 Statisztikus fizika  Iglói Ferenc 
DSc
egy.tanár
T
I
I
8/10/10

Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.
Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb
Munkaviszony típusa:

Szakmai törzstárgyak:
 
S11 Csillagászati műszertechnika Szatmáry Károly CSc egy.docens
T
I
N
4/22/22
S12 Csillagászati spektroszkópia Vinkó József CSc egy.docens
T
I
I
10/21/21
S21 Modern csillagászati
szeminárium 1-4
Szabó M. Gyula PhD tud. smts.
T
I
I
22/25/25
S22 Nyári szakmai gyakorlat Szabó M. Gyula PhD tud. smts.
T
-
I
22/25/25
S31 Obszervációs csillagászat 1-4 Szabó M. Gyula PhD tud. smts.
T
I
-
22/25/25
Szabados László DSc tud. tanácsadó
E
I
-
-/-/-
S41 Égi mechanika 1-2 Gergely Á. László CSc tud. főmts.
T
I
I
22/22/22
S51 Elméleti asztrofizika 1-3 Gergely Á. László  CSc tud. főmts.
T
N
-
22/22/22
S52 Relativisztikus asztrofizika Gergely Á. László CSc tud. főmts.
T
I
-
22/22/22
S61 Galaktikus csillagászat 1-3 Vinkó József CSc egy.docens
T
I
-
10/21/21
Kun Mária DSc tud. tanácsadó
E
I
-
-/-/-
S62 Kozmológia 1-2 Gergely Á. László CSc tud. főmts.
T
I
-
22/22/22

 
 
A tantárgy oktatói 
A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI  ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE 
Oktató neve 
(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) 
Tud. fok. /cím
Munkakör  Munka viszony típusa
A tantárgy előadója   I / N 
Gyakorlati foglalkozást tart I / N
Hány kreditértékű
tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo.-on
K11 Napfizika Petrovay Kristóf
DSc
egy.docens
E
I
-
2/2/24
K12 Az általános relativitáselmélet alapjai Gergely Á. László
CSc
tud. főmts.
T
I
-
22/22/22
K13 Pulzációelmélet Kolláth Zoltán
DSc
tud. tanácsadó
E
I
-
2/2/2
K14 Digitális képrögzítés Szabó M. Gyula
PhD
tud. smts.
T
I
I
22/25/25
K15 Rádiócsillagászat Frey Sándor
PhD
főtanácsos 
E
I
-
2/2/2
K21 Analitikus mechanika Fehér László 
DSc
egy. tanár
T
I
-
14/16/16
K22 Mag és részecskefizika2 Papp György
CSc
egy.docens
T(1)
I
-
10/20/25 
K23 Közegek elektrodinamikája Varga Zsuzsanna
PhD
egy.docens
T
I
I
12/14/14
K24 Szimmetriák a fizikában Fehér László 
DSc
egy. tanár
T
I
I
14/16/16
K25 Modern spektroszkópia Osvay Károly
CSc
egy.docens
T
I
I
6/8/8
K26 Statisztikai vizsgálatok a fizikában Szabó M. Gyula
PhD
tud. smts.
T
I
I
22/25/25



A szak kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F terület bemutatása. A szak oktatóinak törzsgárdáját az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Taszékcsoportjának tanszékein dolgozó csillagászok és fizikusok alkotják.

A Tanszékcsoportban három nemzetközileg elismert tudományos műhely működik a csillagászat következő területein:

       További információ: http://astro.u-szeged.hu (Kutatás gomb) A fenti kutatóhelyekről már eddig is, az 5 éves csillagász képzésünk során rendszeresen oktattak nálunk.
A szak oktatóinak és kutatóinak döntő többsége tudományos minősítéssel rendelkezik. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportja Szeged belvárosában, a Béke-épületben helyezkedik el. A tantermek, a kutató laborok és az oktatói szobák jól felszereltek, az épületek európai szinten is megfelelnek az egyetemi oktatás követelményeinek. Az épületben és a szomszédos Irinyi oktatási épületben 8 előadóterem, 14 kisebb befogadó képességű szemináriumi szoba, 13 laboratórium, 4 számítógépes laboratórium szolgálja az oktatást. Az előadók közül kettő 130 fő befogadására alkalmas. A néhány éve épült, modern Tanulmányi és Információs Központ (TIK) kongresszusi terme 680 férőhelyes, 3 tanterme pedig 100-200 fős befogadó képességű. A tantermeket a karok közösen használják, kihasználtságuk 80-90%-os, s ez a terhelés feltehetőleg a kétciklusú képzés bevezetése után is fennmarad.

