A reakcióráta

Szemeljünk ki egy egységnyi térfogatot, és vizsgáljuk meg az ebben végbemenő magreakciók számát! Ebben a térfogatban az egységnyi idő alatt lejátszódó magreakciók száma (reakcióráta)

$\displaystyle r =  n_a n_x \cdot v \cdot \sigma(v),$ (1.50)

ahol $ n_a$ a bombázó-, $ n_x$ a target részecskék koncentrációja, v a bombázó részecskék sebessége, $ \sigma(v)$ pedig az ütközési hatáskeresztmetszet.

Ha a bombázó részecskék sebessége nem azonos, akkor a fenti képlet helyett az alábbi, pontosabb összefüggést kell használnunk:

$\displaystyle r =  n_a n_x \int f(v) \cdot v \cdot \sigma(v) d v =  n_a n_x \langle \sigma v \rangle ,$ (1.51)

ahol $ f(v)$ a sebességeloszlás-függvény, a $ \langle \sigma v \rangle$ szimbólum pedig a sebességekre átlagolt hatáskeresztmetszetet jelöli.

A reakcióráta fenti kifejezése alapján kaphatjuk meg az egységnyi tömeg által 1 s alatt termelt energiát ($ \epsilon$). Kihasználva, hogy egységnyi térfogat tömege $ \rho$, adódik

$\displaystyle \epsilon =  {{Q r} \over \rho } = {{n_a n_x Q} \over \rho } \langle \sigma v \rangle ,$ (1.52)

ahol Q az egy reakció során felszabaduló energia. Ha a bombázó és a target részecskék ugyanolyanok (pl. proton-proton ütközésnél), akkor (1.51)-ben és (1.52)-ben $ n_a n_x$ helyett $ n_x^2 / 2$ írandó.

A target atomok koncentrációjának időbeli változása szintén kifejezhető a reakciórátával:

$\displaystyle {{dn_x} \over {dt}} =  -r = - n_a n_x \langle \sigma v \rangle.$ (1.53)

Ha feltesszük, hogy $ n_a$ időben állandó, (1.53) megoldása exponenciális időbeli csökkenést ad:

$\displaystyle n_x =  n_x(0) \exp \left [ - n_a \langle \sigma v \rangle t \right ].$ (1.54)

Látható, hogy $ \tau = 1 / (n_a \langle \sigma v \rangle)$ karakterisztikus időskála alatt a kezdeti magkoncentráció e-ad részére csökken.

Szeged 2013-05-01