Matematikai alapok

Egy valós m(t) függvény (általában komplex) g(t) ún. analizáló hullámra vonatkozó wavelet-transzformáltján a következő kétváltozós kifejezést értjük:

$\displaystyle W(a,b)=1/\sqrt{a} \int_{-\infty}^{+\infty} m(t) \cdot g^{\ast}\left [ (t-b)/a\right ] dt$ (3.50)

amely a

$\displaystyle H=\{ (b,a) \vert a \in \Re, a > 0, b \in \Re \}$ (3.51)

nyitott félsíkon értelmezhető.

Nemegyenközű adateloszlás esetén egy konkrét realizáció a következő formában történhet:

$\displaystyle W(\tau ,f)=\frac{1}{C}\sum_{k=1}^N m(t_k) \cdot e^{-i2\pi f(t_k-\tau)} \cdot e^{\frac{(t_k-\tau)^2}{\Delta\tau^2}}$ (3.52)

ahol

$\displaystyle C=\sum_{k=1}^N e^{-\frac{(t_k-\tau)^2}{\Delta\tau^2}}$ (3.53)

Az itt szereplő $ \tau$ a korábbi b változónak, ill. az 1/f idő dimenziójú mennyiség az a változónak felel meg. A $ \tau$ az időbeli eltolás, $ \Delta\tau$ pedig a Gauss-ablak félszélességével arányos. A fenti kifejezés szerint az ablak szélessége a frekvenciától független állandó. Általában azonban az ablakszélességet úgy választják meg, hogy megegyezzen a próbaperiódussal, azaz $ \Delta\tau \approx P = 1/f$.

A (3.52) kifejezésben egy fix $ \tau$ mellett kiemeljük a $ \tau \approx t_k$ időponthoz közeli függvény tulajdonságokat az adateloszlástól és a próbaperiódustól függő szélességben, és képezzük a Fourier-spektrumot. Amennyiben a $ t_k$-hoz közeli időben az érvényes frekvencia f', úgy a wavelet-transzformált amplitúdója nagy a $ (t_k ,f')$ pont felett.

Az analizáló hullám, vagy magfüggvény alakja nagyon sokféle lehet, attól függően, hogy a vizsgálandó függvénynek milyen tulajdonságai vannak. A transzformáció - általánosságánál fogva - sok segítséget nyújthat előzetes tájékozódáshoz a legkülönfélébb változások felismerésében.

Szeged 2013-05-01