A csillagászati oktatás speciális eszközigényét a távcsöves gyakorlatokhoz, mérésekhez szükséges hordozható ill. fix teleszkópok képviselik. Az SZTE újszegedi csillagvizsgálója egy 40 cm tükörátmérőjű Newton optikai rendszerű oktató-kutató távcsővel rendelkezik, korszerű, eltolható tetejű kupolában, elektronikus vezérlésű villás ekvatoriális állványon. A távcső mind vizuális megfigyelésekre, mind CCD-felvételek készítésére alkalmas; utóbbi művelethez egy SBIG CCD kamerát használunk.
Fenti alapműszer mellett rendelkezésünkre áll egy 28 cm tükörátmérőjű Schmidt-Cassegrain optikai rendszerű Celestron CG-11 teleszkóp CCD kamerával a Béke-épület tetőteraszán, és több kisebb, hordozható távcső expedíciós és bemutatási célokra.

Hallgatóink számos alkalommal végeztek megfigyeléseket az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában, a Bajai Csillagvizsgálóban és külföldön (pl. Kanada - Toronto DDO, USA - Arizona, Spanyolország - Calar Alto, Ausztrália - Siding Spring).
Több, nálunk végzett csillagász dolgozik rangos külföldi obszervatóriumokban, ahol világszínvonalú felszíni és űrtávcsöveket használnak. Kapcsolatainkat a hallgatók gyakorlati képzésében és tudományos diákköri munkájukhoz is hasznosítjuk.

A Kar korszerű számítógépes hálózati infrastruktúrával (Fast Ethernet) rendelkezik. Mind az oktatók, mind a hallgatók internet hozzáférése jó színvonalon biztosított. A hallgatók beiratkozáskor azonnal belépési lehetőséget kapnak a hálózatba.
A tanszékcsoport hallgatói számítógéptermében 22 korszerű személyi számítógép áll a diákok rendelkezésére. A gépek a tanórákon kívüli időben valamennyi csillagász mesterszakos hallgató rendelkezésére állnak.
Az oktatás technikai lehetőségei jók. A nagyelőadók multimédiás oktatást támogató számítástechnikai és vetítő berendezésekkel vannak felszerelve.
A kisebb tantermekben a kivetítés hordozható projektorokkal történhet, ezekből a tanszékcsoport megfelelő mennyiséggel rendelkezik. A SZTE egyik legnagyobb értéke az óriási anyagi ráfordítással fenntartott könyvtári állomány, amely több mint 1,5 millió dokumentumot, könyvet, bel-és külföldi folyóiratot, tankönyvet, jegyzetet, CD-ROM-ot tartalmaz, megtalálhatók benne a legfontosabb nemzetközi folyóiratok és kézikönyvek. A hagyományos adathordozók mellett hozzávetőleg 10000 folyóirat online digitális formában is hozzáférhető (http://corvina.bibl.u-szeged.hu/corvina/ejoulist/szteek/full/full.php).

A könyvtár a modern Tanulmányi és Információs Központ épületében helyezkedik el, ahol olvasótermek biztosítják a tanulási lehetőséget a hallgatók számára (http://www.bibl.u-szeged.hu). A TIK számítógépes kabinetjében 300 síkképernyős, extra gyors Internet kapcsolattal rendelkező számítógépet használhatnak hallgatóink, ahol elérhetőek a helyi és országos online katalógusok, előfizetett adatbázisok, elektronikus folyóiratok. A kabinetet az egyetemi polgárok díjmentesen használhatják diákigazolványukkal vagy egyetemi azonosító kártyájukkal napi 12 órában, míg a Központ látogatói számára korlátozott számban kabinetkártyák állnak a rendelkezésre, melyek az SZTE TIK Központi Ügyfélszolgálatán igényelhetők. A kabinetben lévő gépek az alapvető irodai szoftverekkel rendelkeznek, továbbá minden terminálról lehet internetezni és nyomtatni (http://www.u-szeged.hu/tik  Tanulási tér).

Bár az utóbbi évtizedben az SZTE által előfizetett csillagászati szakfolyóiratok száma a gazdasági gondok következtében folyamatosan csökkent, a 3-4 fontosabb szakfolyóirat ma is jár az egyetemre. Ezekre a folyóiratokra elektronikus előfizetéssel is rendelkezünk, s a hallgatók és oktatók ma már szinte kizárólag ezt a lehet?séget használják. Belföldi és külföldi kapcsolataink révén elektronikusan elérhető minden fontos csillagászati szakfolyóirat.
Noha a tanszékek könyvvásárlási kerete mára szinte jelképes összegre csökkent, a csillagászati csoport oktatói kutatási pályázati forrásokból egy színvonalas kézikönyvtárat építettek ki, melynek állománya a dolgozószobák helyiségeiben és egy, a hallgatók által is látogatható helyiségben, a Béke-épület "Csillagda" termében van elhelyezve. Ezt az állapotot az egyetemi könyvtár központosító törekvéseivel szemben a jövőben is fenn kívánjuk tartani.

