Galaktikus centrum

A bulge középponti vidéke, a galaktikus centrum, a Naptól kb. 8500 pc távolságra helyezkedik el. A sűrű porfelhők miatt optikai tartományban nem látható, ezért tanulmányozása csak a rádió/infravörös-, illetve a röntgen/gamma-tartományban lehetséges.

A centrális régióban vörös óriáscsillagok sűrű halmaza található, melynek tömeg-fényesség aránya kb. 1 $M_{\odot} / L_{\odot}$. A centrum körüli 8 pc sugarú környezetben található a Sagittarius A-komplexum (4.4. ábra). Ennek legkiterjedtebb része egy korong alakú molekulafelhő, amelynek belsejében egy kb. 2 pc sugarú üreg található. Az üregben helyezkedik el a Sgr A-Kelet nevű fiatal (max. 5000 éves) szupernóva-maradvány, valamint a Sgr A-Nyugat elnevezésű spirál alakú HII-régió. A Sgr A-Nyugat középpontjában található a Sgr A* jelű, hatalmas luminozitású pontszerű rádióforrás. A Sgr A* lágy és kemény röntgensugárzást is kibocsát, luminozitása messze felülmúlja a legfényesebb csillagok sugárzását. A luminozitás időbeli változásából és a nagy felbontású rádiómegfigyelésekből megállapítható, hogy a forrás mérete 20 csillagászati egységnél kisebb. A közeli csillagok keringési sebességeiből kiszámítható, hogy a Sgr A* tömege kb. 4 millió naptömeg. Ebből, valamint az objektum méretéből következik, hogy a Sgr A* csakis fekete lyuk lehet.

4.4. Ábra: A Tejútrendszer centrumában lévő Sagittarius A-komplexum (benne a Sagittarius A* központi fekete lyukkal) a Chandra-röntgenűrtávcső felvételén (forrás: www.nasa.gov)

Egy fekete lyuk külső megfigyelő által látható méretét az eseményhorizont sugara adja meg:

$$R =  {{2 G} \over c^2} M$$ (4.7)

ahol M a tömeg, c a fénysebesség. 4 millió naptömegre R = 16 napsugár adódik, ami konzisztens a rádiómérésekből származó felső korláttal. Az erős rádió- és röntgensugárzás a fekete lyukba hulló anyag gravitációs energiájából származik (akkréciós luminozitás, lásd 2.5.3. fejezet).