A nyelvoktatást az SZTE Idegennyelvi Központja biztosítja. A Központ a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő.

Az Idegennyelvi Központ az ECL nemzetközi nyelvvizsgarendszer (http://www.ecl.hu) akkreditált vizsgahelye. Évente két alkalommal – általában májusban és decemberben – van lehetőség vizsgázni angolból és németből alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag elismert nyelvvizsgákról és a honosítási eljárásokról a http://www.nyak.hu honlap ad naprakész tájékoztatást.
Az alapképzés mellett a Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói angol, francia vagy német nyelvből térítéses emelt szintű nyelvi képzésen is részt vehetnek, ha legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek. A képzésnek szakiránya is van, melynek végén a sikeres vizsgázó diplomát kiegészítő betétlapot kap.

Minden államilag finanszírozott hallgató hozzájuthat az államilag biztosított ösztöndíjhoz és a tankönyvtámogatáshoz. Az ösztöndíjat a Kari Ösztöndíjbizottság osztja el, az ösztöndíjbizottságban döntő súlyú a Hallgatói Önkormányzat véleménye. A tankönyvtámogatást a jogosultak a Kar szabályzataiban megszabott módon alanyi jogon bonok formájában kapják. A bonok az egyetemi jegyzetboltban és könyvesboltban válthatók be.
Az egyetem területén több könyvesbolt működik, ahol a hallgatók beszerezhetik az oktatáshoz szükséges szakirodalmat. A TIK saját fenntartású jegyzetellátót is üzemeltet. Itt a hallgatók főként a saját kiadatású jegyzeteket, tankönyveket és a tanulmányaikhoz szükséges pedagógiai szakkönyveket vásárolhatják meg. A jegyzetellátottság - bár szakterületenként változik - jó, s ez nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a Kar a tanárai szívügyüknek tekintik a tankönyv és jegyzetírást. Az SZTE egyetemi szintű hallgatói adatbázist hozott létre, amelyet az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) segítségével kezel. A magas szintű hallgatói rendszer alkalmas mind a tanulmányi, mind a hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi feladatok kezelésére, nyilvántartására.
A szegedi felsőoktatási integráció első, formális lépéseinek egyike volt egy olyan központi, hallgatói szolgáltató iroda létrehozása, amely képes az egyetem minden kara és hallgatója részére magas szintű, egységes hallgatói szolgáltatásokat nyújtani. Ez a szándék hozta létre a Hallgatói Szolgáltató Irodát 2000 júliusában (helye: TIK, http://www.hszi.u-szeged.hu).
    Tevékenységei:
Az Iroda foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem hallgatói részére mindazon szolgáltatások biztosításával, amelyeknek ellátása az egyetem adminisztratív kötelessége de nem tanulmányi jellegű ügyintézést igényelnek:
* kifizetések kezelése (ösztöndíjak kiszámítása, számfejtése, utalása)
* befizetések kezelése (kivetések elkészítése, csekkek gyártás)
* számlák készítése, kiadása a hallgatói befizetésekről
* pénzügyi jellegű igazolások kiadása (ösztöndíj és tandíj igazolások)
* diákigazolvány kezelés (teljes ügyintézés, elektronikus nyilvántartás kezelése)
* pályázatok kezelése (begyűjtés, irattárazás)
* természetbeni juttatások kezelése (bérlet, könyvcsekk kiosztása)
* kollégiumi nyilvántartás (szoftverfejlesztés, csekkgyártás)
* hallgatói szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélszolgálat biztosítása

A Karon a hallgatók kredit rendszerben tanulnak. A hallgatók az ETR rendszerben veszik fel tantárgyaikat és jelentkeznek a vizsgákra. Ebben a rendszerben kerülnek rögzítésre és feldolgozásra a vizsgaeredmények is. A tanulmányi ügyeket a TTIK tanulmányi osztálya intézi. A közel 4000 hallgató adminisztratív és tanulmányi ügyeivel az osztályvezető és hat tanulmányi előadó foglalkozik.
A tanrendek készítése is a Tanulmányi Osztályon történik. A munkatársak több Kar óráit és termeit egyeztetik a felterjesztések alapján, s egységes szerkezetben tanterem nyilvántartással együtt hozzák nyilvánosságra a hálózaton.

A Fizikus Tanszékcsoport s annak oktatói alkalmanként pályázati forrásokhoz is jutnak oktatásfejlesztési célokra. Ilyen forrásból sikerült 2006-ban felújítani a Szegedi Csillagvizsgáló épületét és oktató-kutató teleszkópját. Következő célunk a Béke-épület tetején egy eltolható tetejű, könnyűszerkezetes obszervatórium felépítése. A Kar az oktatás megszervezésében törekszik az egyetem társkaraival való együttműködésre. Az általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az SZTE biztosítja, hogy a hallgatók az összes Kar oktatási kínálatából választhassanak.